Váratlan dolog derült ki a magyar nyugdíjkorhatárról

A magyarok döntő többsége több évvel a jelenleg érvényes öregségi korhatár előtt vonulna nyugdíjba, amennyiben erről maga határozhatna szabadon - derült ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
Domokos László, 2020. május 29. péntek, 06:20
Fotó: Getty Images

A magyarok jelentős többsége a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár előtt vonulna nyugdíjba, amennyiben maga dönthetne szabadon erről az időpontról - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A legmagasabb arányban (36 százalék) az 55-60 éves kor közötti nyugdíjba vonulást választanák, míg minden negyedik megkérdezett (27 százalék) 50-55 éves kora között élne ezzel a lehetőséggel. Ettől csak kissé maradt el (20 százalék) a 60-65 éves kora közötti időintervallumot megjelölő magyarok aránya. Nem meglepő módon miden tizedik (10 százalék) megkérdezett honfitársunk az 50 év alatti időszakot jelölte.

A jelenleginél kissé magasabb korhatárt, 65-70 éves csupán 3 százalék jelölt meg, de szintén 3 százalék mondta azt, hogy a szíve szerint csak 70 éves kora után vonulna nyugállományba. Továbbá akadt egy százalék, aki ha tehetné, soha nem menne nyugdíjba.

A nyugdíjkorhatár elérésével a dolgozó jogosult az öregségi nyugdíjra, ez a korhatár 2020-ban 64 és fél év, majd 2021-ben emelkedik (a Bajnai-kormány 2009. májusi döntése nyomán - a szerk.) a sávos emelés végső szintjére, 65 évre. Ezt azt jelenti, hogy idén azok mehetnek nyugdíjba, akik 1956-ban születtek, ők a 64. életévük betöltését követő 183. nap után jogosultak nyugdíjba menni. Az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltétele a korhatár betöltése és a megfelelő szolgálati idő megszerzése.

Ha pedig valaki a rá vonatkozó korhatár betöltése után is munkaviszonyban marad, akkor minden plusz hónap szolgálati idővel plusz fél százalékkal nőhet a nyugdíja, azaz ha egy évet "rádolgozik", az már 6 százalékkal magasabb juttatást jelent.

A friss felmérés alapján tehát a magyarok többsége rosszul fogadná az öregségi nyugdíjkorhatár további esetleges emelését. Márpedig erre komoly esély van a közeljövőben. Az elöregedés miatt ugyanis sok országban kezdtek bele, vagy tervezik a korhatár emelését, összekötve a várható élettartammal. A nyugdíjkorhatár emelése az OECD tagállamaiban - a 2017 közepéig ismert jogszabályok alapján - átlagosan körülbelül három évvel emelkedik majd és eléri átlagosan a 66 évet. A nemzetközi szervezet egy tavalyi elemzése szerint hiába nő lassan a nyugdíj korhatára, az 1940-es és az 1996-os generációk között a nyugdíjban töltött évek csaknem 10 százalékkal emelkednek. Ez azt jelenti, hogy az egyensúly megtartásához az 1996-os generációnak a nyugdíjkorhatára átlagosan 67,2 évnél kellene legyen, szemben a jelenlegi jogszabályokból adódó 65,8 helyett. Ha viszont nem lesz további érdemi korhatáremelés, akkor legkésőbb 2040 körül, amikor tömegesen mennek nyugdíjba a "Ratkó-unokák", akkor olyan mértékben eltolódik az arány az aktív dolgozók (adófizetők), és a nyugdíjasok között, hogy a költségvetés túlzott megterhelése nélkül csak a nyugdíj érdemi csökkentése jöhet számításba.

Mostani felmérésünk eredménye hasonló az Ipsos nemrégiben publikált globális kutatásának megállapításaihoz. Eszerint világszerte a munkavállalók arra számítanak, hogy átlagosan 59 éves korukig fognak dolgozni, mielőtt nyugdíjba mennek - ez megfelel annak a korhatárnak, amíg képesnek tartják magukat a munkavállalásra. Ehhez képest, ha tehetnék, két évvel hamarabb mennének nyugdíjba, tehát átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni. A magyar munkavállalók viszont már 55 évesen felhagynának az aktív munkavégzéssel (a 35 év alattiak pedig már 50 évesen), ugyanakkor ők is 60 éves korukra becsülik a nyugdíjas évek kezdetét.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

A Napi.hu megbízásából készített kutatásból az is kiderült, hogy mindkét nem számára a relatív legvonzóbb nyugdíjba vonulási lehetőségnek az 55-60 év közötti kor számít, ezt választotta a férfiak 34, a nők 38 százaléka. Az ennél is korábbi időpont különösen a nők számára vonzó (43 százalék), míg a férfiak inkább kissé később lépnének (37 százalék). Különösen az erősebbnek tartott nem tagjai mondtak magasabb értékeket: 4 százalékuk 70 éves kora felett, 1 százalékuk pedig soha nem menne nyugdíjba - a nőknél a hasonló érték rendre 1, illetve 1 százalék.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint érdemi különbségek vannak a korosztályok között. Amíg a fiatalok (18-39 évesek) 23 százaléka számára vonzó a 60-70 év közötti nyugdíjazás, addig a középkorúak (40-59 évesek) körében ez az arány csupán 18 százalék - azaz ahogy valaki idősödik, úgy szeretne egyre korábbi nyugdíjba vonulási időpontot. Az idősek (60 felettiek) körében pedig a kérdés jelentős részben teoretikus, hiszen a többségük már nem dolgozik, ott a legmagasabb ez az arány (30 százalék).

