A letelepedés szabadságával és a tőke szabad áramlásával kapcsolatban is aggályosnak tartották a BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli források a 2010 decemberében módosított, és 2011. január elsején hatályba lépett "új" gyógyszerforgalmazási törvényt, amely alapjaiban változtatja meg a gyógyszertárak tulajdonosi struktúrájának szabályait. Az európai uniós jogot és a piaci gyakorlatot jól ismerő szakértők szerint a nemzeti érdekekre hivatkozó törvényi korlátozás nem biztosít egyenlő esélyeket a hazai és a külföldi vállalatoknak.

Az Európai Bizottság nem kommentálta a BruxInfónak nyilatkozó szakértők véleményét, más uniós források ugyanakkor megerősítették, hogy a testület nagyon is tisztában van a problémával.

A brüsszeli portál szerint a Bizottsághoz 2012 májusában érkeztek piaci panaszok, amelynek nyomán állítólag folyamatos a kapcsolattartás Brüsszel és a magyar kormány között. Források szerint az Európai Bizottság úgynevezett "pilot-eljárás" keretében vizsgálja a törvényt, azaz még a hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti fázisban szeretne részleteket tudni a jogszabályról, annak szükségességéről, és az alapján az elmúlt bő két évben kialakult gyakorlatról.

A 2011 óta hatályban lévő módosított gyógyszer-forgalmazási törvény fokozatosan megtiltaná, hogy a szakmai befektetők - amelyek a magyar gyógyszertári piacon leginkább külföldi kézben vannak - többségi tulajdonosai legyenek a magyarországi közforgalmú gyógyszertáraknak. A jogszabály szerint az ilyen cégek által tulajdonolt patikacégek kötelesek kinevezni a gyógyszertár igazgatójának az ott dolgozó, úgynevezett személyi jogos gyógyszerészt, és 2014-ig kötelesek eladni számára, illetve az ott dolgozó gyógyszerészek számára a gyógyszertár legalább 25 százalékos, 2017-ig pedig legalább 51 százalékos tulajdonrészét. A BruxInfonak nyilatkozó források elmondták, hogy a Bizottság azt is vizsgálja, vajon méltányos áron tudják-e eladni a részesedésüket a jelenleg még döntően külföldi kézben lévő szakmai befektetők. Emellett főként azt nézi a végrehajtó testület, hogy a magyar törvény jogszerűen próbálja-e helyzetbe hozni a magyar gyógyszerészeket a külföldi befektetőkkel szemben.

A szakportál szerint továbbá az is kérdéses, hogy az Európai Bizottság hogyan fogadja majd azt az "új" kormányzati tervet, amely a patikák visszavásárlásának folyamatát gyorsítaná meg. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly júliusban beszélt arról, hogy a kormány hosszú lejáratú, alacsony kamatozású speciális hitelkonstrukciót dolgoz ki a gyógyszerészeknek, amellyel megszerezhetik a tőkét a tulajdonrész megszerzéséhez.

Az Európai Bizottság mellett az Alkotmánybíróság is vizsgálja a gyógyszertárak tulajdonosi struktúrájának átalakítását célzó törvényt.

Július 1-jétől kedvezményes hitel

Július 1-jétől a gyógyszerészek kedvezményes hitel-, illetve tőkeprogram segítségével vásárolhatnak tulajdonrészt a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban. A patika-hitelprogram részleteiről szóló előterjesztés április 26-án jelent meg a kormány honlapján. A kormányrendelet-tervezet szerint a tulajdonszerzést támogató Patika Hitelprogramot az MFB Zrt. hirdeti meg, kamattámogatásra pedig 2,57 milliárd forintot irányoznak elő a következő négy évben. A Patika Tőkealapot a Kisvállalkozás-fejlesztési Pénzügyi Zrt. (KVFP) működteti majd, az 5 és 60 millió forint közötti kamattámogatott hitel futamideje legfeljebb 10 év, a tőketörlesztési türelmi idő pedig egy év lesz. A támogatott hitel kamata 3 százalék, de az aktuális kamatból legfeljebb 7 százalékot vállal át az állam. A program jogszabályi feltételeit június elsejéig kell kidolgoznia az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a fejlesztési tárcának.
A tervezettel kapcsolatban Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta: a 2300 itthoni patikából nem egészen 800 nem felel meg a jogszabályban előírt 50 százalék feletti és mintegy 400 a 25 százalék feletti tulajdonlási feltételnek. A rendelkezés visszamenőlegesen avatkozik a tulajdonosi szerkezetbe, ami a patikusok körében feszültséget generál és számos magyar vállalkozást hátrányosan érint − vélekedett a szakember. Emellett nem tudni, hogy milyen értéken kell megvásárolni az üzletrészt, illetve a hitel pontos feltételei (például a fedezet) továbbra sem ismertek.