Rejtélyes kór pusztít Magyarországon - Miért halnak meg egyre többen?

Ha a 2015-ös kiugróan rossz halálozási mutatók hátterében részben az influenzajárvány áll, az azt jelenti, hogy a szokásosnál tízszer nagyobb volt a betegségből bekövetkező halálozási arány. Minimum meglepő, hogy ezt akkor az egészségügyi hatóságok nem jelezték és adekvát intézkedésekről sem hallottunk. Ha pedig a hőséggel is magyarázzuk a durván romló mutatókat, akkor azt kell megemlíteni, hogy a hőségriadók idején megugró kórházi halálozás a klimatikus változások kezelésének hiányosságaira utal.
Szepesi Anita, 2015. október 27. kedd, 07:17
Fotó: Napi.hu

Hét százalékkal többen haltak meg idén az első hét hónapban, mint 2014 első hét hónapjában - derül ki a KSH friss népmozgalmi adataiból. A magyarázat szerint a január-februári jelentős halálozási többletben a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke is közrejátszott. A júliusi 4,3 százalékos emelkedés hátterében pedig a hőhullámok halandóságra gyakorolt kedvezőtlen hatása állhat - írja a statisztikai hivatal. Mindkét indokot érdemes közelebbről is szemügyre venni a KSH és az OEP részletes adatbázisának segítségével.

A csecsemőhalálozás értékei 2015 minden hónapjában jobbak voltak, mint egy évvel korábban. A közlekedési balesetekből fakadó halálozások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, jelentős változásra 2015-ben sincsen adat, azaz a halálozás emelkedésében e faktorok nem játszhattak szerepet.

Eltűnik a 15-65 közötti korosztály

A halálozás-növekedés korosztálybeli és nembeli megoszlására nincsen részletes adat, de a népesség számának alakulásából annyi azért látszik, hogy a 0-14 éves korosztály 1370 fővel, a 65 évnél idősebbek korcsoportja 32 421 fővel gyarapodott 2015-ben 2014-hez képest, a 14-65 év közöttieké ezzel szemben 55 585 fővel csökkent. A 14-65 év közötti korosztály egyedül Budapesten nem mutatott csökkenést, a fővárosban egy év alatt 2905 fő volt a gyarapodás.

Az első negyedévben (amikor a KSH szerint az influenza játszott szerepet a halálozás növekedésében) év/év alapon, országos átlagban 16 százalékkal nőtt a halálozás, a részletes területi adatok viszont meglehetősen nagy eltéréseket jeleznek. Komárom-Esztergom megyében csaknem 30 százalékos volt a növekedés, de Baranya, Pest, és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is meghaladta a 20 százalékot. Ugyanakkor Vas megyében 5 százalék alatti volt a növekedés, Nógrádban pedig stagnált a halálozások száma.

Az első félévben a 7,3 százalékos országos átlagos növekedést a leginkább a Komárom-Esztergom megyei halálozás haladta meg, ahol mintegy 16 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban. Tíz százalékkal többel nőtt a halálozás az országoshoz képest Hevesben, Hajdú-Biharban és Veszprém valamint Baranya megyékben, és Budapesten is 9 százaléknál nagyobb volt a növekedés.

Otthon, vagy kórházban. Az influenzának mindegy?

Az OEP statisztikai jelentése szerint 2015 első három hónapjában a kórházi adatok nem rögzítettek a megszokottnál több, szövődményekkel kísért ellátást. Az összes halálozáson belül a kórházi halálozások aránya hosszú időtávon 70 százalék körül mozog az országban. A megnövekedett 2015-ös halálozási arány ezen az arányon nem változtatott jelentősen. Kiugró különbség csupán 2014 augusztusa és 2015 augusztusa között jelentkezik (71,40 százalékról - 77,20  százalékra), tehát ebben a hónapban növekedett meg jelentősen a kórházi halálozások aránya az előző évekhez képest.

A szezonális influenza halálozási mutatója 0,075 - 0,1 százalék alatti, becslések szerint évente 250 ezer és félmillió közötti a halálesetek száma világszerte. A hagyományos influenzában, mint fődiagnózisban, 2001-2007 között évente 2-45 ember halt meg Magyarországon. Az influenzajárvány mind 2014-ben, mind pedig 2015-ben január és március között zajlott.  A 2015-ös járvány január közepén kezdődött, és február közepén tetőzött. Tavaly összesen hat héten át haladta meg a járványküszöböt jelentő heti 15 ezer jelentett új esetet az új betegek száma, 2015-ben pedig kilenc héten keresztül. A 2015-ös influenzajárvány leginkább a 0-34 éves korosztályt érintette, a hatvan év felettiek aránya 8 százalék körül volt.

Jelentett összegzett influenzás betegszámok:
• 2014. évi influenzajárvány - 193 100
• 2015. évi influenzajárvány - 535 300

Csak nálunk aratott?

