Tovább változik a családi csőd

Kiegészítik a kormányrendeleti felhatalmazást, pontosítják a családi vagyonfelügyelővel szemben támasztott követelményeket, és egyes esetekben a végrehajtással kapcsolatos szabályokat azok a módosító javaslatok, amelyeket csütörtökön fogadott el a természetes személyek adósságrendezéséről szóló előterjesztéshez az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága.
MTI, 2015. június 25. csütörtök, 17:59
Fotó: Napi.hu

A kezdeményezett változtatások értelmében csak jogi vagy közgazdasági végzettséggel lenne betölthető a családi vagyonfelügyelői tisztség, amelynek betöltőitől 2018-ig közigazgatási vizsgát vagy jogi szakvizsgát is elvárnának.

Egy elfogadott módosító javaslat szerint, ha a fennálló hiteltartozás lényegesen kisebb összegű, mint az ingatlan forgalmi értéke, az adósságrendezési eljárás alatt a folyamatos törlesztési kötelezettség kiszámításánál ezt figyelembe kell venni. Egy másik szerint a pénzügyi lízingszerződésnél a felmondási tilalom csak az adós, adóstárs és közeli hozzátartozójuk által lakott ingatlanra vonatkozhat.

Egy elfogadott módosítás egyértelművé tenné, hogy az adóssal szembeni követelés a pénzintézet és valamennyi hitelező számára csak az adósságrendezés keretein belül érvényesíthető. Ha az eljárás bírósági szakaszba jut, pontosan meg kell határozni, melyek voltak azok a vitás kérdések, amelyekben nem született konszenzus.

Egy megszavazott változtatás az egyéni vállalkozó adós munkavállalója számára biztosítaná, hogy folyamatosan hozzájusson a munkabéréhez az eljárás alatt.

A bizottság kiegészítette a kormányrendeletben szabályozható kérdések körét, a többi közt az értékesítés során felmerülő költségek viselésére vonatkozó szabályok megalkotásával.
A testület azt is egyértelműsítette, hogy az elszámolási törvényben meghatározott moratórium lejártát követően tekintettel kell lenni arra, hogy az adós magáncsődvédelmet kérhet, hogy lakóingatlanát megtarthassa.

Kétharmad kell az elektronikus hírközlési törvény egy részéhez

Sarkalatossági záradékkal egészítette ki az elektronikus hírközlési szolgáltatásokról és infrastruktúrafejlesztésekről szóló törvénymódosítást az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, szocialista kezdeményezésre.

Bárándy Gergely, a testület MSZP-s alelnöke az ülésen arra mutatott rá, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésének azon passzusa, amely a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszter közötti együttműködésre, adatátadásra vonatkozó keretszabályokat határozza meg, az alaptörvény értelmében csak kétharmados támogatással fogadható el. A bizottság ezzel egyetértett.

Az ellenzék éles kritikája mellett fogadott el jelentős tartalmi változtatásokat a testület a nemzeti akkreditálás rendszerének átalakításáról szóló előterjesztéshez. Bárándy mindezt a házszabály kijátszásának nevezte, mondván, egy kevéssé tartalmas előterjesztés általános vitájának lefolytatása után, egy terjedelmében is sokkal jelentősebb módosító csomag keretében határoznák meg a jogszabály lényeges tartamát. Szilágyi György (Jobbik) azt tette szóvá, hogy mivel az akkreditációs eljárások akár bűnügyi laboratóriumokra is vonatkozhatnak, a jogalkotás ezen menete nemzetbiztonsági kérdéseket is felvet.

A törvényalkotási bizottság kormánypárti módosítása tartalmazza az akkreditálás fogalmának értelmezését, az akkreditáló szerv feladatát, részletezi az eljárás menetét, a felügyeleti vizsgálat folyamatát, a külföldi akkreditált státusz elismerését, valamint az eljáráson átesettek nyilvántartását.

Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy olcsóbbá és gyorsabbá válnak az eljárások. Számos igazgatási szolgáltatási díjat törölnek el, a vállalkozások akár évi több tízezer forintnyi felülvizsgálati díj alól is mentesülhetnek. Az eljárásokat a jövőben akár fél évvel gyorsabban is lefolytathatják, ami javítja a hazai vállalkozások nemzetközi piaci pozícióját - hangsúlyozta.

Az ellenék ugyancsak bírálta a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításához beterjesztett változtatást, amely szigorítana a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tisztségviselőinek összeférhetetlenségi, kizárási szabályain. A tisztségviselők egyszeri újraválaszthatóságába be kellene számítani a korábbi, kamarai pozíciókat is - tartalmazza a bizottság által elfogadott módosítás.

Bárándy az országgyűlési törvény módosításának vitájában azt nehezményezte: okafogyottá vált a képviselők összeférhetetlenségi szabálya. Szerinte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt "kijátszotta" azzal, hogy megyénként miniszteri biztosokat nevezett ki a területfejlesztési feladatokra - zömében az országgyűlési képviselők közül -, akik ezért elmondása szerint helyettes államtitkári juttatásban részesülnek.

Szűcs Lajos (Fidesz), aki személyében is érintett, elmondta: annál magasabb összeget nem kaphatnak, mint amekkora juttatásban országgyűlési képviselőként részesültek. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára ezt azzal egészítette ki: a kormányzati tisztséget betöltő képviselők a parlamenti díjazásuknak csak a 30 százalékát kapják, így egy miniszteri biztos összességében alacsonyabb összeghez jut, mint egy frakcióvezető-helyettes. Hozzátette: az MSZP-ben hét-nyolc ember van, aki ennél többet keres.

HOZZÁSZÓLÁSOK