Erre számíthatnak idén a gazdák

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése, a gazdák pedig kiszámítható támogatáspolitikára számíthatnak 2020-ban – mondta Nagy István agrárminiszter a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján vasárnap Budapesten.
Tóth László Levente, 2020. január 12. vasárnap, 16:12
Fotó: MTI Fotó

A mezőgazdaság stabil növekedési pályán van - hívta fel a figyelmet Nagy István. Az ágazat teljesítményének emelkedése 2019-ben is folytatódott, kibocsátásának értéke elérte a 2776 milliárd forintot, ez 3 százalékkal több az előző évinél. A magyar nemzetgazdaság a múlt év első tíz hónapjában 4,4 milliárd euróval többet exportált, mint importált. A fejlődést jól jelzi, hogy ebből a 4,4 milliárd euróból 2,7 milliárd eurónyi érték a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek kiviteléből származik. Ezek értéke 2019 január és október között 7,8 milliárd euró volt, 9 százalékkal nagyobb az előző év azonos időszakához képest.

A miniszter elmondta, hogy a mezőgazdasági versenyképesség javulásához nélkülözhetetlen beruházások értéke 2019 első háromnegyed évében elérte a 301 milliárd forintot. A beruházási kedv élénkülését jelzi, hogy ez az érték 15 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében a múlt évben összesen 204,6 milliárd forintot fizettek ki, s ebből 110,9 milliárd forint volt a beruházási jellegű támogatás. Ezzel együtt, a program teljes, mintegy 1340 milliárd forintos keretéből 2019. december 31-ig 587,8 milliárd forint kifizetés történt, ebből 240,7 milliárd forint volt a beruházási jellegű támogatás. A múlt évben az időjárási események okozta veszteségeik után a kárenyhítő juttatást idén március 31-ig kifizetik a kárenyhítési alapból a termelőknek. Ez becslések szerint mintegy 15 milliárd forint lehet mintegy 7500 gazdálkodónak.

A támogatáspolitikát illetően kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak 2020-ban is a magyar gazdák - tette hozzá Nagy István. A magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után, emellett 100 milliárd forintos beruházási kölcsönt biztosítanak. Többek között támogatják az öntözésfejlesztési beruházásokat, folytatódik a VP, az Országfásítási Program és a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tárgyalások is.

A VP keretében beérkezett kérelmekről folyamatosan döntenek, a kifizetéseket pedig gyorsítják a nyertes pályázatok támogatásai kapcsán. Idén, még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg az öntözési közösségek együttműködésének, a csemetekertek gépbeszerzésének, illetve a termelői csoportok újabb támogatására. Emellett - bár a program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát - a maradványösszegek és az esetlegesen "visszahulló" források figyelemmel kísérésével szeretnének újabb pályázatokat is meghirdetni az év folyamán. Nemzeti forrásokból idén is 100 milliárd forint jut saját költségvetésből agrártámogatásokra, kiemelten az állattenyésztésre.

Idén folytatódnak a KAP reformjára vonatkozó tárgyalások, amelyek még ebben az évben remélhetőleg le is fognak záródni. Ez a feltétele annak, hogy nyugodtan elő lehessen készíteni az idei év legfontosabb dokumentumát, a Stratégiai Tervet, amely a 2021 és 2027 közötti KAP forrásai felhasználásának kereteit rögzíti és majd az Európai Bizottsággal kell elfogadtatnunk. Az agrárminiszter azt ígérte, hogy meg fognak harcolni a magyar gazdák pénzéért, elfogadhatatlan, hogy Brüsszelben ezt csökkenteni akarják a bevándorlók javára.

Az agrártárca idén is kedvezményes hitelprogramokkal segíti a mezőgazdasági termelést és az ágazat beruházásait. Úgy számolnak, hogy ebben az évben teljesen lekötik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar 100 milliárd forintnyi, beruházási hiteleihez kapcsolódó kamattámogatási program forrásait. Folytatódik az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitelek támogatása is, ami csaknem kamatmentes finanszírozást jelent.

Január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény - hívta fel a figyelmet Nagy István. Az új törvényi szabályozás révén elhárulnak a hazai mozaikos birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházások megvalósítását és működtetését akadályozó tényezők. A hazai tagolt mezőgazdasági üzemszerkezet okozta hátrányok leküzdése érdekében pedig érdemi támogatást és segítséget kapnak a termelők az öntözési együttműködések létrehozására. A tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ (NFK) 2020-ban a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti ez engedélyezést gyorsabbá tevő dokumentumokat. Az NFK kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is - mondta a miniszter. Ide tartozik, hogy elkészült a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amit a tervek szerint idén tavasszal fogad el az Országgyűlés. Ez a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

A miniszter rámutatott arra, hogy 2020-ban két másik nagy jogalkotási feladat jelentkezik még. Az egyik a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, ráncfelvarrásra szoruló szabályozási környezetének rendezése, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása. A másik a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása, amely a szőlő- és bortermelők számára egyszerűbb szabályozási környezetet, alacsonyabb adminisztrációs terheket jelent majd. Mégpedig kiegészülve egy ezt kiszolgálni képes, XXI. századi informatikai háttérrel, amelynek fejlesztése már megkezdődött.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy az idei év egyik legfontosabb témája a generációváltás. Az Agrárminisztérium (AM) olyan szakpolitikai programon dolgozik, amely megoldásokat kínál erre. A gazdaságátadás és a rendezett öröklés fontosságának hangsúlyozása, az agráréletpálya népszerűsítése érdekében kommunikációs kampányt indítanak. Magyarország mezőgazdasága számára klímapolitikai szempontból a következő fejlesztési célok kiemelt jelentőségűek: öntözésfejlesztés, digitalizáció és precíziós mezőgazdaság fejlesztése, állattartótelepek és trágyakezelés, kijuttatás korszerűsítése, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működtetése és fejlesztése, agrár-környezeti és klímakutatási, innovációs és tudásátadási rendszerek fejlesztése - hangsúlyozta az agrárminiszter.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2020.01.13 10:50

" idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken"
És emellett még van pofájuk árat emeltetni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html