Jean-Claude Juncker szerdán délelőtt Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén vázolja fel az Európai Bizottság európai menekülthelyzet kezelését célzó legújabb javaslatát.

Májusban a brüsszeli bizottság még azt indítványozta, hogy Olaszországot és Görögországot összesen 40 ezer fővel tehermentesítsék a többi tagország országonként meghatározott, kötelező kvótarendszer alapján. A kvóták gondolata a tagállamok képviselői között nem kapta meg a szükséges mértékű támogatottságot, de a legtöbb tagállam önként vállalta több-kevesebb menekült átvételét. Időközben az illegális bevándorlók száma rohamosan nőtt, és az EU már a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országok között ismeri el - Olaszország és Görögország mellett - Magyarországot is.

Az uniós forrás hétfői tájékoztatása szerint Juncker azt fogja javasolni, hogy a 40 ezret fejeljék meg további 120 ezerrel, és ebből a 120 ezer emberből 54 ezret a magyaroktól vegyenek át a többiek. Görögország terhei - az első, 40 ezer fős létszámon belül előre vetített 16 ezer főn felül - további 50 400 fővel, tehát összesen 66 400 fővel, Olaszországé pedig - a 40 ezres létszámon belül kilátásba helyezett 24 ezer főn felül - további 15 600, azaz összesen 39 600 fővel csökkennének.

A 120 ezres létszámból a legtöbbet - 31,5 ezer embert - Németország vállalna, Franciaország pedig 24 ezret. (Lényegében ezt jelentette be hivatalosan Francois Hollande francia miniszterelnök is.) Natasha Bertaud, az Európai Bizottság szóvivője az intézmény hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján nem ismertetett konkrét számadatokat, de megerősítette, hogy minden befogadott menedékkérő után 6000 eurót kapnának a tagállamok a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF).

Az Európai Bizottság 120 ezer menedékkérő szétosztására tesz javaslatot
országbefogadandó menedékkérők számaszázalékos arány
Németország31 44326,2
Franciaország24 03120
Spanyolország14 93112,4
Lengyelország92877,7
Hollandia72146
Románia46463,9
Belgium45643,8
Svédország44693,7
Ausztria36403
Portugália30742,6
Csehország29782,5
Finnország23982
Bulgária16001,3
Szlovákia15021,3
Horvátország10640,9
Litvánia7800,7
Szlovénia6310,5
Lettország5260,4
Luxembourg4400,4
Észtország3730,3
Ciprus2740,2
Málta1330,1
Az Egyesült Királyság, Írország és Dánia nem vesz részt a programban
Forrás: El Pais

Regisztráció nélkül sehova!

A szóvivő újságírói kérdésre elmondta, hogy regisztráció nélkül nem fognak senkit sem áthelyezni sehova, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a menedékkérőkkel szemben az erőszak alkalmazása, amennyiben nem akarják regisztráltatni magukat a felállítandó elosztópontokon, csak a legvégső megoldás lehet. A regisztráció és a célországot illetően nem lesz egyéneknek választásuk, az esetleges családegyesítésekre pedig megvannak a szabályok. A szóvivő továbbá azt is elmondta, hogy ha egy menedékkérő menedékjogot kap egy tagállamban, az nem feltétlenül fogja azt jelenteni, hogy a schengeni övezetben szabadon mozoghat, azaz a dublini egyezmény érvényben marad és annak értelmében vissza lehet majd küldeni a menedéket nyújtó tagállamba. Ezzel akarja az EU elkerülni a másodlagos migrációs áramlásokat.