Az iskolai végzettség szerint is komoly véleménykülönbségeket talált a Pulzus kutatása. Bár mindhárom szegmensben a legnagyobb (32-37 százalék) arányban az 55-60 éves időintervallumot jelölték meg a válaszadók, az alapfokú végzettségűek körében további bő egyharmad (35 százalék) minél korábban, már 55 éves kora előtt nyugdíjba menne - ha tehetné. A középfokú végzettségűeknél ez az arány még nagyobb (43 százalék).

Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet és jobb egészségügyi állapotot is jelent, nem meglepő, hogy körükben többen később választanák az önkéntes nyugdíjazást. Egészen pontosan 16 százalékuk a jelenlegi kötelező öregségi korhatárnál is később hagyna fel az aktív dolgozói éveivel - ebből 4 százalék egészen 70 éves kora felett is dolgozna, míg további 3 százalék azt mondta, soha nem menne nyugdíjba és végigdolgozná az egész életét.

A nyugdíjba vonulás vágyott időpontja ügyében is érezhető különbségek mutathatóak ki a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők maradnának a legtovább aktívak, mivel 65-70 év között menne nyugállományba 4 százalékuk, 70 éves kora felett 8 százalékuk, míg 3 százalékuk azon a véleményen van, hogy élete végéig munkában maradna.

A másik végpontot a községekben élők jelentik, akik 39 százaléka már 55 éves kora előtt a nyugdíjat választaná - ha tehetné. Az is igaz azonban, hogy a 50 éves koruk előtt nyugdíjba menni akarók a legnagyobb arányban (13 százalék) a fővárosban élnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Elhetetlen, 2020.06.01 20:05

@mpapa: Csak kérdezem, hogy oldottad meg? Elmondom, nekem mi nem megy. Balatoni nyaraló, mint vésztartalék. Viszi a pénzt, a kertész sem kertész, de le tudja vágni a füvet, hogy ne bírságoljon az önkori. Pesten vannak cégek, akik gondoznak egy kiadandó lakást, ott ilyen sincs, és nem tudok hetente lemenni, takarítani, vagy, ha gond van, akkor javíttatni. És Pesten is mellé lehet fogni, szerződés egy céggel, kaució náluk, aztán az angol pasi a repülőtérről telefonál, hogy akkor ő elment, pár százezres tartozással (Még jó, hogy nem pucolta ki a lakást, TV, stb.). A közvetítő cég a kauciót sem fizette vissza, mert ők erről nem tehetnek. Pereskedés évekig? Szóval ingatlan nálam nem játszik. Értékálló műkincs? Na, annyi megtakarításom nincs, és a legtöbb embernek sincs. Kp. megtakarítás, sajnos elinflálható. Ha adok magamnak még tíz évet, 10 milla elég lehetne rezsire, kajára, de nem biztos, hogy elég lesz. Persze, ha van öt vendéglátóipar létesítményed, vagy ugyanennyi szállodád, vagy csak trafikod, akkor értelek, csak meséld el, hogy egy alkalmazott milyen áldozatok árán tudná összegyűjteni a nyugodt öregkorra valót. Mert a félreteszek havi húsz ezret, az nem garancia semmire. Bocs, nem tudom, hol állsz a sorban vagyonilag Mészáros, és egy alkalmazott között, nem is érdekel. Csak az érdekelne, hogy mit kéne tenni egy beosztottnak, hogy öngondoskodjon az öreg koráról. Várom válaszodat, nekem már késő, de hátha még valakinek jól jön.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.05.31 10:56

Nyugdíjasok Orvbán rajongói támogassátok a Fideszt!
"15,8 milliárdos osztalékot vesznek ki a vagyonkezelő cégükből Mészárosék"
Látjátok ez a kormány mindennél jobb kormány, bízzatok benne, hogy meglegyen a 3% nyugdíjemelés!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

BattMan, 2020.05.31 08:08

@feketeluk:
Van egy határ, amit ha túllépsz, kevesebb nyugdíjat kapsz vagy semmit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.05.31 01:29

@mariska16: "Neked valami fóbiád van a nyugdíjasokkal szemben"

Ahhoz képest már 22 évesen a 90%-ban nyuggerekből álló Kisgazdapárt tagja voltam, és a 60 fölötti Torgyánra szavaztam, ma is rá szavaznék. Nem a nyuggerekkel van bajom hanem a hülyenyuggerekkel. Nézz már magadra te is hogy miért tartasz ott, ahol, Móricka.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mariska16, 2020.05.31 01:09

@Koronat_Orsosra_Mozgalom_2: Tőled apám egy normális hozzászólást sem láttam eddig. Neked valami fóbiád van a nyugdíjasokkal szemben, elmehetnél már valami orvoshoz, mert beteg még a lelked is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html