Az energiaszektor nagyon tőkeintenzív ipar, sok ország a siker és a kudarc közötti különbségét az jelenti, hogy képes-e elegendő pénzt mozgósítani az innovatív ötletek számára - mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza. A World Energy Investment 2016 kutatást bemutató előadásában elhangzott, hogy tavaly 1800 milliárd dollárt költöttek energiaberuházásokra, melyek 17 százalékát adták a megújulók, 46 százalékát pedig az olaj és gázszektor.

Ez egyébként összességében kevesebb mint egy évvel korábban, aminek két oka volt: egyrészt csökkent az olaj és a földgáz ára, illetve egyre olcsóbb a különböző megújulók, így például a napenergia kiépítése.

Érdekesség, hogy az elmúlt években nem változott a megújuló energiákba költött pénz mennyisége, az 300 milliárd dollár 2011 óta, ám a hatékonyság növekedésével ezért a pénzért tavaly már harmadával több energiát sikerült előállítani. Nemcsak a beruházási költség csökken tehát, hanem egyre több és nagyobb értékű villanyáramot sikerül termelni - mondta Varró.

Ami problémákat okozhat: az egyre több megújuló energiát - a fejlesztések elmaradása miatt - részben elavult infrastruktúrába kell elhelyezni, hiszen hiába nőtt ezen eszközök értéke, azok fejlesztésébe nem öntenek több pénzt az államok.

Az orosz-ukrán kapcsolatok

Valószínűleg meg tud még lepni minket az ukrán-orosz viszony alakulása, a fő kérdés az, hogy az ország fel van-e készülve erre - vélte Bütösi Lajos, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. kereskedelmi igazgatója. Az Északi-Áramlat valószínűleg meg fog épülni, ez pedig átírja majd az európai energiaellátást: Németországon és Görögországon keresztül jöhet a fő szállítási irány, még úgy is, hogy valamennyire megmarad Ukrajna szerepe is.

Az ukrán tranzit a rendszerből való kivétele csökkenti Magyarország lehetőségei - tette hozzá Kaderják Péter, a REKK kutatóközpont vezetője, aki szerint óriási kérdés, hogy a jövőben milyen és mekkora szerepe lesz az LNG-nek.

Európában hosszútávon (2040-ig) a gázkínálat mintegy 10 százalékkal csökkenhet, így sokkal inkább egy nettó importőr pozícióba kerülhet - vélte Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója. Ebbe a folyamatba tud majd szervesen bekapcsolódni a cseppfolyósított földgáz, az LNG. Európában jók az LNG kapacitások, sok az LNG terminál, csak ezt nem használjuk most ki. Kelet-Európában viszont a hozzáférés korlátozottabb. Ebben a környezetben kell elhelyeznünk Magyarországot. Szabó Gergely szerint az egyetlen érdemi lehetőség, hogy csatlakozzunk a globális piacokhoz, az az adriai LNG projekt.

A régióban az igazán nagy gond a szabályok betartásával és az együttműködéssel van - vélte Miklós László, az FGSZ Zrt. stratégiai és vállalati kapcsolatok tanácsadója. Szerinte a régiós országos mindegyike maga akar úttörő szerepbe kerülni, ezen egy közös uniós szabályrendszer - amely például az aukciókat is szabályozná - tudna segíteni. Immár nem mindenki egy csőre van felfűzve, mint a szocialista időkben, Magyarországon sincs már egyoldalú gázfüggőség - mondta Miklós.

Káoszt hoznak az e-autók?

Azt mindenki biztosra veszi, hogy 2020 és 2050 között jelentősen nő az elektromos áram jelentősége a közlekedésben, ami nemcsak megoldásokat szül, de problémákat is generál - mondta Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter közkapcsolati igazgatója. Az e-autók terjedésével ugyanis nő a többletigény, ami az emisszió növekedését is magával hozhatja. A nagy penetráció tehát nagy energiaigényt jelent - mondta Vígh, aki szerint elképzelhető, hogy lesznek olyan országok, ahol akár az összes energiafelhasználás negyedét is a közlekedés fogja felszívni.

Éppen ezért az igazgató szerint a többletigényt leginkább megújuló energiával lehetne fedezni. A jó hír, hogy több felmérés szerint is 2050-re az összes energia-előállítás 50 százaléka megújuló forrásból jön majd.