Rabszolgatörvény: ez már az EU-t is válaszra készteti

Az Európai Bizottsághoz fordul a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Munka törvénykönyvének a túlmunka szabályait érintő módosításai miatt, mert azok sérthetik a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelv rendelkezéseit.
K. Kiss Gergely, 2019. február 1. péntek, 17:38
Fotó: Getty Images

A magyar parlament 2018 december 12-én megszavazta a munka törvénykönyve módosítását, amely 2019. január 1-jével lépett hatályba. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) álláspontja szerint ez sérti a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003/88/EK számú európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit - írja az Európai Bizottságnak címzett panaszában a MASZSZ elnöke, Kordás László.

A módosítás nyomán a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, s csak utána kell elszámolni a dolgozóval. Így előfordulhat, hogy a napi és heti kötelező munkaidőnek, heti pihenőidőnek csak a munkaidőkeret átlagában kell érvényesülnie, és a túlmunkával kapcsolatos költségeket csak három év után kell rendezni.

A törvény módosítása ugyanakkor szétválasztja a munkaidőkeret hosszát - ami 36 hónapra nő -, valamint a heti 48 órás maximális munkaidő számítására irányadó referenciaidőszakot, amelynek esetében marad 12 hónap. A jogalkotó a MASZSZ álláspontja szerint így kívánt megfelelni a vonatkozó Irányelv tételes jogi rendelkezéseinek.

A MASZSZ véleménye szerint a magyar kormány ezzel meglehetősen sajátos módon értelmezi az európai közösségi norma minimumszabályait. A törvény ilyen módosítása sérti ugyanis a munkaidő-irányelv rendelkezéseit, és a gyakorlatban ez a túlzottan hosszú időtartam a munkavállalóra terheli a túlmunka elszámolásának kockázatát, és a jelenleginél is súlyosabb helyzetbe hozza a munkavállalót a munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony - illetve a vállalkozás - megszűnésének egyes eseteiben.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség ezért kéri, hogy az Európai Bizottság illetékes szervezetei vizsgálják meg, a jelzett törvénymódosítás mennyiben felel meg az Európai Unió jogrendjének, a 2003/88/EK irányelvnek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mad Max, 2019.02.02 10:03

Az EU nem foglalkozik ezzel komolyan, ugyanis AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/88/EK IRÁNYELVE a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól - 6. cikkének b) pontja kimondja, hogy a hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát, tehát 40 óra és hetenként 8 túlóra, ami éves viszonylatban 416 óra.
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv tagállami végrehajtásáról ? III. E. pontja megállapítja, hogy ?Még mindig előfordul azonban, hogy túllépik az irányelvben megfogalmazott korlátot, így például: - az irányelvben említett heti munkaidőre vonatkozó felső határt Írország még mindig nem ültette át kielégítően a szociális munkásokra vonatkozóan, Görögország pedig a közegészségügyi ellátásban dolgozó orvosokra vonatkozóan, azonban a megoldás kidolgozása jelenleg is zajlik, - a bolgár munka törvénykönyve legfeljebb 56 órában határozza meg a heti munkaidőt, mégpedig a heti munkaidőre vonatkozó átlagszámítási rendszerben, és nem korlátozza a kötelező túlóra alkalmazását a honvédelmi erőknél, a sürgősségi ellátásnál, a közüzemi szolgáltatások vagy közösségi közlekedés sürgős helyreállításánál és az orvosi segítségnyújtásnál. Emellett úgy tűnik, hogy a maximális munkaidő kiszámítására használt négy hónapos korlátot a hat hónapos korlátjával Németország,18 Bulgária19 és Szlovénia20, 12 hónapos korlátjával pedig Spanyolország is túllépi.?
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017DC0254&from=EN
Szóval a "túlóratörvény" teljesen összhangban a 2003/88/EK irányelv végrehajtásával.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html