Ki ellenőrzi itthon a beszerzett lélegeztetőgépek minőségét, illetve mi az oka a kétes minőségű lélegeztetőgépek beszerzésének, és hogyan képesek érvényesíteni a minőségbiztosítási szempontokat? - tette fel írásbeli kérdését Kásler MIklós emberi erőforrás, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.

Kérdésének indoklásában a képviselő azt írja, sajnos lassan evidencia már, hogy a kínai egészségügyi védőeszközökkel nagyon sok probléma van a nyugat-európai országokba és itthon egyaránt. Előfordultak hamis tanúsítványok, téves eredményt adó gyorstesztek, fertőzött területeket, reptereket, repülőgépeket érintő eszközszállítás, rossz minőségű maszkok kiadása, és a kínai lélegeztetőgépek kapcsán is hasonló hírek érkeznek.

A minőségi kifogásokra válaszul Kína április 1-jén rendkívül szigorú minőségbiztosítási követelményeket léptet hatályba, ám kérdés, hogy ennek a gyakorlatban milyen következményei lesznek.

A képviselő szerint aggodalomra ad okot az értékesítő cégek átláthatatlan működése, kétes háttere is. Példaként említi a Semmelweis Egyetem 196 darabos beszerzését a kínai hátterű CECZ Közép-európai Kft.-től. A cég tulajdonosa a kínai Shandong Imperial International Investment Limited Company, honlappal nem rendelkezik, a gépek ára pedig széles skálán, 2-3 millió forinttól 8 millióig terjed. A lélegeztetőgépek másik beszerzési forrása egy magyar tőzsdén jegyzett informatikai cég, az Ott-One Nyrt. korábban nem foglalkozott egészségügyi eszközök kereskedelmével. A cég először a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából vett 500 lélegeztetőgépet 4,7milliárd forint értékben, majd az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól kapott 7,7 milliárdos megbízást lélegeztetőgépek, kiegészítők, védőmaszkok vásárlására. Szabó Tímea szerint joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak szakmailag ezek a cégek, ha korábban sosem foglalkoztak egészségügyi berendezésekkel.

Kérdéseire Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára válaszolva azt írta, a legtöbb védőeszköz CE-minősítéssel rendelkezik, vagyis az európai szabványnak megfelel, így használható a vírusvédekezésben. A minősítéssel nem rendelkezők közül azokra, amelyek a szakhatóság szerint megfeleltek az EU-ban érvényes biztonsági és hatékonysági követelményeknek, nemzeti eltérési engedélyt adtak ki.

A képviselő felvetése nem tűnik indokolatlannak. Az egyik közelmúltbeli, nagy médiavisszhangot kiváltott beszerzés kapcsán péládul az derült ki, hogy bizonyos kórházak intenzív osztályai ResMed Lumis 150 lélegeztetőgépet kaptak a Covid-19 betegségben szenvedő, tüdőgyulladásos betegek ellátására. Ezekről pedig  Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos a magyar és angol nyelvű használati utasítást átolvasva megállapította, hogy krónikus tüdőbetegségek, valamint alvás közbeni légzészavarok főként otthoni kezelésére való. Lovas szakvéleménye szerint a beszerzők minden jóakarata ellenére a ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép SARS-CoV-2 vírusfertőzöttek intenzív osztályos, non-invazív lélegeztetésére sem alkalmas.