Összességében a mai MT-ülés megerősíti várakozásunkat, miszerint középtávon igen alacsony szinten stabilizálódó a kamatokra és hozamokra kell számítani a magyar gazdaságban - kommentálta a mai kamatdöntést Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője.

Bár az inflációs kilátások és a jelenleg zajló - döntően belső kereslet által vezérelt - gazdasági fellendülés nem feltétlenül indokolja, hogy ennyire laza legyen a monetáris politika, a támogató külső környezet, a laza európai monetáris politika és a magyar fizetési mérleg többlete adhat még teret a jegybanknak. Az elemző továbbra sem várja a hazai kamatkörnyezet normalizációját 2019-2020 fordulója előtt.

Az ülést követően megjelent közlemény sem tartalmazott újdonságot, a döntéshozók ismét kiemelték, hogy az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható - fogalmazott Varga Zoltán, az Equilor Zrt. technikai elemzője. A novemberi kamatdöntő ülés óta eltelt időben csökkentek a hosszabb lejáratú hozamok is. A folyamat maximális összhangban áll a jegybank elképzeléseivel, de a korábbi kommunikáció alapján a döntéshozók még ennél is nagyobb mértékű hozamcsökkenést szeretnének elérni.

A jegybank a következő hónapokban is folytathatja a laza monetáris politikát. Az infláció ugyanis csak a jövő év végére kerülhet közel a 3 százalékos jegybanki célhoz és azt várhatóan csak 2019 elején töri át. A mostani magyar és nemzetközi kilátások alapján 2018 szeptemberig érdemi MNB-s intézkedésre nem lehet számítani, azt követően jöhet szóba valamilyen lépés az esetleges szigorítás felé - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője.

A jegybank nemrég jelentette be, hogy 2018 januárjától két nem-konvencionális eszközzel - 5 és 10 éves kamatcsere-eszközzel (IRS) illetve jelzáloglevél-vásárlásokkal - igyekszik 2018 januárjától lejjebb szorítani a hosszú hozamokat. Bár csak januárban lép be az IRS piacra, például a tízévesekére, a piac már reagált a jegybank tervére. Kedden ugyanis a tízéves magyar IRS 1,73 százalékon állt, szemben az egy héttel korábbi 1,83 százalékkal vagy november közepén feljegyzett 1,93 százalékkal. A tízéves magyar IRS soha nem volt még ilyen alacsonyan, ráadásul az 1,73 százalékos szint a régióban a legalacsonyabbak közé tartozik, alulmúlja mind a csehet, mint a lengyelt.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kedden ismertette a jövő évi terveit. Eszerint az ÁKK célja, hogy az idén novemberi 22 százalékról 20 százalékra mérsékelje az államadósságon belül a devizaarányt. Emellett jövőre várhatóan lesz devizakötvény-kibocsátás is. Németh szerint ez nem jelent ellentmondást, mivel jövőre több devizaadósság jár majd le, mint amennyit az új kibocsátások jelentenek majd.