A parlament mezőgazdasági bizottsága jövő héten kezdi meg tárgyalni azokat a mező- és erdőgaz­dasági földek forgalmáról szóló törvényhez benyújtott módosító javaslatokat, amelyek három eset­ben lehetővé teszik majd - egészen 1800 hektárig - az 1200 hektáros földszerzési korlát meghaladá­sát - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Napi Gazdaság Agrárium 2013 című konferenciáján. A felső birtokmaximum alól felmentést kaphatnak a vetőmagtermesztők, valamint a jelenlegi állatállományuk alapján hektáronként két nagyállat egységgel számolva az állattenyész­tők. Hatósági engedély alapján szintén meghaladhatják majd, az 1200 hektárt azon vállalkozások is, amelyek a tulajdonosaik, dolgozóik földjét használják.

A miniszter bejelentette azt is, hogy a jövőben csak szigorú számadási nyilatkozatként kezelt, államilag sorszámozott nyomtatványt lehet használni a termőföld adásvételi szerződéseknél - ezzel is a zsebszerződések ellen szeretnének fellépni. A törvény teljes hatályba lépése 2014 májusában, az uniós földmoratórium lejártakor várható, ugyanakkor egyes rendelkezéseit szeretnék már januártól hatályossá tenni a felkészülés megkönnyítése érdekében. Fazekas megemlítette, hogy szeretnének egy földhasználattal kapcsolatos végrehajtási jogszabályt, valamint az agrárium adózását újraíró szabályozást minél hamarabb elfogadni. A miniszter szerint megkezdődött a szintén kétharmados többséget érintő üzemszabályozási és az integrációs törvények előkészítése.

Nem lesz integrációs törvény ebben a ciklusban

Utóbbiról azonban Jakab István, a Magosz elnöke előadásában elmondta, hogy várhatóan nem szavazzák meg ebben a parlamenti ciklusban, holott a magyar mezőgazdaságnak ez az utolsó nagy esélye, hogy nemzetközi versenyképességet érjen el egy nemzeti szintű termelői integráció létrehozása révén. Utalt rá, hogy a kötelező tagsággal létrejött Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kamara lehet az alapja a szervezett termelésre épülő nemzeti integráció megszervezésének. Előadásában az integrációt és a szövetkezeteket gyakorlatilag szinonimaként említette, és szólt arról is, hogy a készülő, és várhatóan még ebben a ciklusban elfogadásra kerülő szövetkezeti törvény új alapokra helyezi majd az integrációk működését is.



Fazekas Sándor szerint a 2014-től induló támogatási időszakban megfelelő támogatási hátteret teremtenek majd az integrációk, és egyéb termelői együttműködések fejlesztéséhez. A magyar mezőgazdaság adottságai alapján egy nagy magyar kereskedelmi láncnak kellene működnie Közép-Európában - mondta a miniszter. Szerinte akkor lehet eredményes a magyar mezőgazdaság, ha a háztájitól a kereskedelmi láncokig bezárólag feláll egy struktúra, ami biztosítja azt a növekedést, amire egyébként képes lenne az ágazat.

Agrárcégeknek is elérhető lesz az MNB-program

Ehhez persze megfelelő finanszírozási háttér is szükséges. Soltész Gergő az FHB Bank Zrt. vezérigazgatója szerint a hitelképes agrárcégek most is relatíve jó áron juthatnak finanszírozáshoz, az egyes ágazatok adottságai, igényei azonban eltérőek, nem lehet egységes trendről beszélni az elmúlt két évben. A beruházási aktivitás - és a kapcsolódó hiteligények - 3 éve tartó csökkenése mellett a támogatások és a terményárak hatására az éven belüli forgóeszköz hitelezés iránti kereslet visszaesését tapasztalják a bankok, miközben a vállalkozások a korábbi kölcsöneik visszafizetésére koncentrálnak. A bankok inkább cash-flow alapon hiteleznek jelenleg.

