Tovább alkudozhat Orbán, csúszhatnak az IMF-tárgyalások

A magyar kormány látszólagos sietsége ellenére sem valószínű, hogy összejön az érdemi, hivatalos tárgyaláskezdés a nyár végéig az IMF−EU párossal − vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők.
Domokos László, 2012. június 22. péntek, 07:15

Marad a jegybanktörvényben a harmadik alelnök és a monetáris tanács (MT) két új tagja kinevezésének elvi lehetősége, a többi érdemi kérdésben viszont alkalmazkodik a magyar kormány − derül ki a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által tegnap délelőtt a parlamentnek benyújtott MNB-törvény új módosításából. A kabinet a jogszabályt az ötoldalú (ECB, EB, IMF, MNB és kormány) egyeztetéseknek megfelelően alakította ki.

A javaslat szerint módosulnának az MT tagjainak és az MNB elnökének felmentésére vonatkozó passzusok, a tanács tagjainak száma pedig legalább öt, legfeljebb kilenc fő lehetne (ebből a külsős tagok aránya kétharmad alatt kell maradjon). A jövőben az MT-nek nem kell megküldenie a kormánynak a testület napirendjét, és a kormány képviselője nem vesz részt a tanács ülésein. Változik az MT hatásköre is, így a tanács állapítja meg saját ügyrendjét, és dönt minden olyan kérdésben, amit a törvény a tanács kizárólagos hatáskörébe utal. A tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, az operatív feladatok az MNB vezetésénél lesznek − derül ki a javaslatból. Hatályon kívül helyeznék a jegybanktörvény azon passzusát is, amely szerint a tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetése után.

Titkolnák a devizatartalékot?
Az MNB-törvény kiegészül egy olyan bekezdéssel is, amely − központi pénzügyi és devizapolitikai érdekre hivatkozva − korlátozza a deviza- és aranytartalékra vonatkozó egyes adatok hozzáférhetőségét. Ennek megfelelően a tartalékok mértékére, összetételére, a tartalékkezelésnél kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, az ezzel összefüggő döntések és belső szabályok az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak. Az adatok határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

A hosszas alkudozás eredményeként összeállt javaslat tárgyalásánál a kormány házszabálytól való eltérést kért, az általános és részletes vita a június 25-én kezdődő rendkívüli ülésen lesz, a határozathozatal pedig − módosító indítványok elfogadása esetén is − július 2-án következhet.

Lassít a nyár, jöhetnek még gondok

Ha megfelelőnek minősül és el is fogadja a parlament a jegybanktörvény módosítását, azzal elhárul a hivatalos hiteltárgyalások előtti fő akadály, ám a nemzetközi szervezetek nyári szabadságolásai is lassíthatják a folyamatot − mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Várakozásai szerint azonban lesznek még más problémás ügyek, így valószínű, hogy hónapokig tartanak az egyezetések. A bankrendszerhez való kormányzati hozzáállás és a Költségvetési Tanács érdemi megerősítése egyaránt olyan téma lehet, amelyben az IMF határozott lesz. Alapesetben az év végéig nem születik meg a hitelmegállapodás − véli Török, aki szerint kedvező piaci folyamatok esetén további késés is elképzelhető jövőre. Közgazdászként úgy gondolom, hogy egy IMF-programra szüksége van a magyar gazdaságnak, ám a politika erről egyelőre másként vélekedik − mondta az elemző.

Elfogadható kompromisszumnak tartja a törvényjavaslatot Németh Dávid, az ING vezető elemzője is, aki szerint a legjobb esetben már július második felében megérkezhet az IMF delegációja, ám valószínű, hogy az érdemi munka csak szeptemberben indul. Németh is arra számít, hogy az alkudozás az év végéig eltart. Változást csak az hozhat, ha a politikai stratégia úgy módosul, hogy az újabb megszorításokat az IMF által elvárt kényszerként aposztrofálja.

Csak egy külsőssel bővülhet az MT?
Ha elfogadják a most benyújtott módosítót, akkor a jövőben - valamikor a jelenlegi jegybanki vezetés 2013 tavaszi távozása után - csak egy új  külsős taggal lesz bővíthető a monetáris tanács (MT). A jogszabály ugyanis rögzíti, hogy egyrészt az MT legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület.Másrészt a belső tagok (elnök + alelnökök) számának összege nem érheti el a külsős (a parlament által választott) tagok számát.

Ez ma is teljesül, hiszen az egy elnök és két alelnök mellett négy külsős tag van az MT-ben. Harmadrészt viszont a jövőben a külsősök létszáma nem érheti el a belsősök száma összegének kétszeresét - azaz ha nem nő a belsősök száma (azaz nincs harmadik alelnök), akkor csak egy új külsős tag választható (így öten lennének).

Ha pedig lesz harmadik alelnök, aki az MT-nek is tagja, akkor a kilencfős korlátból következik, hogy csupán öt külsős ember lehet, azaz egy új.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Tacitus, 2012.06.22 19:14

Az Orbánnak a hatalomért semmi sem drága, ebben az esetben sem.
Több száz milliárd sem számít.

Hajra zemberek, fizessék !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2012.06.22 10:33

A török kártyát szét lehet tépni!...HaHaHa
Kezdők.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

warrenwolf, 2012.06.22 10:21

sajnos ezek az alkudozások oda vezettek, vezetnek, hogy nemcsak az államadósság stagnál a törlesztések ellenére, de a lakosság is több tízezer forinttal fizet többet havonta, évente akár több százezres nagyságrenddel, hitelösszegtől függően a deviza alapú, egyébként uzsora jellegű szerződéseik után. Sürgősen foglalkozni kell az üggyel mert a fél ország csődbe jut..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html