Így változik az életünk a veszélyhelyzet után

Így változik az élet a veszélyhelyzet végeztével a moratóriumokkal, a munkajogi szabályokkal, a bérleti szerződésekkel, az építési engedélyekkel és a társasági jogi módosításokkal, a fogyasztóvédelemmel és a versenyjoggal kapcsolatban.
Domokos László, 2020. június 21. vasárnap, 07:20
Fotó: MTI Fotó / Balogh Zoltán

A szerda esti Magyar Közlönyben megjelent a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény az ezzel összefüggő átmeneti szabályokkal együtt.

Az átmeneti szabályok a veszélyhelyzet megszüntetését azzal segítik, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt hozott átmeneti rendeleti jogszabályok időbeli hatályát szabályozzák, ugyanakkor az átmeneti szabályok közül több is törvényi szinten kerül szabályozásra és továbbra is hatályban marad. A veszélyhelyzet megszűnésével tehát a jogrendszer nem fog hirtelen visszaállni a veszélyhelyzet előtti állapotra: a cégeknek megmarad a szeptember 30-i határidő a beszámolók letétbe helyezésére, a fizetési moratórium és a pin-kód mentes paypass fizetés december 31-ig marad, az ingatlanárverések már július 1-jével indulhatnak és a közterületi parkolás szintén július 1-jével lesz ismét fizetős. Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalta össze a legjelentősebb változásokat.

Veszélyhelyzet helyett egészségügyi válsághelyzet

Az átmeneti szabályok alapvetően szabják át a járványok elleni védekezés jogi kereteit a jövőre nézve. Az egészségügyről szóló törvény módosításával ugyanis bevezették az egészségügyi válsághelyzet fogalmát. Egészségügyi válsághelyzetet az országos tisztifőorvos javaslatára a kormány rendelhet el, ha járványügyi szükséghelyzet áll fenn, például azért, mert a WHO világjárványként azonosít egy betegséget, vagy ha váratlan események miatt az egészségügyi rendszer túlterhelődésével kell számolni. Az egészségügyi válsághelyzet alapesetben legfeljebb hat hónapig tart, de ha a kormány azt indokoltnak látja, korlátlan ideig meghosszabbíthatja azt.

Vagyis, a kormány a jövőben országgyűlési jóváhagyás vagy ellenőrzés nélkül, saját hatáskörben jogosult egészségügyi válsághelyzetet elrendelni, illetve fenntartani. Egészségügyi válsághelyzet fennállása esetén a kormány széles körben hozhat rendkívüli intézkedéseket: többek között a kormány korlátozhatja vagy megtilthatja intézmények látogatását, üzletek nyitva tartását, korlátozásokat vezethet be a belföldi és nemzetközi személy- és áruforgalom terén, szociális távolságtartásra vonatkozó szabályokat vezethet be, oktatási tevékenységekre vonatkozó speciális szabályokat vezethet be, illetve a közbeszerzések terén különböző könnyítéseket és mentességeket vezethet be. Az átmeneti szabályok között tételesen meghatározott jogkörökön túlmenően más törvényben további döntési vagy intézkedési jogköröket is a kormányra lehet ruházni, ezért nem kizárható, hogy a jövőben tovább fog bővülni a kormány mozgástere egy egészségügyi válsághelyzet, így például a Covid-19 egy lehetséges második hulláma esetén.

Fizetési moratórium és egyéb fizetést könnyítő intézkedések

A magyar kormány márciusban moratóriumot vezetett be a lakossági és vállalati finanszírozásra egyaránt. A moratórium alatt minden tőke-, kamat és díjfizetési kötelezettség felfüggesztésre került valamennyi kölcsön-, hitel- és pénzügyi lízingszerződésre vonatkozóan . A veszélyhelyzet megszűnése ellenére a moratórium december 31-ig fennmarad.

A moratórium bevezetésével párhuzamosan a március 19. után megkötött zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) is maximalizálták: az nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. Ez a maximalizált érték december 31-ig alkalmazandó marad.

A annak érdekében, hogy a fizikai kontaktusok száma csökkenjen, a kormány megváltoztatta az érintésmentes fizetés szabályait és a paypass fizetés esetén 5 ezer helyett immár 15 ezer forintig nem szükséges a PIN-kód megadása. Ez a szabály december 31-ig úgyszintén fennmarad.

Munkajogi szabályok

Az új szabályok révén a Munka Törvénykönyvének (Mt.) rendelkezéseitől a július 1-ig el lehet térni és a munkáltatók:

  • a közölt munkaidő-beosztást akár 96 órán belül, azaz 4 napon belül, egyoldalúan módosíthatják;
  • a munkavállalók hozzájárulása nélkül, egyoldalúan is elrendelhetik az otthoni munkavégzést vagy távmunkát;
  • a munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megtehetik.

A munkavállalók és a munkáltatók az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban július 1-ig továbbra is eltérhetnek. A jogszabály az ilyen eltérő megállapodások időbeli hatályának kérdését egyértelműen nem rendezi, de a rendeltetésszerű joggyakorlásra tekintettel álláspontunk szerint ezeknek mindenféleképpen a veszélyhelyzethez kell kötődniük.

A veszélyhelyzet megszűnése nincs kihatással a veszélyhelyzet tartama alatt, akár egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatásra.

A veszélyhelyzetre tekintettel bevezetett kutatási és fejlesztési támogatás, valamint a csökkentett munkaidőre vonatkozó támogatás továbbra is, egészen augusztus 31. napjáig kérelmezhető.

Bérleti szerződésekkel kapcsolatos könnyítések

A különleges jogrend alatt a bérbeadók a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket nem mondhatták fel. A felmondási tilalom június 30-ig fennmarad. A veszélyhelyzet alatt a bérbeadók nemcsak nem mondhatták fel a szerződést, de a bérleti díjat sem emelhették meg. Ez a tilalom a veszélyhelyzet visszavonásával megszűnik.

Építési engedélyekkel kapcsolatos szabályok

Amennyiben az építési engedélyek, elvi építési keretengedélyek, telepítési engedélyek vagy bontási engedélyek hatálya

  • a veszélyhelyzet alatt szűnt meg, akkor a veszélyhelyzet megszűnésének napjától vagy
  • a veszélyhelyzetet követő 180 napon belül jár le az engedélyek hatályának lejártától számított további egy évvel meghosszabbodik külön erre irányuló kérelem nélkül. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó a régészeti feltárási, örökségvédelmi és vízjogi engedélyekre is.

Hatályban maradnak a jelentősebb a társasági jogi változások

December 31-ig maradnak fenn azok az átmeneti szabályok, amelyek lehetővé tették a személyes kontaktus elkerülését a cégek életében: így - amennyiben azt törvényi előírás nem tiltja - határozataikat elektronikus hírközlő eszközön keresztül vagy akár ülés tartása nélkül írásban is meghozhatják, akkor is, ha ezt egyébként a jogi személy létesítő okirata nem teszi lehetővé. Ugyanez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a vezető tisztségviselők testülete, felügyelőbizottság és auditbizottság döntéshozatala is akadály nélkül működhessen. A tagok jognyilatkozataikat e-mail formájában, míg a társaság - feltéve, hogy azt elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátja - saját jognyilatkozatait a tag felé szintén elektronikusan is megküldheti.

Az éves üzleti beszámoló elkészítésére kitolt határidő is megmarad, így a beszámoló készítésére kötelezettek, amennyiben azok a rendes üzleti évről április 22 és szeptember 30-ig lennének kötelesek beszámolót készíteni, most ezt az utóbbi határidőig tehetik meg.

Fennmarad a stratégiai társaságokban történő részesedésszerzés ellenőrzése

A jogalkotó - néhány módosítással - fenntartotta az innovációs és technológiai miniszter felé történő bejelentési kötelezettséget, amennyiben egy külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten egy stratégiai ágazatba tartozó (pl. ha a társaság meghatározott főtevékenysége az energia, közlekedés, kommunikáció vagy bizonyos egyéb ágazatba tartozik) magyarországi székhelyű társaságban szerez részesedést, vagy a stratégiai ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközöket vagy azok használati vagy működtetési jogát szerzi meg.

Fontos, hogy nemcsak harmadik országbeli személyek és szervezetek, hanem magyarországi vagy európai unión belüli székhelyű szervezetek is minősülhetnek külföldi befektetőnek, és az év végéig fennmaradó szabályok be nem tartásáért tetemes bírság szabható ki.

Újra lehet tárgyalásokat tartani a bíróságokon

A bíróságok újranyitottak, így megint lehet tárgyalásokat tartani. Az eljárások sorsa aszerint alakul, hogy egy adott eljárási cselekmény megtörtént-e június 1-ig, avagy sem.

Ez azt jelenti, hogy ha június 1-ig egy adott perszakasz már az írásbeli nyilatkozatok fényében lezárható és erre a bíróság a feleket már figyelmeztette is, akkor nem szükséges tárgyalást tartani, illetve akár ítéletet is lehet hozni. Más esetben viszont június 1-jétől már lehet tárgyalásokat tartani mind polgári, mind közigazgatási ügyszakokban.

Az átmeneti rendelkezések azt továbbra is tartalmazzák, hogy ha járványügyi intézkedések indokolják, akkor a tárgyalások megtarthatók audiovizuális eszközökkel és ugyanígy az a szabály is megmaradt, hogy kizárható a nyilvánosság a tárgyalóteremből, ha az járványügyi intézkedések betarthatósága miatt szükséges.

Folytatódó végrehajtási eljárások

A nemfizető adósok a veszélyhelyzet alatt részben mentesülhettek a végrehajtási eljárások kényelmetlen mozzanataitól, ugyanis a végrehajtók nem intézkedhettek a kilakoltatások, a lefoglalt gépjárművek forgalomból történő kivonásai és az ingatlan árverések iránt. A végrehajtók július 1-jével ismét jogosultak lesznek helyszíni eljárásokat lefolytatni, az eddig megakadt végrehajtási cselekmények végett intézkedéseket tenni, és a végrehajtási cselekmények lefolytatására vonatkozó határidők is újraindultak.

Továbbra sem lehet viszont olyan helyen végrehajtási eljárást lefolytatni, mely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll; az ilyen helyeken az adott intézkedés megszűnését követően lehet végrehajtási cselekményt folytatni, illetve annak határideje a járványügyi intézkedést megszüntető napon újrakezdődik.

A felszámolási eljárásokra bevezetett átmeneti szabályok december 31-ig maradnak

Az átmeneti szabályok december 31-ig fenntartják a különleges jogrend alatt bevezetett - és főképp az adósoknak kedvező - szabályokat, így a hitelezők csak akkor nyújthatnak be felszámolás iránti kérelmet, ha a követelés meghaladja a 400 ezer forintot és, ha az adósnak küldött fizetési felszólításban megjelölt végső határidőt követően még további 75 nap is eredménytelenül (azaz teljesítés nélkül) telik el. Fennmarad viszont az a szabály is, hogy ha az adós ezt követően a bíróságtól fizetési haladékot kér, arra a bíróság csak 15 napot engedélyezhet.

Adatvédelmi szabályok

A rendőrség már a különleges jogrend alatt is többletfeladatokat látott el a járvány kapcsán (például járványügyi megfigyelésre, elkülönítésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, az érintett személyek nyilvántartása). Ez szükségszerűen együtt jár személyes adatok kezelésével. A rendőrség kérésére a járványügyi veszélynek kitett személy, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került veszélyeztetett személy, valamint az egészségügyi és személyazonosító adatot kezelő (pl. egészségügyi szolgáltató) az érintett személy egészségügyi és személyazonosító adatát, illetve telefonos vagy más elektronikus elérhetőségét haladéktalanul köteles a rendőrség részére továbbítani.

A rendőrség mellett, a vírus nyomon követése és a fertőzési lánc megszakítása miatt a fertőzött személyek vagy fertőzésnek kitett személyek személyes adatainak az ismerete a járványügyi hatóságok részére is kiemelt szereppel bírt. A személyes adatok kezelése során a járványügyi hatóságoknak a veszélyhelyzet alatt is a hatályos adatvédelmi jogszabályok alapján kellett eljárniuk, ám az adatalanyoknak kérelmeivel (hozzáférés, adattörlés) kapcsolatos eljárásokban az ügyintézési határidő felfüggesztésre került, ha az adatkezelés célja a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, valamint továbbterjedésének megakadályozása volt. Amennyiben az adatkezelő a felfüggesztés tényéről az érintettet nem tájékoztatta, úgy ezt most haladéktalanul köteles teljesíteni. Egyebekben, ezen kérelmek esetében az ügyintézési határidő (GDPR alapján 1 hónap) június 18. napján megkezdődött.

Az élelmiszer-kereskedőkre vonatkozó újabb szigorítások

Már a veszélyhelyzet előtt is külön törvény rendelkezett a mezőgazdasági és élelmiszeripai termékek kereskedői és beszállítói közötti kereskedelmi kapcsolatról, mely a beszállítók védelmében számos forgalmazói magatartást tilalmazott. Az átmeneti rendelkezésekről szóló törvény egy további elemmel egészíti ki a már most sem rövid listát: tilos a kereskedőnek a beszállítóval szemben a beszállító tiltakozása ellenére a beszerzési árat egyoldalúan csökkentenie, vagy a csökkentés érdekében a beszállítót különböző módon (a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel) fenyegetnie. A tilalom megszegése esetén a kereskedő súlyos bírságra számíthat.

Bővül a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési hatásköre

A fogyasztóvédelmi törvény június 16-án elfogadott módosítása jelentős mértékben szélesíti a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési hatáskörét. A hatóság a jövőben jogsértés gyanúja esetén már nem csak a kiskereskedőt, hanem a raktárat, nagykereskedőt, importőrt és gyártót is ellenőrizheti, tehát a teljes ellátási láncot vizsgálhatja.

A hatóság ellenőrzési eszköztára is bővülni fog, az új előírások értelmében az üzlethelyiségeken (boltokon) kívül a raktárakba is beléphet, ott mintát vehet. Így a hatóság most már személyesen is meggyőződhet például "már csak x termék raktáron" felhívás valóságtartalmáról, melyet súlyos bírsággal is szankcionálhat a készletinformáció valótlansága esetén.

Gyakori, hogy a webáruházak magánlakásban végeznek ügyfélszolgálati, kereskedelmi vagy raktározási tevékenységet. Az új szabályok az ügyész előzetes engedélyével a magánlakásba való belépést is lehetővé teszik, természetesen szigorú garanciális rendelkezések betartása mellett. Az új szabályok augusztus második felében lépnek hatályba.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Sancho12, 2020.06.21 12:13

@europeer: Nyugi,hamarosan jönnek a migránsok lesz Soros és a Gyurcsány is elő fog kerülni.Biztosra mennek a kipcsakok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.06.21 12:05

Most látom a változás a Híradóban.
Visszatértünk a járvány előtti állapothoz.
Nincs elég magyar hír, nincs fontos magyar hír, hanem egy angliai migráns késeléssel kezdeni a Híradót.
Hogy menjetek a picsába!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.06.21 09:40

A legszembetűnőbb változás, hogy a magyar dress code része lett a maszk.
Ha már a fidesz betárazott belőle a végére, akkor már hordjad wazze.
Most kell hordani, amikor már a vészhelyzetnek is vége, nem akkor, amikor tízesével, százasával volt az új fertőzött.
Nooormális?
Mára kiderült, valami nem kerek. Amikor egy rakás új beteg lett naponta, akkor ne horgyá maszkot, amikor meg már semmi, akkor horgyá.
Mi volt a duma a feltörekvő járványban? Akit megnyugtat, az viselje, nem javasoljuk, felesleges, stb.
Amikor a fidesz behozta milliószámra, akkor kötelező.
Mikor hazudtak? Amikor tombolt, vagy most, amikor vége?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html