Nagyszerű hírt kaptak a nyugdíjba készülők

Mesés esztendőn vannak túl a nyugdíjpénztárak. A legjobb hozamok 20 százalék fölött vannak, az önkéntes nyugdíjpénztári alapok harmadénak, a magánnyugdíj-pénztáriak több mint felének az árfolyama emelkedett 10 százalék fölötti mértékben.
Herman Bernadett, 2020. január 3. péntek, 07:08
Fotó: Indamedia

Nagyot mentek tavaly a nyugdíjpénztárak. A pontos hozamadatokra ugyan néhány napot még várni kell, de már most látszik, hogy van olyan portfólió, amelynek az árfolyama 20 százaléknál is többet emelkedett 2019-ben, olyan pedig nem nagyon lesz, amelyik negatív hozammal zárja az esztendőt. A 2018-as gyengén sikerült évet tehát bőven kompenzálta a tavalyi.

A részvényekből jött a nagy pénz

A tőzsdék szárnyaltak 2019-ben: a New York-i piac fő indexe, az S&P 500 31,33 százalékot emelkedett, a frankfurti DAX több mint 25 százalékos pluszban zárt, de a budapesti BUX is többször zárt történelmi csúcson, és bő 15 százalékos emelkedéssel fejezte be az évet.

Az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak portfólióiban azonban a legnagyobb súlyt a magyar állampapírok képviselik, ezek aránya meghaladja az 50 százalékot. Ezeken is szép hozam keletkezett, tavaly a hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX index, csaknem 7,7 százalékot emelkedett, a MAX kompozit-index pedig, amely az összes hazai állampapír árfolyamváltozását méri, több mint 7 százalékos pluszban zárta az esztendőt.

A legnagyobb hozamot persze azok a portfóliók érték el, amelyek sok részvényt tartottak, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár dinamikus alapja, amelyben 90 százalék körül van a részvények aránya, már december közepére 20 százalék fölötti árfolyam-emelkedésen volt túl. Az Allianz kockázatvállaló alapjában hasonlóan magas a részvények aránya, a hozam pedig december közepéig megközelítette a 19 százalékot.

Kétszámjegyű hozamok

Az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók legalább harmadánál volt kétszámjegyű hozam tavaly, a növekedési portfóliók árfolyama, amelyek legalább 40 százaléknyi részvényt tartanak, szinte biztos, hogy 10 százalék fölött emelkedett. A legtöbb pénztártag megtakarítása azonban még mindig kiegyensúlyozott alapokban van, és ezek között is volt több olyan (Aranykor egyensúly, OTP kiegyensúlyozott), amelyik tíz százalék fölötti hozammal zárta az évet. A kiegyensúlyozott portfóliók hozama általában 7-11 százalék között volt.

Önkéntes nyugdíjpénztárak hozama
PénztárPortfólióHozam 2019. december 16-ig
OTPDinamikus20,84%
AllianzKockázatvállaló18,74%
AegonMegatrend15,56%
OTPNövekedési14,97%
AranykorLendület14,00%
BudapestAktív13,92%
AegonNövekedési13,82%
AllianzNövekedési13,48%
PannóniaNövekedési13,43%
ErsteLendület12,70%
MKBNövekedési11,82%
OTPKiegyensúlyozott11,35%
HonvédNövekedési11,25%
AranykorEgyensúly10,38%
AegonKiegyensúlyozott9,74%
HonvédKiegyensúlyozott8,92%
ErsteBázis8,37%
MKBKiegyensúlyozott8,29%
AranykorHarmónia7,94%
AllianzKiegyensúlyozott7,79%
PannóniaKiegyensúlyozott7,43%
AegonSzakértői abszolút hozam7,10%
OTPÓvatos7,03%
HonvédKlasszikus6,92%
OTPSzolgáltatási6,35%
AllianzÉletjáradék4,80%
AranykorCsendélet4,62%
ErsteKiszámítható4,17%
AegonKlasszikus4,05%
OTPKlasszikus3,71%
ErsteSzolgáltatási3,16%
BudapestBebiztosító2,51%
MKBKlasszikus2,32%
PannóniaKlasszikus1,73%
AllianzKlasszikus1,49%
PannóniaSzolgáltatási1,35%
AllianzSzolgáltatási1,31%
OTPKockázatkerülő0,91%
MKBKiszámítható0,70%
HonvédPénzpiaci0,05%
Forrás: MNB, Napi.hu-gyűjtés

Tovább hízott a reálhozamAz óvatosabb, 25 százalékosnál kevesebb részvényt tartó alapok hozama általában alacsonyabb volt, de a klasszikus alapok nagyjából fele még így is magasabb hozamot ért el, mint amennyi a tavalyi infláció lehetett. Novemberben 3,4 százalékos áremelkedést mértek éves összevetésben, a 39 önkéntes nyugdíjpénztári portfólió közül, amelynek a hozamát napi szinten követhetik a tagok, csak kilenc nem ért el reálhozamot. Ezek jellemzően a nagyon óvatos pénzpiaci alapok, illetve az olyan portfóliók, amelyekből járadékot fizetnek a kasszák a már nyugdíjba ment tagjaik részére.

A magánnyugdíjpénztárban maradt tagság is elégedett lehet. A négy fennmaradt intézményben nagyjából 55 ezren maradtak, többségük növekedési portfólióban lehet. A tizenkét portfólióból hétnél lehetett 10 százalék fölötti hozam, a legnagyobb a Szövetség és a Budapest növekedési portfólióinál, ezek december közepén csaknem 14 százalékos pluszban álltak, vagyis tíz százalék fölötti reálhozamra számíthatnak a tagok.

Magánnyugdíjpénztárak hozama
MagánnyugdíjpénztárPortfólióHozam 2019. december 16-ig
SzövetségNövekedési13,98%
BudapestNövekedési13,90%
MKBNövekedési13,07%
HorizontNövekedési12,14%
SzövetségKiegyensúlyozott10,31%
BudapestKiegyensúlyozott10,17%
HorizontKiegyensúlyozott10,07%
MKBKiegyensúlyozott8,20%
HorizontKlasszikus3,55%
BudapestKlasszikus3,03%
MKBKlasszikus2,41%
SzövetségKlasszikus0,46%
Forrás: MNB, Napi.hu

A kiegyensúlyozott alapoknál is lesz reálhozam, ezek közül egyetlen egynek, az MKB-snak maradt csak a hozama 10 százalék alatt, és az sem kizárt, hogy a klasszikus alapok egyike-másika is az infláció fölött teljesített. A reálhozam azért fontos ezeknél az intézményeknél, mert ha a tagjaik úgy döntenek, hogy átlépnek az egypilléres állami rendszerbe, akkor ezt az összeget felvehetik. Az átlagos 4,7 millió forint körüli megtakarításnál pedig a növekedési portfóliók 8-10 százalékos tavalyi reálhozama azt jelenti, hogy egy most visszalépő tag 400-500 ezer forinttal többet kap vissza, mint egy évvel ezelőtt.

2011-ben, a magánnyugdíjpénztárak államosítása után alig 70 ezer forint volt, amit egy átlagos pénztártag reálhozamként megkapott, jelenleg milliós nagyságrendű kifizetésre számíthatnak a tagok, ha távoznak.

Érdemes váltani?

A jegenyefák sem érnek azonban az égig. "A jó hírek már be vannak árazva, könnyen jöhet korrekció a piacokon" - mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Az sem kizárt viszont, hogy újabb emelkedés jön a tőzsdéken. Tavaly sokan váltottak portfóliót a 2018-as év gyenge teljesítményét látva, ezek az óvatosabb alapra váltók lemaradtak a tavalyi árfolyam-emelkedésről. A szakember azt javasolja, a tagok azzal járnak a legjobban, ha ott maradnak az életkoruknak megfelelő portfólióban, vagyis a fiatalabbak válasszanak magasabb kockázatú, a nyugdíj előtt állók pedig óvatosabb alapokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is ezt a megoldást preferálja. A jegybank többször felvetette már, hogy a pénztárak indítsanak úgynevezett céldátum portfóliókat. A tagok így a várható nyugdíjba vonulásuk alapján választhatnak portfóliót, amelynek a kockázatosságát a befektetési szakemberek az idő előrehaladtával fokozatosan csökkentik.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2020.01.03 22:07

