Szokott online eladni? Van egy rossz hírünk!

Az Európai Bíróság egy friss ítélete hátrányosan érinti azokat a vaterázókat, az airbnb-zőket és az online kereskedőket, akik bejelentés nélküli folytatták tevékenységüket.
Dzindzisz Sztefan, 2018. május 18. péntek, 10:07
Fotó: Shutterstock

Az uniós bíróság döntése (C-566/16, Vámos-ügy kapcsán) szentesítette a NAV évekre visszamenő gyakorlatát, amely a bejelentés hiányában adóköteles tevékenységet folytató - és ezen tevékenységeikből származó bevételeiket eltitkoló - magánszemélyek esetében az szja-n, és eho-n túlmenően a legnagyobb terhet jelentő áfakötelezettséget is megállapította.

Tette mindezt annak ellenére is, hogy a magánszemély által megszerzett bevétel alatta maradt az alanyi mentesség - az ítélettel érintett időszakban még 5 illetve 6 millió forint összegű - értékhatárának - írja Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletágának vezetője.

Az adózónak kell bizonyítani

Az Európai Bíróság Vámos-ügyben hozott ítélete tehát elismerte a nemzeti jogalkotó mozgásterét abban a tekintetben, hogy az alanyi mentességkor az anyagi jogi feltételeken túlmenően adminisztratív kötelezettséget is megszabhat a mentesség alkalmazhatóságának feltételeként. Ez azt jelenti, hogy az alanyi mentesség adta előnyök igénybevételének továbbra is előfeltétele az adóalanyként történő bejelentkezés, és az alanyi mentesség előzetes választása.

A lényeg, hogy az ilyen jellegű választás elmulasztása utólag már nem pótolható, nem változtatható meg. A törvény szigora alól mindössze azok az esetek jelentenek kivételt, amikor a választás utólagos módosítása az adó, adóalap összegét nem érinti és a korrekció még az adóellenőrzés megkezdése előtt megtörtént.

A jövőben is töretlenül érvényesülni fog tehát az a rendelkezés, amely szerint az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy egy adott cselekmény vagy mulasztás törvényi rendelkezésbe ütközik. Az előbbi - első ránézésre talán banálisnak tűnő szabály - értelmében a feketegazdaságban tevékenykedőknek is ugyanazzal vagy hasonló adóteherrel kell számolniuk, mint a "rendes" önadózóknak.

A különbség "mindössze" annyi, hogy az adókötelezettséget maga az adóhatóság fogja megállapítani, vagy - amennyiben a becslés, mint bizonyítási módszer alkalmazásának feltételei fennállnak - megbecsülni. Az utóbbi esetben a szabálytalanul működő adózóknak azzal is számolniuk kell, hogy az adóigazgatási eljárásban az adóhatóságot terhelő bizonyítási teher megfordul, vagyis az adózóra hárul az emelt szintű ellenbizonyítás terhe, neki kell alátámasztania, hogy a valódi adóalap kisebb, mint a NAV által valószínűsített.

Komoly bírság jöhet

Ezen felül érzékenyen érintheti az adózókat, hogy:

  • a NAV felé a megállapított adókülönbözeten felül,
  • emelt összegű (200 százalékos) adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot is meg kell fizetni, továbbá
  • a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatt (2018. január 1-től már emelt összegű, maximum egymillió forintos) mulasztási bírsággal is számolniuk kell.

Mindez azt jelenti, hogy a lebukó magánszemélyek a NAV ellenőrzés során minimum háromszor olyan rosszul járhatnak, mintha eleve jogszerű működtek volna, vagy ha a bejelentést a NAV ellenőrzés megkezdése előtt saját belátásukból reparálták volna.

 

A friss bírósági ítélet fényében Hegedűs szerint tehát érdemes átgondolni az adószám nélkül az online piactereken ingóságokat értékesítőknek, az airbnb-zőknek, és további, nem a törvényi előírásoknak megfelelően gazdasági tevékenységet folytató személyeknek, hogy tevékenységüket még a NAV ellenőrzések megkezdése előtt jogszerű keretek közé tereljék.

HOZZÁSZÓLÁSOK