Az állattenyésztők hitelezése azért nehézkes, mert a bankok számára kevéssé vonzó, és korlátozott likviditást jelent az általuk felajánlható biztosíték - például egy korszerűsített állattartó telep. A jövedelmezőség alakulásának kiszámíthatatlansága - ellentétben a földalapú támogatások jelentette biztonsággal - szintén drágítja a finanszírozást, bár az egyes cégek eredményessége ezt enyhítheti. A szántóföldi növénytermesztő cégek pedig a támogatások és a gabonaárak révén gyakorlatilag betételhelyezők. Soltész szerint a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára is elérhetőek lesznek majd az MNB által kedden bejelentett kedvezményes hitelek, igaz, a de minimis szabály komoly korlátot jelenthet.

Átmenetileg marad a jelenlegi támogatási rendszer

A hosszabb távú tervezést alapjaiban határozza meg az uniós támogatások kiszámíthatósága az ágazatban. Mivel a 2014-2020 közötti Közös Agrárpolitika szabályainak véglegesítésével csúszik az Európai Unió, ezért az Európai Bizottság javaslata szerint a 2014-es átmeneti év lesz, amelyben a jelenlegi rendszer szerint számolt közvetlen támogatásokra számíthatnak a gazdák, de ezt már az új uniós büdzséből folyósítják majd - mondta Czerván György a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Várhatóan 1,3 milliárd euró jut majd a magyar támogatásokra 2014-ben. Szavai szerint az EB engedi majd, hogy szintén a jelenlegi rendszer szerint a termeléshez kötött, és az attól elválasztott támogatásokat, valamint a nemzeti kiegészítő támogatásokat, illetve a zöld - akg, Natura 2000, kat, állatjóléti - is folyósítsák a tagállamok. A vidékfejlesztési források felhasználási lehetőségéről bizottsági munkacsoport dönt majd, amíg a véglegesített KAP rendeletekhez igazodó nemzeti támogatási tervek elkészülnek.

Jobb érdekegyeztetést sürgetnek

Ezzel kapcsolatban Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége elnöke a panelbeszélgetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy várhatóan csökkenni fognak az ágazat versenyképességének fejlesztésére fordítható források, amelyek elosztásának tervezésébe a jelenleginél jobban be kellene vonni az agrár érdekképviseleteket - akárcsak a szektor jövőjét évtizedekre meghatározó földdel kapcsolatos törvénykezésbe is. Szerinte az új földforgalmi törvény a kárpótláshoz hasonló átmeneti időszakot, az állattenyésztés és a kapcsolódó vidéki foglalkoztatás újbóli leépülését hozza majd a mezőgazdaságba, és a földforgalom korlátozása révén leértékeli mintegy 1,5-2 millió földtulajdonos tulajdonának értékét. Holott ha a jelenlegi rendszert nem lerombolni akarná a politika, esély lenne arra, hogy a vágyott nemzetközi versenyképességet okos, összehangolt fejlesztésekkel elérjük. Szerinte most inkább a következő 20-30 évre stabilitást adó, jó földtörvény kellene. Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége alelnöke szerint az is fontos lenne, hogy a földforgalmi törvényhez tervezett módosítások minél jobban támogassák a fiatalok földhöz jutatását, a jelenlegi verzió ugyanis ezt nem kezeli kellő hangsúllyal.

Az 1800 hektáros birtokmaximum fölött nagyjából 400, félmillió hektáron gazdálkodó birtok lehet az országban - mondta ezzel kapcsolatban Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója, aki szerint tisztán gazdasági megfontolások alapján a törvénykezés során ügyelni kellene arra, hogy az új szabályok állatállomány, illetve vagyonvesztést ne okozzanak az ágazatban. A földdel tervezett változások benne voltak a kormány programjában, és bár személy szerint nem szeretném, hogy a rendszerváltáshoz hasonlóan zuhanjon az ágazat kibocsátása, vannak megfontolásra érdemes politikai és szociális szempontok is, amelyek alakítják, alakíthatják még a végleges jogszabályt - reagált Czerván György.

Javítanák a mezőgazdasági finanszírozást

Szintén a mezőgazdaság finanszírozását segítheti elő a közraktári törvény módosítása is, amelyet jelenleg tárgyal a parlament - mondta Lenner Áron Márk, a Nemzetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A fontosabb változások között említette a művi közraktározásnál 2017-ig kötelezően bevezetendő elektronikus vagyonvédelmet, a közraktárak kárfelelősségi szabályainál pedig azt, hogy eztán csak vis maior helyzetben mentheti ki magát a közraktár. A jövőben a közraktározással kapcsolatos birtokpereket soron kívül, pár napos elbírálással kezelik majd a bíróságok.

