Öt új szabállyal számolhatnak a nyugdíjasok 2020-tól

Megszavazták a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló új törvényt. Az új szabályozás nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezéseit Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze.
K. Kiss Gergely, 2019. december 19. csütörtök, 16:12
Fotó: Getty Images

Az új törvénynek a nyugdíjakat és a nyugdíjasokat érintő legfontosabb rendelkezései a következők:

Garancia a kifizetésekre

Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. Ez a nyugdíjasok szempontjából különösen fontos garanciális rendelkezés, amely a nyugdíjtörvényben is rögzített kifizetési garanciát erősíti meg. Így abban az esetben, ha a járulékbevételek nem lennének elegendőek a nyugdíj- és egészségügyi kiadásokra, a költségvetésben külön pótlólagos előirányzatban kell biztosítani a teljes költségfedezetet - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

Összevont járulék

Jövőre egyetlen társadalombiztosítási járulékká vonják össze a biztosítottak által jelenleg négy különböző jogcímen fizetett járulékokat (10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerőpiaci járulék). Az új társadalombiztosítási járulék mértéke az említett négy járulék összegzett mértéke - 18,5% - lesz, vagyis a közteher mértéke nem emelkedik.

Annak érdekében, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető jelenleg 10%-os nyugdíjjárulék-bevétel ne csökkenjen, az új törvény kimondja, hogy a befizetett társadalombiztosítási járulékból az állami adóhatóság 54%-ot nyugdíjjárulék címén utal naponta a Nyugdíjbiztosítási Alapnak (vagyis a 18,5% társadalombiztosítási járulék 54%-át utalja, amely pontosan a teljes járulék 9,99%-ával egyező mérték).

Társadalombiztosítási megállapodások

Az eddig ismert megállapodási lehetőségek köre nem bővül, viszont kedvező változás, hogy a jelenlegi 24%-ról 22%-ra csökken az ilyen megállapodások esetén fizetendő speciális nyugdíjjárulék mértéke. A megállapodásban szereplő járulékalapnak továbbra is el kell érnie legalább a mindenkori minimálbér összegét, de a szerződő fél ennél magasabb járulékalap utáni járulékfizetést is vállalhat.

Nyugdíj mellett végzett munka

2020. első félévében a jelenleg is (2019. január 1-jétől) hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a nyugdíj mellett végzett munka tekintetében, vagyis ha a nyugdíjas a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban dolgozik a nyugellátása mellett, akkor az így szerzett munkabérét csak a 15% szja terheli, a keresete teljes mértékben mentesül a járulékfizetés alól, miközben a munkáltatója is teljes mentességet élvez a nyugdíjas munkavállalló keresete után a szociális hozzájárulási adó (17,5%) és a szakképzési hozzájárulás (1,5%) megfizetése alól.

2020. július 1-jétől a nyugdíj mellett bármilyen - jellemzően vállalkozási, megbízási - jogviszonyban végzett keresőtevékenység révén szerzett kereset is teljes járulékmentességet élvez.

Éves összeghatár megszűnik

A nyugdíj mellett munkát végzők között speciális helyzetben vannak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek, hiszen a rájuk irányadó nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt a kedvezményes nyugdíjuk mellett végzett munkájukkal szerzett keresetükre egy speciális korlátozás - az éves összeghatár - is vonatkozott.

Eszerint ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (ez az a bizonyos éves keretösszeg), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Ez a korlátozás egyébként 2019. január 1-jétől eleve megszűnt minden olyan kedvezményes nyugdíjban részesülő hölgy tekintetében, aki e nyugdíja mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozott, hiszen a munkabérét 2019. január 1-jétől fogva nem terheli nyugdíjjárulék, 2020. január 1-jétől pedig nem fogja terhelni társadalombiztosítási járulék, így a keresete eleve be sem számítható az éves összeghatárba. 2020. július 1-jétől ez a mentesség kiterjed minden jogviszonyra a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek esetében is, ennek következtében hatályát veszíti az éves összeghatárra vonatkozó (a nyugdíjtörvényben szereplő) rendelkezés.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

sziddha, 2019.12.20 16:50

Bruhaha ! Ezeknél a dolgoknál sokkal fontosabb,hogy a népbutító, népnyúzó, fineszes, fideszes rezsim , jövőre is,
ahogy idén is, a nyugdíjasokból hitelezi magát ! Törvénytelen és erkölcstelen módon , nem kapják meg a nyugdíjasok
január elsejével, a nekik járó nyugdíj emelést ! Majd év végén adják meg , utólag azt amit az év első napjától kéne
kapniuk ! Aljas módon, jótéteményként tünteti fel az év végéken, a közpénz 1000 milliárdokat büntetlenül elmagánosító fideszes rezsim,hogy végre oda adja a nyugdíjasoknak, a nekik járó pénzt ! Kamatot persze nem adnak
hozzá ! Ezzel a sunyi módszerrel, évente 20 milliárd körüli összeggel ,hitelezi magát a , napjaink rabló állama !
Ez az egész aljas kormányzati eljárás is , jól mutatja,hogy nincs Magyarországon jogállam ! Azt 2010 óta,
szisztematikusan felszámolta, felszámolja a fidesznyik csicska sereg ! Egy jogállamban az állam biztosan
nem vásárolná vissza ,közpénz 100 milliárdokból a Mátrai Erőművet sem !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html