@Ballada:
"Az állami azt biztosítási rendszer, itt meg pénztárról van szó. a kettő nem hasonlítható össze."
Az állami nyugdíj esetén a közös kockázatvállalási elv érvényesül az első pillanattól, azaz amikor levonják a bruttó fizetésedből. Viszont onnantól eltűnik a nagy közös zsebbe, mindenféle garancia nélkül, hogy ez alapján arányos juttatást kapjál egyszer.
Attól, hogy a nyugdíjpénztárakat "pénztárnak" hívják, a különbség csak átmeneti. Mindegy, hogy önkéntes, vagy manyup.
A pénztár tulajdonosai a tagjai. Amíg a számlán gyűlik a pénz, a befizetések és a hozamok által, addig ez még nem a klasszikus értelemben vett biztosítás, inkább befektetési számla. Amikor azonban a tag eléri a törvényben rögzített öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor a számláján lévő pénz kvázi biztosítási fedezetté válik. A számla összege kizárólag állampapírokba kerül és innentől biztonságos fedezetét jelenti az ez alapján kifizetésre kerülő nyugdíjnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2020.01.03 21:51

@Ballada:
Ezt meg már én nem értem, mit nem értesz?!
Ha valaki aktív munkavállaló, akkor járulékokat és adót fizet és a munkavállaló is fizeti a kifizetett bruttó bér után!
Ha nem így lenne, akkor Archer és/vagy a munkáltatója adócsaló lenne.

Tehát fizet. Azért nem emelte ezt ki, mert ez annyira alapértelmezett.

Ellenben kell egy kicsit pontosítanom amit az 1998-2010 közötti időszakra írt, mert szerintem ezt sem fogod érteni.
Ebben az időszakban az állam a befizetett nyugdíjjárulék egy részéről mondott le.
Legyen ez mondjuk az érthetőség kedvéért a megosztási arány 25-75%. 25% került a manyup számlájára a munkavállalónak.
A nyugdíjszámítási szabályok alapján tehát az 1998-2010 közötti időszakra úgy számolják a jövedelmet, hogy annak csak 75%-át fogják figyelembe venni. Mintha ennyivel kevesebb lett volna a jövedelme.

Ez azért nem probléma, mert a nyugdíj kiszámításának egyenlete alapján a nyugdíj előtti 10-20 év sokkal hangsúlyosabban esik latba. Vagyis a tényleges állami nyugdíj alig csökken, ellenben az eddig elért hozamok ezt valószínűleg még életjáradékra váltva is többszörösen fedezik.
Ha pedig az öregségi nyugdíj előtt inkább visszalép az állami rendszerbe, akkor meg végképp nevethet a markába, mert egy összegben megkapja a több évtized nettó hozamát (milliókat) és kapja ugyanazt az állami nyugdíjat, mintha soha semmi köze nem lett volna a manyuphoz.
Na itt a nagy-nagy különbség, akik visszaléptek 2012-ben, azok ezt a lehetőséget bukták el.
Tudni lehetett, hogy ez lesz, de akik folyamatosan a "nép és a nemzet érdekeire" hivatkoztak, azok mást mondtak. Netán hazudtak?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.01.03 20:30

Maga írta: "A pénztárban a folyósítás kezdetéig összegyűlt pénz a nyugdíj, illetve pontosabban a járadék." Egy szóval sem utalt arra, hogy most állami TB-t i fizet. Volt másik opció is, amikor az állami befizetés teljesen megszűnt. Ettől még a hozam olyan mint a kutya vacsorája, főleg mostanában, hogy megint válságot emlegetnek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Archer58, 2020.01.03 20:12

@Ballada: Na még egyszer! 1976 szeptember 1. óta folyamatos munkaviszonyom van. Ebből következik, hogy 1988 január 1. óta fizetem a munkavállalói nyugdíjjáradékot. De! 1998-2010 között ez a pénz nem az állami, hanem az mnyp pénztárba ment. 2011 óta ismét az egész a költségvetésbe folyik be. Ezért, amikor megállapítják az állami nyugdíjamat, az 1998-2010 évekre vonatkozóan kevesebb nyugdíjat számítanak ki, mert ezekben az években nem fizettem az államiba a munkavállalói járadékot. A többi évre vonatkozóan ugyan úgy számolnak, mint azoknak, akik nem voltak mnyp tagok, vagy visszaléptek. Összefoglalva. Én is kapok állami nyugdíjat. És mnyp járadékot.

Néha arra gondolok, csak hülyítetek ezekkel a kérdésekkel, én meg szépen válaszolok rá. De nem baj, erősíti meggyőződésemet, hogy jól döntöttem a maradással. Persze a hozamok is erősítik eme meggyőződésemet. Sőt! Főleg azok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.01.03 19:52

@Archer58: Tényleg nem értem, most fizet államit vagy sem? Egyébként minél idősebb, annál inkább ki van szolgáltatva, pénzügyileg is, és ha kap is egy jelképes összeget, az csak töredék lehet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html