Görögország humanitárius segélyt kért

Görögország humanitárius segélyt kért hétfőn az Európai Uniótól, hogy megbirkózzon a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok áradatával. A helyi belügyminisztérium tájékoztatása szerint Athén arra kérte az uniót, hogy mozgósítsa polgári védelmi mechanizmusát, gyorsreagálású szolgálatát, és segítségükkel a bevándorlók fogadásához és ellátásához biztosítson személyzetet, küldjön egészségügyi eszközöket, gyógyszereket, ruhákat és más felszereléseket. Görögország korábban is kérte már az EU polgári védelmi rendszerének segítségét, akkor az erdőtüzek megfékezéséhez.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb jelentése szerint idén eddig 332 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Európába, közülük több mint 218 ezren Görögországban, 111 ezren pedig Olaszországban értek partot. A kialakult helyzet miatt nagy a feszültség Görögország keleti szigetein, mindenekelőtt a Törökországhoz közeli Leszbosz és Kósz szigetén, ahol a migránsok többsége partot ér. Hétfőn 2500 migráns érkezett komppal a görög fővároshoz közeli Pireusz kikötőjébe, velük több mint tizenötezerre emelkedett a görög szárazföldre egy hét alatt érkezők száma. További több ezer ember várakozik arra, hogy azonosítsák, és ezt követően komppal a fővárosba szállítsák, ahonnan más európai országokba juthatnak tovább. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi EU-biztos korábban 33 millió eurós (mintegy tízmilliárd forintnyi) segítséget ígért Athénnak a menekültválság kezeléséhez.

Avramopulosz mégsem jött Budapestre

A korábbi tervek szerint Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért felelős EU-biztos hétfőn Budapesten is tárgyalt volna - erről Bertaud is említést tett a múlt héti tájékoztatóján -, és közölte volna az Európai Bizottság válaszát a nyolc millió eurós magyar, rendkívüli támogatási kérelemre.

A tervek azonban változtak: Avramopulosz hétfőn csak Ausztriába ment, miután nem sikerült megszervezni, hogy egy nap alatt Budapestre is eljusson - mondta a szóvivő, aki azt is hozzátette, hogy az uniós biztos még ebben a hónapban Budapestre is el fog látogatni. Bertaud emellett azt is megjegyezte, hogy a brüsszeli bizottság nem kíván késlekedni a magyar támogatáskérésre adandó válasszal.

Egy másik riporter azt kérdezte, támogatni akarja-e a Bizottság Magyarországot a menekültek egy részének átvállalásával annak nyomán is, hogy "Orbán Viktor kemény irányvonalat követ". Bertaud válasza szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény tisztában van azzal, milyen szükséghelyzet állt elő Magyarországon menekültügyben: Magyarország Görögországot megelőzve a második EU-tagállam lett a beáramló menekültek számát illetően. "Ezért Magyarország melletti szolidaritásunkat juttatjuk kifejezésre, miként tennénk azt bármely más EU-tagállam esetében is" - fogalmazott a brüsszeli szóvivő.

Mennyi pénzügyi támogatáshoz jut Magyarország?

  • 2015 februárjában a Bizottság 1,2 millió euró sürgősségi segélyt bocsátott Magyarország rendelkezésére a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) a befogadási feltételekkel összefüggő kapacitásfejlesztésre, annak érdekében, hogy az ország hatékonyan kezelhesse a migrációs nyomást.
  • Folyamatban van 2,4 millió euró értékben további sürgősségi segély lehívása a Belső Biztonsági Alap (ISF) határok támogatására irányuló eszközéből.
  • A 2014-2020-as időszak magyar nemzeti programjai révén az AMIF-ból összesen 24 millió euró, az ISF határok támogatására irányuló eszközéből pedig összesen 40 millió euró finanszírozáshoz jut Magyarország.
  • 4,5 millió euró válik hozzáférhetővé az AMIF és az ISF finanszírozásával megvalósuló nemzeti programok keretében.
  • Az augusztus közepén benyújtott, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból nyújtandó, nyolcmillió eurós sürgősségi finanszírozás iránti kérelmet gyorsított eljárás keretében kezeli a Bizottság.
A Frontex révén hozzáférhető támogatások
  • A 2015-ös Rugalmas operatív tevékenységeken (FOA) belül a "szárazföldi határok a Nyugat-Balkánon és Kelet-Európában" művelet keretében a Frontex a zöldhatár megfigyelésében nyújt segítséget Magyarországnak.
  • A magyar-szerb határon a Frontex összesen 43 kiküldött határőrt alkalmaz, közülük 37-en zöldhatár megfigyelésekben, hatan pedig határátkelőknél működnek közre. Ezen felül a Frontex 2 hőérzékelővel felszerelt gépkocsit, 10 járőrkocsit és 5 kutyás járőrcsapatot biztosít.
  • A Frontex júniusban felkérte a többi tagállamot, hogy fokozzák a zöldhatár megfigyeléséhez nyújtott támogatásukat.