Uniós források: ezt ígérte a magyar kormány Brüsszelnek

Az Európai Bizottság (EB) egy hétfői közleményt fogadott el az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásáról. A dokumentumból egyebek mellett kiderül, hogy a Magyarországnak megítélt uniós források felhasználását illetően miben állapodott meg a magyar kormány Brüsszellel, illetve kiderülnek az EB aggályai a források felhasználását illetően. Utóbbiak között megint előkerül a közbeszerzés.
Szabó Zsuzsanna, 2015. december 14. hétfő, 19:28
Fotó: Reuters

Az Európai Bizottság hétfőn közleményt fogadott el arról, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) hogyan járulnak hozzá az unió növekedési stratégiája, az európai beruházási terv és a bizottság prioritásai megvalósulásához ebben az évtizedben. A dokumentum ezenkívül tagállamonként ismerteti a partnerségi megállapodásokról és programokról folytatott tárgyalások eredményeit és az egyes országok előtt álló fő kihívásokat.

A 2014-2020 időszakra megújított esb-alapok egyértelműen a növekedést ösztönző négy kulcságazatot célozzák meg: a kutatás-fejlesztést és a digitális technológiákat, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérést és a kisvállalkozásokat. Erre 121 milliárd euró jut az alapokból. A bizottság szerint ezek a beruházások nagybank hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa új lendületet vegyen.

A következő hétéves pénzügyi időszakban (2014-2020) az európai költségvetésből 454 milliárd eurót - amely a társfinanszírozással 637 milliárd eurót tesz ki - különítettek el az európai városok és régiók javára. Ezen az összegen az esb-alapból támogatott több mint 500 program osztozik, 2014 és 2016 között átlagosan az összes közberuházás hozzávetőleg 14 százaléka származik az alapokból, de egyes tagállamokban ez az arány eléri a 70 százalékot.

Az átláthatóság biztosítása érdekében az Európa Bizottság hétfőn bemutatta az esb-alapok nyílt adatplatformját is, ahol lépésenként nyomon követhető lesz az alapból támogatott programok végrehajtása. A Magyarországra vonatkozó adatokat itt találja.

Nagy elmaradások a 2020-as célokban

Magyarországról szóló elemzésében az Európai Bizottság megállapítja: az országot igen keményen érintette a pénzügyi és gazdasági válság, de a fellendülés 2014-ben elindult. Ettől függetlenül azonban még mindig jelentősek az elmaradások az EU 2020-as célkitűzéseinek Magyarország általi vállalásaiban. A kis- és középvállalatok innovációs aktivitása és a versenyképessége még mindig gyenge. A bizottság szerint emelni kellene a kutatásra és innovációra fordított kiadásokat, a megújuló energia használatát, továbbá javítani az erőforrás- és energiahatékonyságot. Az EB megállapítja, hogy Magyarország alacsony foglalkoztatottsággal és néhány területet és csoportokat aránytalanul érintő szegénységgel küzd, jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók regionális és kistérségi szinten, illetve bizonyos vidéki területek is leszakadóban vannak.

Mit ígért a magyar kormány?

A partnerségi megállapodásokról és programokról folytatott tárgyalások során az Európai Bizottság a magyar kormánnyal megállapodott arról, hogy az esb-alapokból származó források 60 százaléka gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre megy, melynek révén a vállalkozások innovációs tevékenységét növelik és versenyképességét javítják, hogy növeljék a hozzáadott értéküket és a nemzetközi értékláncokba való integráltságukat - egyebek mellett a finanszírozási forráshoz jutás javításán keresztül. A bizottság várakozásai szerint az erre fordítandó 2,2 milliárd eurónyi támogatás hatására a vállalatok k+f költései a GDP 0,56 százalékáról 0,71 százalékra emelkedhetnek. Magyarország tervei között szerepel, hogy a tudásbázis szélesítése érdekében a kutatóintézetekkel együttműködő innovatív cégek arányát 20 százalékkal növeli 2010-hez képest.

Rendelkezésre álló források
Kohéziós Politika (ESF, ERDF, CF, YEI)Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EAFRD)Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF)Európai Területi Együttműködést (ETC)
A programok száma7 (5 nemzeti, 2 regionális)119
A rendelkezésre álló forrás (millió euró)215443431391107
Forrás: Európai Bizottság

A kkv-k nettó árbevételének 25, és nettó export-árbevételük 30 százalékkal történő növelésére 2,9 milliárd eurót költene Magyarország. Emellett jelentős támogatást biztosítanak az agráripar modernizálására, a halászat- és élelmiszer-ágazatra, a gazdálkodók közötti együttműködés ösztönzésére, a fiatal gazdálkodók támogatására, illetve a rövid ellátási láncok fejlesztésére. Az akvakultúra-termelés várhatóan 42 százalékkal fog bővülni - szerepel a dokumentumban.

