Ökofalu-hálózat menthetné meg a magyar vidéket

Falurehabilitációs program indulhat országszerte - egyelőre állami támogatás nélkül. Az elhagyott települések életre keltését Raskó György agrárközgazdász hirdette meg. Állítja, úgy fest befektető is akad a projekt megvalósítására.
Szakonyi Péter, 2018. augusztus 15. szerda, 19:07
Fotó: Pixabay

Nyolc falu és község jelentkezett már eddig a falurehabilitációs programban való részvételre. Az ötletet kidolgozó Raskó György egy interjúban fejtette ki elképzelését az elhagyott falvak életre keltésére, majd pár nap alatt egy több polgármestere is jelezte, szívesen részt venne a kezdeményezésben. A jelentkezők többsége észak-magyarországi, de Csongrádból is három falu kereste meg az ötletadót csatlakozási szándékával.

Maga az elképzelés nem újkeletű, hiszen az elnéptelenedő falvak problémája sem mai. A most napvilágot látott terv az országban található 250 ezer üresen álló falusi porta feltámasztására koncentrál. Azt tervezik, hogy az ilyen elhagyott ingatlanokat és a hozzá kapcsolódó telkeket felvásárolnák. Ezt követően a területeken farmerházakat, pontosabban korszerű ökoházakat építenének, és mellette modern mezőgazdasági termelést honosítanának meg.

Újraindulhat a termelés

Az érintett, több mint 3000 településből már most hatszázban el lehetne indítani a falurehabilitációt mégpedig új faluközösségek létrehozásával. Raskó elképzelései szerint egy ilyen teljesen vagy részben kihalt faluban 2-300 millió forintért már fel lehetne vásárolni az elhagyott telkeket és házakat. Majd az itt felépülő ökoházakban magyar és akár külföldi fiatalok kezdhetnének mezőgazdasági termelésbe.

Az összevont telkeken üvegházi zöldségtermelés, virágkertészet, állattartás indulhatna. Számításai szerint egy 300 négyzetméteres üvegház vagy egy 400 férőhelyes hizlalda már biztosíthatná egy család megélhetését. Egy-egy ilyen gazdaság 15-50 milliós termelési értéket állíthatna elő évente.

Van pénz is

Nagy kérdés a falurehabilitációs program finanszírozása, hiszen egyelőre erre nem fordíthatók kormányzati támogatások. Raskó számításai szerint a földterületek felvásárlását követően kockázati tőke alapok és pénzintézetek is fantáziát látnak az elképezésben és később hazai és uniós támogatási források is megnyílhatnak a fiatalok előtt. Az ötletgazda ugyanakkor kihangsúlyozza, hogy csak komplett falvak, vagy a falvakon belül utcasorok esetében érdemes belevágni a rehabilitációs programba, szigetszerűen ez nem működik.

A megoldás annyiban nem újkeletű, hogy egy ehhez hasonló, szintén magánkezdeményezés már működik Hernádszentandráson, ahol egy tanárember, Üveges Gábor alakította át a település életét és gazdálkodását.

Közös gond, magyar megoldás

A rehabilitációs program az államnak is roppant hasznos lenne, hiszen a jórészt céltalan vagy gazdaságtalanul felhasznált támogatások helyett létrejövő korszerű falvakban gazdaságos mezőgazdasági termelés és élelmiszer feldolgozás kezdődne. Ez nem csak az oda költöző fiataloknak biztosítana megélhetést, de növelné a vidék lakosság megtartó erejét és egyben adóbevételt is generálna.

Az ilyen faluközösség minőségi biotermékek előállítására is alkalmas - ez pedig itthon és külföldön is jó áron értékesíthető. A falurehabilitációs tervet kidolgozó szakember úgy látja, itthon, sőt külföldön is nagy érdeklődés lehet a terv iránt. Az is elképzelhető, hogy más uniós országban is átvennék a magyar tapasztalatokat, hiszen a vidék elnéptelenedése mindenütt nagy gond. Ehhez az indulótőkén kívül csak egy kell: hogy a mintafalu mihamarabb megvalósuljon.

A kormány is a vidékre koncentrál
A magyar kormány is terveket dédelget a vidék elnéptelenedésének megállítására. Azt már az elmúlt hónapban bejelentették, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) kiterjesztik, emelt összeggel biztosítják azoknak a fiataloknak, akik vállalják, hogy 5000 főnél kisebb településen vásárolnak házat, valamint hogy három gyereket nevelnek fel. Az emelt támogatás mértéke egyelőre nem ismert.

A kép forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK