Mi vár a bérekre, a forintra és a magyar gazdaságra? Új prognózis érkezett!

Hurrá, csak így tovább: a 2018-as rekordév után idén sem lesznek komolyabb bajok, bár megtörik a lendület - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. kutatója a legújabb prognózisukat bemutatva.
Domokos László, 2019. március 20. szerda, 12:02
Fotó: Reuters

A Pénzügykutató friss prognózisa azzal számol, hogy a 2017-es 4,1 százalék és a tavalyi 4,9 százalék után idén 3,7 százalékkal nőhet a magyar GDP. Sok múlik azon, hogy mi lesz az európai autóexporttal - a kontinens további problémái közé tartozik a brexit és az olasz helyzet.

A kormány tovább nem fokozhatja a belföldi kereslet erősítését. Ezt várhatóan a jegybanki inflációs cél és az államháztartási 3 százalékos deficit tartása visszafogja. Az MNB 2019 második félévben vélhetően már szigorít valamennyit, de még nincs szó az egyre súlytalanabbá váló alapkamat emeléséről. Itt jöhet szóba a kamatfolyosó szűkítése, az egynapos betéti kamatot pedig a jelenlegi mínusz 0,15 százalékról nullára emelhetik.

Az infláció idén 3,2 százalék lehet átlagosan, miközben a jegybanki toleranciasávban (2-4 százalék) maradhat 2019 egészében, decemberben 3,3 százakkal számolnak.

Erősen túlfűtött állapotban van a magyar gazdaság - ezt legerősebben a munkaerőpiaci a helyzet tükrözi - fogalmazott Várhegyi. A jelenlegi foglalkoztatási rátán sokat emelni már nem lehet. Eközben a fokozódó munkaerőhiány egyre inkább nehezíti a beruházásokat és a gazdaság fejlődését. Az eddig napvilágot látott kormányzati programok (MNB, PM, Emmi) pedig nincsenek összehangolva és hiányoznak a hatástanulmányok, mazsolázni közülük pedig veszélyes lehet. Márpedig ha újra szükség lesz kormányzati élénkítésre, arra nem lesz költségvetési mozgástér.

A rekordalacsony forint nem annyira a külkereskedelmen keresztül segített a növekedést. A folyó fizetési mérleg többlete nagyot esett 2018-ban, ez a folyamat idén folytatódik, így 2019 egészében már csupán 1,2 milliárd euró lehet az aktívum.

Ha az MNB valóban lát inflációs veszélyt az általa releváns időhorizonton, akkor több, 10-10 bázispontos szigorítás nem lesz elegendő, egy "normális szigorítás" inkább 25 bázispontos kamatemeléseket jelentene - jegyezte meg Neményi Judit, volt MNB MT-tag, a Pénzügykutató munkatársa.

Sokatmondó, hogy mindegyik program azzal indul, hogy a jelenlegi növekedési ütem nem fenntartható, a versenyképes növelésére ehhez meg ehhez van még szükség - tette hozzá Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató kutatója.

A sikeres Audi-sztrájknak fontos üzenet van: a nagy béremelés szokássá válhat - fogalmazott Herczog László kutató. A multinacionális cégeknél egyre inkább az országok közti bérkülönbségeket nézik, így ott sincs akadálya a további emelésnek. Igaz az utóbbi időszak magas üteme kissé lassulhat. Az egyre emelkedő bérszint azonban megrostálja a vállalkozásokat, így Herczog szerint a közeljövőben munkanélküliségi ráta akár el is indulhat felfelé.

A külföldre ment, a magyarországi munkaerőpiacról nagyon hiányzó 400-600 ezer ember komoly problémát okoz - eközben a meglévő munkanélküliek ezt a hiányt nem képesek pótolni, mindez további bérfelhajtó hatású lehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK