Így változott a fizetés a járvány alatt

A lakosság több mint egyharmada használ kevesebb készpénzt a járvány kitörése óta - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Minden hatodik ember a koronavírus miatt váltott más fizetési megoldásra, de a legtöbben az új szolgáltatások, köztük az azonnali fizetési rendszer miatt cserélték le a hagyományos fizetést. Falun és az alapfokú végzettségűek körében viszont erősen tartja magát az a vélemény, hogy csak a készpénz a biztos.
Herman Bernadett, 2020. június 15. hétfő, 06:40
Fotó: Shutterstock

Lett hatása az üzletek és a járványügyi szakemberek felhívásának, hogy járvány idején biztonságosabb az elektronikus fizetési módok használata, mint a készpénzé - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. A legfrissebb felmérés arra kérdezett rá, több vagy kevesebb készpénzt használt-e a lakosság a veszélyhelyzet idején. Az eredményekből pedig kiderült, bár a lakosság kétötöde nem változtatott a készpénzhasználati szokásán, 16 százalék pedig még több készpénzt is használt, mint korábban, 38 százaléknál csökkent a készpénzhasználat.

A válaszadók 16 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért használ kevesebb készpénzt, mert ezzel is óvja magát a koronavírustól, vagyis több mint minden hatodik magyar állampolgárnál a járvány volt az a motiváló tényező, ami csökkentette a nemzetgazdaság számára is nagy terhet jelentő készpénzhasználatot. Egyes számítások szerint évente 450 milliárd forintos extra terhet ró ez a büdzsére. A válaszadók 22 százaléka úgy nyilatkozott, azért használ kevesebb készpénzt, mert az újfajta megoldásokat választotta helyette.

Magyarország szerencsés helyzetben

Magyarországon a lakosság szerencsés helyzetben volt a járvány kitörésekor, hiszen március 2-án indult el az azonnali fizetési rendszer, amelyen keresztül 5 másodperc alatt lehet éjjel-nappal, a hétvégeken is egyik-számláról a másikra pénzt utalni, így a készpénz azonnaliságával most már a banki átutalás is tud versenyezni akár két magánszemély között is. Nem is beszélve az olyan megoldásokról, mint amilyeneket a Viber vagy a Revolut kínál.

Volt azonban a válaszadók között 6 százalék, aki azt nyilatkozta, azért használ több készpénzt, mert az a pénz a biztos, ami kézben van. 10 százalék pedig az egyszerűsége és a költségmentessége miatt használt több papírpénzt. Elgondolkoztató lehet a jogszabályalkotók számára, hogy a célszerű-e ezek után fenntartani az ingyenes készpénzfelvételt, hiszen ezt a tíz százalékot annak megszüntetésével rá lehetne venni az elektronikus fizetési megoldások használatára.

A háztartásoknál március végén brutálisan nagy összeg, 5385 milliárd forint volt készpénzben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A volumen annak ellenére növekszik, hogy az elektronikus fizetések mennyisége és értéke is folyamatosan emelkedik, és a Pulzus friss kutatása szerint a lakosság 6 százaléka már annyira átszokott az ilyen megoldásokra, hogy egyáltalán nem használ készpénzt.

A férfiak szeretik az újdonságokat, a nők járnak piacra

A válaszok nemenkénti bontásából az derül ki, hogy a nők körében jobban emelkedett azok száma, akik a járvány idején is több készpénzt használtak, 18 százalékuk tett így, miközben a férfiaknál csak 13 százalék növelte a készpénzhasználatot. Abban nincs nagy különbség a két nem között, hogy azért használ készpénzt, mert csak abban bízik. Azon a téren viszont szignifikáns az eltérés (6, illetve 12 százalék), hogy az egyszerűség és a költségmentesség miatt választotta ezt a fizetési módot. A háttérben valószínűleg olyan tényezők állhatnak, hogy a nők járnak a piacra vásárolni, ahol nincs kártyás vásárlási lehetőség, és a statisztikák alapján az élelmiszerárak az elmúlt hónapokban igencsak megugrottak.

A két nem hasonló arányban nyilatkozott úgy, hogy ugyanannyi készpénzt használ, mint korábban. Abban viszont ismét markáns az eltérés a nők és a férfiak között, hogy a koronavírustól való félelem mekkora arányban késztette őket más fizetési megoldások kipróbálására. A férfiak csupán 13 százaléka cserélte le a készpénzt valami másra a koronavírus miatt, a nőknél ez az arány 18 százalékos volt. Az innovációkra viszont egyértelműen az erősebbik nem a nyitottabb, 25 százalékuk használja az új fizetési megoldásokat, és 8 százalékuk már teljesen készpénzmentesen éli az életét.

A nőknél csak 20 százalék azok aránya, akik innovatív megoldásokra cserélték le a készpénzt, és mindössze 4 százalékuk tudta elhagyni azt. Talán az lehet ennek az oka, hogy a különböző szolgáltatások, amelyeket a nők a férfiaknál gyakrabban vesznek igénybe, például a fodrász vagy manikűrös, általában készpénzt kér, és a gyerekek pénzügyi kiadásait - különórák, foglalkozások - is gyakrabban intézik a nők, és ezeket általában szintén csak készpénzben lehet rendezni.

Az idősek is megijedtek

A korosztályos bontás meglepő eredményt hozott. A járvány idején a fiatal, 18-39 éves korosztályban nőtt a legnagyobb mértékben a készpénzhasználat, minden ötödik megkérdezett úgy nyilatkozott, több készpénz fordult meg a keze között. Azt a nézetet ők vallják a legkevésbé (mindössze 4 százalék), hogy csak a készpénz a biztos, és utasítják el erre hivatkozva a többi fizetési megoldást. Ez a konzervatív hozzáállás a legnagyobb mértékben (8 százalék) a 60 évnél idősebb korosztályra jellemző.

A fiatalok viszont nagyon árérzékenyek a jelek szerint a banki költségekre, 16 százalékuk azért használt több készpénzt mostanában, mert az egyszerűbb, és nincs költsége. A 40-59 éves középkorúaknál mindössze 4 százalék azok aránya, akik a költségmentesség és egyszerűség miatt ragaszkodnak kinyomtatott pénzhez. A fiataloknál a magas arány oka lehet még az is, hogy többen a szüleikkel élhetnek, esetleg saját jövedelmük sincs még, vagy gyakoribb, hogy alkalmi munkákból szereznek bevételt.

Mindhárom korcsoport nagyjából ugyanolyan arányban (39, 42 és 40 százalék) nyilatkozta azt, hogy nem változott érdemben a készpénzhasználata a járvány hatására, és hasonló arányban (15-16 százalék) mondták azt is, hogy a koronavírus miatt kezdte lecserélni a nyomtatott bankjegyeket másra. Sokan szkeptikusan voltak, hogy az időseket rá lehet-e majd venni az elektronikus fizetés használatára, de a felmérés szerint 60 év fölöttiek 16 százaléka a koronavírus miatt áttért az elektronikus megoldásokra.

A legmeglepőbb eredmény az innovatív megoldások használatát firtató kérdésre született. A 40 évesnél fiatalabban csupán 18 százaléka használ kevesebb készpénzt amiatt, mert újfajta megoldásokat talált helyette. A 40-59 éveseknél a legnagyobb az újdonságok iránti fogékonyság, 27 százalékuknál csökkent emiatt a készpénzhasználat, és még az idősek is szívesebben térnek át az új megoldásokra mint a fiatalok, 22 százalékuk emiatt hagyta el a hagyományos fizetést.

A teljesen készpénzmentes életforma viszont már a fiatalok körében a leggyakoribb, százból heten már nem használnak papírpénzt, a középkorúaknál 6 százalék ezek aránya, de még a 60 fölötti korosztályból is 5 százalék úgy nyilatkozott, hogy tud élni készpénz nélkül.

Az iskolázottság és a pénzügyi kultúra kéz a kézben jár

A Pulzus iskolai végzettség alapján is lebontotta a válaszokat. A "csak a készpénz a biztos" elvet az alapfokú végzettségűek körében vallják a legtöbben, 10 százalékuk ezért használt a járvány idején is többet. A középfokú végzettségűek körében csupán 2 százalék ezek aránya, a felsőfokú végzettségűek között pedig kimutathatatlanul alacsony. Az egyszerűsége és költségmentessége annál vonzóbb a magasabban iskolázottak számára, 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy ezért használta többet a veszélyhelyzet idején.

Míg az alap- és középfokú végzettségűek többségénél nőtt vagy nem változott érdemben a készpénzhasználat a járványveszély idején, felsőfokú végzettségűek zöménél ez csökkent az elmúlt hónapokban. 22 százalékuk a koronavírus miatt állt át valamilyen más fizetési megoldásra, 29 százalékuk pedig az újdonságként bejött megoldások miatt hagyta el bizonyos esetekben a készpénzt. Érdekesség, hogy a koronavírustól való félelem az alapfokú végzettségűek körében sokkal nagyobb mértékben csökkentette a készpénzhasználatot, mint a középfokú végzettségűeknél.

