Plusz 2,5 millió forinttal mehetnek nyugdíjba a pénztártagok

A nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak tagjai is szorgalmasan fizették a tagdíjakat a koronavírus-járvány idején. Az első negyedévi bukás tetemes része már visszajött a nyugdíjszámlákra, a tagság viszont sajnos egyre öregszik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint.
Herman Bernadett, 2020. augusztus 28. péntek, 10:50
Fotó: Getty Images

Tehet a kormány a cafetériával bármit, az öngondoskodásban hívő bő egymillió embert nem tudja eltántorítani attól, hogy a jövője érdekében pénzt tegyen félre. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból legalábbis ez derül ki. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál tavaly a cafetéria-rendszer változása még komoly visszaesést eredményezett a tagdíjbevételekben, az idén viszont ismét nőnek a befizetések. A tagok által befizetett díj csaknem 2 százalékkal, több mint 44 milliárd forintra nőtt, a munkáltatók pedig csaknem 5 százalékkal növelték a befizetéseiket, amelyek értéke meghaladta a 15 milliárd forintot.

Emellett rekord összegű, több mint 15,4 milliárd forintnyi személyi-jövedelemadó-visszatérítés is gyarapította a számlákat. Utóbbira lehetett számítani, hiszen tavaly már a munkáltatói befizetések után is járt ez a fajta adókedvezmény, nagyjából 4 milliárd forinttal több adót fizethet így vissza az idén a nyugdíjpénztárakba az állam, mint tavaly. A 2018-as rekord tagdíjbevételt is könnyen lehet, hogy az idén túlszárnyalják a pénztárak.

Javuló portfóliók

A hozamok az idén eddig aggasztóan alakultak. Az első negyedév végére az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióin több mint 100 milliárd forintos veszteség keletkezett a tőzsdék zuhanása miatt, ennek a nagyját azonban a második negyedév végére sikerült ledolgozni, június 30-án már csupán 23 milliárd forint körül volt a mínusz. A harmadik negyedév is biztatóan alakul, az amerikai tőzsdék például új rekordokon állnak, emiatt nem kizárt, hogy tovább mérséklődik a márciusban tetőző veszteség.

Ez a pénztáraknak is fontos lenne, hiszen a működésüket egyrészt a frissen befizetett tagdíjakból történő elvonásokból fedezik, a tagok fele azonban nem fizet tagdíjat, tőlük csak a pozitív hozam terhére vonhatnak el pénzt a működésükre. Idén az első félévben 367 millió forintot vontak így el a pénztárak, amire szükség is volt ahhoz, hogy működési szinten ne legyenek veszteségesek. Enélkül ugyanis 253 millió forintos mínusszal zárták volna az első félévet.

A tagok is okosan viselkedtek a válságban. A szolgáltatási kiadások mennyisége a tavalyi kétharmadára esett vissza, nem érte el a 45,3 milliárd forintot az első félévben, vagyis a tagok úgy döntöttek, a kifizetésekkel megvárják, amíg helyreáll a piac, visszajön a portfóliójuk korábbi értéke.

Öregedő tagság

Márpedig a kifizetésre várók egyre többen vannak. A folyamatosan fogyatkozó, most már alig 1,1 milliós taglétszám gyorsan öregszik. Tavaly év végén a pénztártagok több mint 14 százaléka már 60 évesnél idősebb volt, három éve még 11 százalék körül volt az arányuk. A 60 fölötti, 157 ezres tagságnak átlagosan több mint 2,5 millió forintos megtakarítása van, ebből a hátralévő, átlagosan 18-20 nyugdíjas éveiben havonta nagyjából 10-12 ezer forintnyi nyugdíj-kiegészítésre számíthat.

Szintén folyamatosan nő a 45-60 év közötti tagság aránya, tavaly év végén már megközelítette a 45 százalékot, nekik átlagosan csaknem 1,5 millió forint megtakarításuk van. A fiatalabb pénztártagok száma és aránya viszont folyamatosan csökken, új belépők ugyanis kevesen vannak, a meglévő tagok pedig öregszenek. A 30-44 évesek aránya 41-ről 36 százalékosra csökkent három év alatt, a 30 év alattiaké pedig már alig éri el az 5 százalékot.

Az MNB is aggódik emiatt, hogy az új generáció nem foglalkozik az öngondoskodással, és nyugdíjkiegészítés nélkül maradhat az egyre kifeszítettebb demográfiai helyzetben. Egyik megoldásképpen a jegybank a jóléti alapok bevezetését javasolta, de az elképzelés egyelőre nem ment át a kormányon.

A magánkasszák tagsága kitartó

Az öngondoskodás keményvonalas hívei, a magán-nyugdíjpénztári tagok 54,4 ezren maradtak 2020 közepére. A pénztárak államosításáról pontosan 10 évvel ezelőtt döntöttek, akkor több mint 3 millió tag lépett vissza az egypilléres állami rendszerbe. A maradó tagság az idén több mint 700 millió forintnyi tagdíjat fizetett. A kötelező tagdíj ezeknél az intézményeknél marginális, de a tagok több mint 70 százalékának rendszeresen be kell fizetnie ahhoz, hogy az MNB ne rendelje el a pénztár végelszámolását. Egyelőre minden pénztárnál lelkesen fizet a tagság 75-80 százaléka.

A magánnyugdíjpénztárak néhány tagja is nyugdíjba ment már, ők járadékot kaphatnak, vagy visszaléphetnek az egypilléres állami rendszerbe, de ez esetben megtarthatják a reálhozamot. Az idén az első két negyedévben viszonylag kevesen döntöttek így, feleannyi pénzt utaltak vissza a tb-be a pénztárak, mint tavaly. Ennek az is lehetett az oka, hogy a nyugdíjkorhatárt elért tagok közül többen dönthettek úgy, hogy megvárják a piacok felpattanását, hogy a tb-be való visszalépés után több reálhozamot kapjanak vissza.

A magánkasszák befektetési tevékenységének az eredménye is javult a második negyedévben. Az első három hónap 22,2 milliárd forintos árfolyamveszteségéből 8,4 milliárd maradt június végére. A portfóliók összértéke így 260 milliárd forintra hízott, vagyis egy átlagos tag egyéni számláján most csaknem 4,8 millió forint van.

Járványban fontos az egészség

Az egészségpénztárak taglétszáma minimális mértékben ugyan, de nőtt a második negyedévben, 1,023 millió főre. A toborzás ugyan a járvány idején nehézkesen mehetett, de úgy tűnik, a lakosság körében felértékelődött a nem állami egészségügyi ellátások iránti igény. A tagdíjbefizetések is nőttek, a tagok 7,5 százalékkal fizettek be többet, mint tavaly, ami kompenzálta a munkáltatói befizetések további csökkenését. Összesen 15,75 milliárd forintnyi tagdíj folyt be, ez 4,3 százalékkal több a tavalyinál.

A szolgáltatások kiadásai csökkentek, nem érték el a 24 milliárd forintot, ami nem meglepő, hiszen sok egészségügyi szolgáltató csak korlátozottan működött az első hullám idején. A legtöbb pénzt, 10,7 milliárd forintot továbbra is gyógyszerekre költik a pénztártagok, ez 7 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly. A magánorvosi ellátásokra 6,66 milliárd forintot költöttek egészségpénztári számláról, ez 13,5 százalékos visszaesés éves alapon, ami nem meglepő, hiszen sok szolgáltató, például fogorvosi rendelő nem üzemelt áprilisban-májusban. Gyógyászati segédeszközökre kevesebb, mint 3,5 milliárd forint ment el, 17 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2020.08.28 12:56

@Fricibacsi3:
Annyira tudtam, hogy ehhez hozzászólsz! :-D Már ha ezt az ideírt hazugság és butasághalmazodat felemeljük a "hozzászólás" szintjére! :-D

"Választani lehetett a biztonságos állami és a bizonytalan nyugdíjtőzsdés megtakarítás között.
Az államinál a 3 millió nyugdíjjas szavazata a garancia hogy lesz nyugdíj."
Ez egy elég elfogult megfogalmazása a történteknek. Ugye eszerint mindenki küzdött, hogy visszaléphessen és nem ment hónapokon át a megtévesztés a kormányzati (köz) médiából és a hazugságok sem történtek meg, melyekre a pénztárak maradó tagjainak mostani vagyona és lehetőségei igen pontos cáfolatot jelentenek.

"Amíg befizetések vannak nincs probléma."
Ez is hülyeség. A vagyon egy befektetés, részben állampapírban, részben egyéb értékpapírokban, részvényekben. Ezeknek ha egy fillért sem fizetsz, akkor is van hozama. Ha a kötelező szektád által előírt tagdíj kötelezettségre gondolsz, akkor csak pontatlanul fogalmaztál, de az sincs a helyén. Ráadásul a tagok 70%-a eddig időre befizette és valszeg nem hagyja a vagyonát elveszni, be is fogja...

"Majd ha kifizetni kell akkor már a korábbi vezetők lelépnek a pénzzel."
Milyen pénzzel sükebóka! :-D Tudod ez nem úgy működik, mint egy bank, vagy Questor! Innen látszik, hogy semmit, de semmit nem értesz! :-D

"Questor is így működött. Befektetők verték a mellüket hogy több kamatot ad mint az állam.
Oszt jött a csőd "
Nem, a Questor nem így működött... Semmi, de semmi köze nincs a manyupnak és a Questornak egymáshoz. Aki a Questornak adta a pénzét, az látatlanba adta oda mindenféle ellenőrzés (állami és a számlatulajdonos) nélkül a pénzét. csak annyit észlelt, hogy kapta a kamatokat aztán azt hogy nem, aztán hogy a tőke is elszállt. Merthogy a pénz nem létező, vagy ellenőrizhetetlen befektetésekbe ment. Hihetetlen tájékozatlanság, vagy rosszindulat egy piramisjátékot összehasonlítani egy törvények által szigorúan szabályozott és állam által még szigorúbban ellenőrzött befektetési tevékenységgel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sancho12, 2020.08.28 12:36

@Fricibacsi3: Strici kevered a szezont a f@szommal.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Fricibacsi3, 2020.08.28 12:30

@csodacsampi:
Nem lopott el semmit.
Választani lehetett a biztonságos állami és a bizonytalan nyugdíjtőzsdés megtakarítás között.
Az államinál a 3 millió nyugdíjjas szavazata a garancia hogy lesz nyugdíj.
A magámnyugdíj tőzsdésnèl semmi.
Amíg befizetések vannak nincs probléma.
Majd ha kifizetni kell akkor már a korábbi vezetők lelépnek a pénzzel.

Questor is így működött. Befektetők verték a mellüket hogy több kamatot ad mint az állam.
Oszt jött a csőd
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csodacsampi, 2020.08.28 11:42

A fideszféle vámpírkormány nem véletlen hazudott a nyugdíjpénztárak működéséről,s nem véletlen lopta el a 3 ezermilliárdot sem a nyugdíjasoktól !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html