Radetczky Jenő, a Wekerle terv végrehajtását segítő miniszteri megbízott, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. vezérigazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárcégek számára is ingyenesen elérhető a hálózat 11, a szomszédos országokban működő irodájának valamennyi, az üzleti partnerkeresést, projektgenerálást, és exportot segítő szolgáltatása. Emellett pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve az agrárkamara együttműködése révén az MKIK által életre hívott vegyes kamarai rendszer előnyei is. Emellett az agrár- és élelmiszeripari cégeknek is elérhető lesz az Eximbank és a Mehib 3-3,5 százalék alatti kamattal a szomszédos országokba irányuló exporttevékenységhez nyújtott hitele, valamint az Eximbank új, Magyarországon létrehozott, ám jelentős exporttevékenységet célzó fejlesztésekhez kínált kölcsöne is. A Corvinus Zrt. pedig olyan tőkekihelyezési konstrukciókat kínál, amely a magyar cégek által a régióban tervezett privatizációkhoz, vállalatfelvásárlásokhoz vehető igénybe.

Kismértékben drágul a termőföld

A konferencia több előadója is kitért a termőföldárak várható alakulására. Soltész Gergő szerint a piaci tapasztalatok alapján az látszik, hogy az elmúlt hónapokban a földforgalmi tervezet hatására 30-ról 70 százalékra nőtt a szakmai befektetők aránya a vásárlók között. Molnár István, az FHB Ingatlan Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az az elmúlt 10 évben 114 százalékkal emelkedtek a termőföld árak, évi közel 10 százalékos átlagos emelkedés mellett. Tavaly több mint 12,5 százalékos növekedést láttak a piacon: a magas infláció mellett 6, 2 százalékos reálnövekedést tudtak leszűrni a tranzakciók alapján. 2013-ra azonban nem vár 10 százalék feletti emelkedést, mivel az árak alakulását döntően befolyásolja az előző évi mezőgazdasági kibocsátás, illetve jövedelem alakulása is. Tóth Péter, az Agrár-Európa Kft. vezérigazgatója szerint bár a jövőben is folytatódik majd az áremelkedés, azonban a burgenlandi árak elérésére még jó darabig nem számíthatnak a tulajdonosok

Számítunk a földforgalmi és üzemszabályozási törvény keresletszűkítő hatására, ez tulajdonképp most is látszik, a hatályba lépést megelőző, sokszor spekulációs célú forgalmon - mondta Sebestyén Róbert, a Nemzeti Földalap elnöke. A jelenlegi szabályok szerint minden adásvétel esetén értesíteni kell A kimondottan mezőgazdasági célú, átlagosan 20 aranykoronás földek esetében nagyjából hektáronként egymillió forint körül van a reális árcentrum az NFA megítélése szerint, bár az végső árat a művelési ág, a földrajzi elhelyezkedés is befolyásolhatja - példaként egy ipari park melletti pár hektáros szántót említett, ami végül 13 millió forintért kelt el. A nyugati megyékben a korábbi 1,7 milliós ajánlati árak az utóbbi időben 2-2,5 millióra kúsztak fel, de ez sokszor csak az elővásárlásra jogosult szomszédok és egyéb szereplők elriasztását célozza.

Hosszabb távon azonban az határozza majd meg az árak alakulását, hogy ha megmarad a támogatási szint, és a terményárak jelenlegi árszintje, milyen lesz az adott földrészlet eredménytermelő képessége. Ezt Czerván György azzal egészítette ki, hogy az új KAP-ban várhatóan bevezetésre kerülő, vagyoni értékű jognak minősülő támogatási jogosultságok - amelyek el is válhatnak majd a földhasználattól, és akár bankok által is finanszírozhatóak lesznek - ugyancsak meghatározzák majd az árak alakulását. (esetenként drágíthatják a vételt, ha uniós területalapú támogatást is akar majd igényelni a vevő) Az még nyitott kérdés, hogy ezt a szakmai befektetők akár banki forrásbevonással is, de meg tudják-e majd adni az így kalkulált árakat. Az emelkedő trend azonban marad.