Nyugdíjazás: az emberek meglepték a döntéshozókat

Az európaiak 71 százaléka tisztában van azzal, hogy Európa népessége öregszik, de csak 42 százalékuk aggódik emiatt, ami erős ellentétet mutat az uniós döntéshozók erről alkotott véleményével, akik szerint a társadalom öregedése az elkövetkezendő időszak legnagyobb kihívását fogja jelenteni. Ez derül ki az Eurostat által ma közzé tett Eurobarometer felmérésből.
Szabó Zsuzsanna, 2012. január 13. péntek, 13:22
Fotó: Napi.hu

Az idei európai év az aktív öregkor és a generációk szolidaritásának éve, amelynek alkalmából az Európai Bizottság részéről Andor László, foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos pénteken ismertette a felmérés eredményét. A kutatás rámutat, hogy az 55 év feletti európai állampolgárok jelentős szerepet játszanak a társadalom fontos területein. Több mint 60 százalékuk gondolja például, hogy a nyugdíjazás után lehetővé kellene tenni a munkavállalást, egyharmaduk pedig tovább szeretne dolgozni. A felmérés érdekességként rámutat, hogy a nyugdíjazáshoz közelebb állók sokkal inkább vallják a fenti nézetet, mint a fiatalabb generáció.

Andor szerint a felmérés azt mutatja, hogy az európaiak készek arra, hogy idősebb korukban is aktívak maradjanak. "Meggyőződésem, hogy a most következő európai év katalizátorként fog hatni és az európai állampolgárokat, döntéshozókat cselekvésre fogja ösztönözni annak érdekében, hogy a társadalmi öregedés kihívásait pozitívan alakítsák" - mondta a biztos. Az Eurobarometer öt területet fed le: átfogó kép az életkorról és az idősekről, az idősebbek a munkahelyeken, nyugdíj és nyugdíjazás, önkéntes munka és az idősek segítése, valamint a "korbarát" környezet.

Ki a fiatal?

A felmérésből kiderül, hogy a "fiatal" és "öreg" definíciója jelentősen eltér az európai tagállamokban. Máltán, Portugáliában, és Svédországban a 37 év alattiak, míg Cipruson és Görögországban az 50 év alattiak számítanak fiatalnak. Általában véve viszont az európaiak felfogása szerint 64 éves kor előtt kezdünk öregnek számítani, és 41,8 évtől pedig már nem vagyunk fiatalok.

Ez a vélemény nemenként is eltér: a nők 65, a férfiak 62,7 éves kortól érzik magukat öregnek.

Nem akarnak nyugdíjkorhatár-emelést

Az Eurobarometer szerint csak minden harmadik európai ért azzal egyet, hogy a hivatalos nyugdíjazási korhatárt meg kell emelni 2030-ra, annak ellenére is, hogy ezek már világos prioritássá váltak a tagállamokban. A románok 87, a lettek 86, a szlovákok 83, a horvátok 81, míg a magyarok 78 százaléka gondolja úgy, hogy nincs szükség a nyugdíjkorhatár emelésére. Ezzel szemben viszont a dánok 58, a hollandok 55, az írek 53, a britek 51 és az osztrákok 49 százaléka elismeri a korhatár-emelés szükségességét.

Az EU 27 tagállamában az 55 év felettiek aránya az 1990-ben mért 25 százalékról 2010-ben 30 százalékra emelkedett, és 2060-ra eléri a 40 százalék körüli szintet. Magyarországon az 55-65 év felettiek aránya 1990-ben 11,5 százalék volt, a 65 év felettieké pedig 13,2. Ezek az arányok 2010-ben 13,2 illetve 16,6 százalék volt.

Ezzel szemben viszont erős támogatottságot élvez (61 százalék) az a nézet, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is lehetőséget kellene biztosítani a munkavállalásra. A magyar megkérdezettek 40 százaléka szerint engedni kellene a további munkavállalást, 54 százalék szerint pedig nem kellene engedni, hogy a nyugdíjkorhatárt elért állampolgárok dolgozzanak. Az európai állampolgárok 53 százaléka utasítja el a kötelező nyugdíjkorhatárt, de ebben is jelentős eltérés mutatkozik a tagállamokban.

Részmunkaidő résznyugdíjjal


Bár az átlag nyugdíjkorhatár 65 év, az aktív munkaerőpiacról való kilépés átlagéletkora 2009-ben 61,5 év volt. A felmérés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az európaiak 42 százaléka gondolja úgy, hogy 65 éves koruk felett továbbra is tudnák azt a munkát végezni, amelyet jelenleg végeznek, míg 17 százalékuk gondolja úgy, hogy 60 éves koruk után nem lennének képesek ellátni jelenlegi munkakörüket.

Az európaiak harmada viszont a nyugdíjkorhatár elérése után is szeretne dolgozni, a részmunkaidő és a részleges nyugdíj pedig az európaiak mintegy kétharmadának jelentene vonzó perspektívát. A magyarok 60 százaléka találná ezt a megoldást vonzóbbnak és 33 százalék kevésbé vonzónak.

Mit tehet a kormány?

Az európaiak szerint a kormányok többet tehetnének a karrierutak támogatásában, például pénzügyi támogatások (44 százalék), flexibilis munkaidő lehetőségének biztosításával (38 százalék) vagy gondozási időszakokra adott nyugdíjidőbe beszámító kedvezményekkel (33 százalék).

A felmérés szerint az aktív öregkor azonban nem merül ki a foglalkoztatásban. Az európaiak mintegy negyede - beleértvre az 55 év felettieket - végez öntkéntes munkát. Azokban az országokban pedig, ahol az önkéntes munkának nincs nagy hagyománya, szintén jelentősebb hányad (36 százalék) segített másoknak, saját háztartásán kívül.

Az Eurobarometerbol az is kiderült, hogy az 55 éves korosztálynál idősebbek 15 százaléka gondoz idősebb családtagot és 42 százalék tette ezt korábban.

A 60-64 évesek foglalkoztatása a 2000-es 23 százalékról 2010-ben 31 százalékra, míg az 55-59 évesek körében 50-ről 61 százalékra nőtt az EU27-ben. A 60-64 évesek foglalkoztatása nagy szóródást mutat az EU-ban. 2010-ben ennek a listának a sereghajtója Magyarország 13 százalékkal, az éllovas pedig Svédország 61 százalékkal. A 65 év felettiek esetében Magyarországon a foglalkoztatási arány 1,9 százalék volt 2010-ben, amivel szintén az utolsók között vagyunk. Magyarországnál rosszabb aránnyal Franciaország és Szlovákia rendelkezett 1,6 százalékkal. A legtöbb 65 évnél idősebbet foglalkoztató ország 2010-ben Portugália (16,5 százalék), Románia (13 százalék) és Ciprus (12,9 százalék) volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK