Tovább nőnek az árak - mit lépnek Matolcsyék?

A következő hónapokban tovább gyorsulhat a magyarországi pénzromlás - vélik a piaci elemzők. Az MNB azonban várhatóan nem szigorít.
Napi.hu, 2017. január 13. péntek, 10:32

A várakozásokat enyhén meghaladta a 2016 decemberében látott inflációs ráta, hiszen elérte az 1,8 százalékot az év utolsó hónapjában. A maginflációs mutató is gyorsult, elérte az 1,7 százalékot. A maginflációs ráta 2014 szeptembere óta 0,8-1,5 százalék között ingadozott, tehát most elhagyta a sávot a mutató. A különbséget magyarázza, hogy a maginflációs ráta kiszűri az üzemanyagárak változását, melyek decemberben novemberhez képest 4,1, 2015 decemberéhez képest pedig 6,8 százalékkal voltak drágábbak - kommentálta a friss adatokat Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Várakozása szerint tovább gyorsul az inflációs ráta 2017 folyamán. Több erőhatás feszül egymásnak, amelynek az eredőjét nehéz megbecsülni. Ilyen tényezők egyrészt a célzott áfa-csökkentések, másrészt a gyors ütemű bérnövekedés és a nyersanyagok drágulása. Idén átlagosan 2,3 százalék lehet az inflációs ráta, 2018-ben pedig átlépheti a 3 százalékot. A gyorsuló inflációs ráta miatt valószínűleg nem változtat az MNB monetáris tanácsa (MT) az álláspontján és fenntartja a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet. Így idén maradhat a magyar alapkamat 0,9 százalékon, a bankközi kamatok pedig nyomott szinteken ragadhatnak.

Az infláció decemberi megugrásában nagy szerepet játszott az üzemanyag árának emelkedése. Összességében 2016-ban 0,4 százalék volt az áremelkedés, amelyet nagyban befolyásolt az éves szinten visszafogottan alakuló olaj és így üzemanyagár. Az új év eleje azonban gyökeres változást hozhat, az infláció akár meg is haladhatja a 2,5 százalékos szintet is a következő hónapokban, nagyrészt a tovább erősödő bérnyomás miatt- véli Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. Az év egészére az ING 2,5 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést vár, felfelé mutató kockázatokkal.

Bár az infláció trendjében a belső kereslet erősödése is tükröződhet,a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek egyelőre visszafogott áremelkedést mutattak. A szolgáltatások 2016-os éves átlagos árváltozása ugyanakkor már érdemben meghaladta a teljes inflációs változást - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank makroelemzője.

Az infláció még mindig jelentősen elmarad a jegybanki céltól (3 százalék) és abszolút értékben is alacsonynak mondható, de az emelkedő trend a várakozásokkal összhangban már egyértelmű. Várakozása szerint 2017 elején tovább gyorsulhat az inflációs ütem, már januárban 2 százalék fölötti értékkel, az éves átlag is 2 százalék fölött alakulhat. A 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére 2017-ben még nem számít - de a nem-konvencionális intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása ebben az évben is napirendre kerülhet.

Idén az év elején számos ellentétes hatás befolyásolja az infláció alakulását - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Januártól már 2 százalék fölé emelkedhet az infláció, az üzemanyagárak miatt márciusra a mutató elérheti a 2,7-3 százalékot. Innen májusra az infláció "visszaszelídül" 2 százalék közelébe. Így idén éves átlagban 2,3 százalékra számít.

Majd 2018 elején az infláció már elérheti a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt rövid távon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy az MT kész-e további nem-konvencionális eszközök használatára, azonban még nem számítunk a kondíciók szigorítására - tette hozzá Suoppan.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője idén januárban 2 százalék körüli inflációra, 2017-ben pedig 2,4 százalék körüli éves átlagos árindexre számít. Kérdés azonban, hogy az áfacsökkentés mennyire megy át a fogyasztói árakba: a szakember szerint az áfacsökkentés nem fog teljes egészében megjelenni az árakban. Az inflációs adatokból az is látszik, hogy a jegybank elérte a célját, így további lazítás nem indokolt - tette hozzá Németh.

HOZZÁSZÓLÁSOK