Az újfajta megoldásokat készpénz helyett minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál gyakrabban választja, és ugyanez a helyzet a készpénzmentes életmóddal is. A felsőfokú végzettségűek tizede nem használ már készpénzt, az alap- és középfokú végzettségűek körében viszont csak 5 százalék az arányuk.

Falun csak a készpénz a biztos

A budapesti lakosság körében sem népszerű az a nézet, hogy csak az a pénz biztos, ami a kézben van. A felmérés nem tudta kimutatni, hogy a fővárosban emiatt bárki is több készpénzt halmozott volna fel a járvány alatt. A megyeszékhelyeken és a városokban a lakosság 5 százaléka viszont így tett. A községekben a legelterjedtebb ez a vélekedés, a megkérdezettek 12 százaléka használt több készpénzt a járvány idején csak azért, mert abban jobban megbízik.

A készpénzt az egyszerűsége és a költségmentessége nagyjából minden településtípuson azonos arányban tette vonzóbbá a koronavírus-járvány idején, 8-11 százalék között volt azok aránya, akik emiatt fokozták a használatát. A koronavírus miatti félelem a megyeszékhelyeken és a városokban késztetett a legtöbb embert arra, hogy váltson. A megyeszékhelyeken minden ötödik megkérdezett ezért cserélte le a hagyományos fizetőeszközt valamilyen elektronikus megoldásra. Érdekes, hogy bár Budapesten volt a legtöbb megbetegedés, a budapestiek mindössze 13 százaléka váltott át a koronavírus miatt más fizetési technológiára.

Az újfajta fizetési megoldások miatt a városok lakói és a budapestiek csökkentették a legnagyobb mértékben a készpénzhasználatot. A lakosság több mint negyede nyilatkozott ezeken a településeken úgy, hogy az innovatív szolgáltatásokat jobban szereti már a hagyományos bankóknál. A községekben a legalacsonyabb az ilyen lakosok aránya, csupán 15 százalék. A készpénzmentesség fellegvára Budapest és a falvak, ezeken a településeken a lakosság 9-9 százaléka nem használ már készpénzt egyáltalán.

Ezt kell tudni a kutatásról
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2020.06.15 16:17

A bank szolgáltató és a szolgáltatásnak ára van. A cég aki a bankon keresztül fizet (mondjuk munkabért), azért teszi ezt, mert ezzel megtakarít egy csomó költséget.
A Te banknak kifizetett díjaid tehát ott vannak a cégben és átvitt értelemben a kifizetett munkabérben.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2020.06.15 16:14

@M0ng00s3:
"hogy tegyék költségmentessé az elektronikus fizetéseket"

Vásárlás = ingyenes
Ha hitelkártyát használsz, akkor visszatérítenek a vásárlás összege után, ami nem csak a költségeket, de a havi egyszeri átutalást feltöltést is bőven fedezi.
Itt jön, amikor a pénzügyi ismeretek hiányáról beszélünk. Ha eligazodsz a "rendszerben" akkor a bevételed több, mint a bankköltséged.

Átutalások...
Digitális szolgáltatás igénybevételénél a díja elhanyagolható összeg, vagy számlacsomag függvényében korlátosan és korlát nélkül akár ingyenes is lehet. Ezzel szemben áll, hogy bemész a bankba, postára és kézzel utalgatsz... Ja és arra nem számolnak fel díjat? Legfeljebb nem Neked, de láttam már olyat, hogy ilyenkor felárat kellett fizetni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2020.06.15 16:06

"A fiatalok viszont nagyon árérzékenyek a jelek szerint a banki költségekre, 16 százalékuk azért használt több készpénzt mostanában, mert az egyszerűbb, és nincs költsége."

Ezt nem értem, milyen többlet költségről van itt szó? Mivel egyszerűbb? Valami elírás lehet itt.
Diákoknak van ingyenes számlavezetés. Ha meg fizetést kap, akkor ma már lasszóval se nagyon foghatsz céget, ami készpénzben fizet, tehát számla kell...
A költsége mondjuk átlag 1500 forint/hónap (de akkor már ebben benne van az éves kártyadíj). Cserébe kap egy valag kényelmi szolgáltatást.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csel, 2020.06.15 14:10

@lauda: ...mert hogy ez az üzletág ingyen van a bankoknak, ugye?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2020.06.15 10:39

@M0ng00s3: A megoldás !!

....vagy inkább talán a bankokat ,hogy tegyék költségmentessé az elektronikus fizetéseket...,ugyebár..?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html