A szomszédos országokban (Szlovákia, Csehország) a járvány csak az esetek 2,5 százalékában járt komolyabb szövődményekkel, közvetlenül az influenzára visszavezethető halálesetet Csehországban kétszer, Szlovákiában pedig egyszer sem regisztráltak 2015 február közepéig.

2015 első három hónapjában csak a kórházi halálozás 4189-cel nőtt 2014 első három hónapjához képest Magyarországon, ráadásul az első két hétben még nem volt influenzajárvány. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a járvány a leghevesebben Győr-Moson-Sopron megyét érintette, ahol viszont alig emelkedett a halálozás 2014 azonos időszakához képest. Az első negyedévben kiugróan rossz, csaknem 30 százalékkal növekedett halálozási értéket jelző Komárom-Esztergom megyében közepesen erős influenzajárvány zajlott le.

Tízszeres szorzó a halálozásban?

Ha a kórházi halálozás-növekedést (mely nagyjából arányos az adott periódus összes halálozás-növekedésével) csak az influenza okozta volna, úgy minden 127. jelentett influenzás megbetegedés vezetett volna halálhoz, azaz a 2015. évi magyarországi influenzajárvány csaknem 1 százalékos halálozási rátával rendelkezett volna az irodalmi 0,075 - 0,1 helyett.

Ha a 2015-ös járvány feltételezetten hihetetlenül magas - minimálisan tízszer nagyobb - halálozási arányát a magyar egészségügyi rendszer, illetve az illetékes hatóságok a járvány folyamán nem észlelték, nem jelezték, és nem tették meg a szükséges intézkedéseket, akkor az önmagában is súlyos, azonnali intézkedéseket igénylő probléma.

Mindezen adatok birtokában egyelőre csak annyi a biztos, hogy a kiugróan rossz 2015-ös halálozási értékek egyértelmű háttere még nem állapítható meg. A KSH által  feltételezett influenzajárványra visszavezethető halálozásnövekedés nem járt a kórházi halálozás aktuális arányának a módosulásával, illetve a szövődményes esetek arányának a növekedésével.

Amennyiben az augusztusi kiugró kórházi halálozási érték oka a 2015 augusztusi kedvezőtlen klimatikus terhelés (vagyis a hőségriadók sorozata) volt, akkor az a klimatikus változások kezelésének hiányosságaira utalhat.

Elemezni kellene

A jelentős területi eltérések miatt részletesebben kellene elemezni az egészségügyi ellátó rendszer adatait, illetve a halálozások pontos szerkezetét is, valamint a 15-65 év közötti korosztály rohamos csökkenésének okait, ugyanis 2010 óta csaknem 211 ezren tűntek el ebből a korcsoportból. Figyelemre méltó, hogy az ezer lakosra jutó halálozási arány 2001-hez képest egyedül Budapesten és Pest megyében volt jobb 2014-ben, és tizennégy magyar megyében 2001 óta csaknem folyamatosan növekszik az ezer lakosra jutó halálozás aránya (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés), illetve a tavalyi, a KSH által alacsony bázisként kiemelt évben is volt 10 olyan megye, ahol nőtt az előző évhez képest a halálozás. (Az idei első félévi számok egyedül Nógrád megyében nem haladták meg a tavalyi halálozási adatokat.)

Mély, rendszerszintű okokra utal, hogy a listában fejlett egészségügyi ellátórendszerrel és erős gazdasági potenciállal rendelkező megyéket is találunk. 2010-2014 között az ezer lakosra jutó halálozás mintegy 10 százalékkal romlott Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Komárom-Esztergom megyében, további négy megyében (Somogy, Zala, Veszprém, Fejér) pedig 5-7 százalék közötti a növekedés. Mindez egyértelműen arra utal, hogy a statisztikákban megjelenő országos átlagéletkor-növekedés leginkább a budapesti eredményekből fakad.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

isabella, 2015.10.30 21:49

...mindenhez tehetség szükségeltetik, még a főzéshez is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2015.10.30 21:48

@Pluralista: A nagymamámék nagyon szegények voltak, viszont talán ezért a Jóisten valami olyan érzékkel áldotta meg, hogy olyan szilvalekváros buktát, káposztás bélest, és reggelig sorolhatnám, senki sem tudott ezen a földön csinálni. A szilva és baracklekvárt is ő főzte, bizony egy napig kellett a hatalmas üstben keverni a lekvárt, de megérte. Nem minden pénz kérdése uram.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Johny07, 2015.10.30 21:12

A magyar reformok működnek! Magyarországon egyre többen halnak meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Pluralista, 2015.10.29 20:49

@isabella: Hát akkor az öné a pálya - irány a menza, mutassa meg mit tud kihozni ennyiből! Csak aztán nehogy panaszkodjon a fizetésre, meg a munkakörülményekre, emlékezzen, hogy ön drágállotta az ebédet!

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2015.10.29 20:37

Valaki menjen már be például egy kórházba, a kórtermekben 50 fok van, mert egyszerűen nincs légkondicionálás, de valahol még függöny sem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html