A munkaerőpiac erősítésére 3,3 milliárd eurót tervez felhasználni Magyarország: ez legalább 150 ezer hátrányos helyzetű álláskereső számára jelenthet segítséget abban, hogy visszakerüljenek a nyílt munkaerőpiacra. További 150 ezer olyan fiatal, akik sem az oktatási rendszerben, sem szakképzésekben, sem az aktív munkaerőpiacon nincsenek jelen (NEET) személyre szabott szolgáltatásokat kapnak majd a munkaügyi központoktól. A gyermekgondozási intézményekhez való hozzáférésen legalább 18 ezer új bölcsődei férőhellyel javítana a magyar kormány. Az ebből a pénzből végrehajtott beruházások segítik a belső turisztikai lehetőségek kiaknázását és az olyan munkaerő-igényes szektorok foglalkoztatási lehetőségein is javítanak, mint az agrárszektor - olvasható a dokumentum Magyarországról szóló részében.

Az infokommunikációs fejlesztésekre - egyebek mellett a szélessávú internet vidéki kiépítésére - 689 millió eurót fordítanak a következő hét évben.

Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra 3 milliárd euró megy majd a következő hét évben. A beruházás révén a vállalatok, a lakó- és középületek energiahatékonysága javulni fog, a megújuló energiaforrások által termelt energia részaránya 2020-ra el kell, hogy érje a 14,56 százalékos nemzeti célt. Több mint 1 milliárd eurót különítenek el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítására és a kockázatok megelőzésére. Az esb-alapok közel 3,4 milliárd eurónyi forrással járulnak hozzá a környezetvédelmem és erőforrás-hatékonyság javításához (szennyvíztisztítók, megfelelő ivóvíz minőség, hulladékhasznosítás).

Közlekedésfejlesztésre 3,3 milliárd euró megy majd. Ez több mint 230 kilométernyi új, a transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó (TEN-T) utat, több mint 275 kilométer felújított vagy korszerűsített vasútvonalat, 50 kilométer új vagy továbbfejlesztett belső vízi utat, több mint 130 kilométer új és felújított villamos-, metró-, és HÉV-vonalat, továbbá 48 kilométer új és 96 kilométer új, illetve felújított, a TEN-T-hez kapcsolódó utakat érint.

A társadalmi befogadásra 2,4 milliárd euró jut - ez a szegénység - különösen a gyerekszegénység - csökkentésére illetve megelőzésére fordítja a magyar kormány az ígérete szerint. Ebből a forrásból támogatnák az egészségügyben és a szociális ágazatokban az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést.

Az oktatásra 1,7 milliárd eurót fordítanak, ez főleg a korai iskolaelhagyás 10 százalékra történő csökkentését, az iskolarendszeren belüli egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Ezen túl a hátrányos helyzetűek felsőoktatásba való bejutásának növelését és a duális képzési rendszer javítását is ebből a keretből kellene finanszírozni. Több mint 600 millió eurót használnának fel a közigazgatás és közszolgáltatások - beleértve a korrupció megelőzése és az e-kormányzati megoldások kiterjedtebb használatát - hatékonyságának javítására.

Magyarország a 2,3 milliárd eurós allokációjával a 2007-13-as időszakhoz képest közel háromszor annyi forrást csoportosít át pénzügyi eszközökbe. A bizottsági dokumentum szerint több mint egymilliárd eurót csoportosítanak át integrált, fenntartható városfejlesztési intézkedésekre.

Vannak még hiányosságok

A bizottság az esb-források eredményes és hatékony felhasználásának előfeltételei kapcsán megjegyzi, hogy bizonyos beruházási területek stratégiai keretei még nincsenek kidolgozva, ezeket a megállapodással összhangban lévő és szoros figyelemmel kísért akcióterv mentén kell kivitelezni. Az egyik még nem teljesített, és így a legaggasztóbb előfeltétel a közbeszerzésekhez kapcsolódik - emeli ki a dokumentum.

A bizottság az esb-források kezelését illetően megjegyzi az erős központosítást a 2014-2020-as időszakra. A kohéziós politika programjaiból öt több alap - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), Kohéziós Alap (CF), Európai Szociális Alap (ESF) - által finanszírozott program. Annak érdekében, hogy megkönnyítse a koordinációt és biztosítsa a programok közötti összhangot, egy partnerségi megállapodás szintű monitoring bizottságot állítanak fel az egyes programokat felügyelő bizottságok mellé.

A bizottsági dokumentum szerint Magyarország több intézkedést is tervez a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentésére: ezek között szerepel az uniós támogatásokat menedzselő it-rendszert összekötik tanúsított állami adatbázisokkal, a pályázati kiírások éves tervezése, egyszerűsített költségelszámolások, bizonyos funkciók összevonása (egyablakos ügyintézés) és egyszerűbb irányelvek.

HOZZÁSZÓLÁSOK