Vitézy Dávid nagy lehetőséget lát a mostani helyzetben

Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) igazgatója komoly közlekedésfejlesztési lehetőségeket lát abban, hogy a koronavírus miatt sokkal többen pattantak kerékpárra.
Szász Péter, 2020. március 29. vasárnap, 21:33
Fotó: Getty Images

Vitézy szerint a megcsappant autós- és a növekvő kerékpáros-forgalom vissza nem térő helyzetet jelent arra, hogy a kerékpározás és a gyaloglás budapesti feltételein javítsunk - írja a Facebookon.

A világ számos nagyvárosában ugyanez a jelenség játszódik most le, a kiürült utcákat kerékpárosok lepik el. New Yorktól Bogotán és Mexikóvároson át Berlinig sok város ideiglenes kerékpársávokkal segíti a megnövekedett kerékpáros forgalmat: a többsávos utakon egy vagy akár több forgalmi sávot kerékpársávvá alakítanak, eddig hiányzó közvetlen összeköttetéseket nyitnak meg és jelzőlámpa-rendszereket hangolnak át a kerékpárosok igényeinek megfelelően.

Budapesten a kerékpáros infrastruktúra töredékes, alapvető fontosságú szakaszai hiányoznak, kialakítása éppen a hétköznapi bringások számára a legkevésbé alkalmas - írja a BKK korábbi vezetője.

Mint az már az elmúlt években egyértelműen látszott: ezek a hiányosságok a kerékpározás szélesebb körű elterjedésének útjában állnak. A mostani helyzetben mégis tömegek ülnek nyeregbe, és a kórházak terheltsége miatt minden eddiginél fontosabb, hogy minél többen közlekedhessenek balesetveszély nélkül, egymástól biztonságos távolságot tartva, egyedül vagy akár családosan.

Budapest előtt tehát nagy lehetőség áll: ideiglenes felfestéssel, a lámpaprogramok módosításával és jelzőtáblák kihelyezésével hetek alatt létrehozhatja azt a régóta hiányzó kerékpáros főhálózatot, ami átjárhatóvá teszi a belvárost és összeköti azt a külsőbb kerületekkel.

Csak példálózva: a Rákóczi úti tengely, a Nagykörút, az Üllői út, a teljes Bartók Béla út, az Erzsébet híd és a Lánchíd olyan hiányzó láncszemek, melyek most mind a helyükre kerülhetnek. Azért különleges pillanat ez, mert többen szeretnének biciklizni, mint bármikor korábban, s most az autóval (is) közlekedők érdekeinek sérelme nélkül lehet újrafelosztani a közutakat, biztosítva, hogy a város a korábbinál emberléptékűbb közlekedésre alapozva is működőképes marad.

Mire feloldják a veszélyhelyzetet és az élet visszatér a rendes medrébe, remélhetőleg budapestiek tíz- és százezrei fedezik föl, hogy nincsen szükségük autóra a mindennapokban, viszont annál inkább igényük van a gyors eljutás szabadságára és a szabad levegőre, ahogy az 1970-es évek olajválsága után a holland és dán városokban történt. Az ideiglenesen kialakított kerékpársávokról pedig akár az is bebizonyosodhat, hogy érdemes azokat műszakilag korrekt megoldással átépíteni és megtartani hosszú távra. De ha mégsem így történne, az ideiglenes intézkedések később könnyen visszacsinálhatók - írja Vitézy.

Növelni kellene a gyaloglásra biztosított területeket is

A kerékpározás mellett a gyaloglásra biztosított helyet is érdemes növelni, hogy a sűrűn lakott városrészekben, társasházakban élő, négy fal közé zárt emberek gyorsan szabad közterületekhez jussanak, és más emberek megközelítése nélkül tudjanak futni, sétálni, biciklizni.

Számos budapesti járdán önmagában sincs meg a 2 méteres távolság tartásához szükséges szélesség. Ha beüt a tavaszi jó idő és a kijárási korlátozás elhúzódik, az amúgy is szabadidős célra szolgáló parkok, sétányok nem fogják bírni a terhelést, és ahogy a mostani hétvégén a Normafán vagy a Margitszigeten már látszott, könnyen túlzsúfolódnak. Erre aztán könnyen a parkok lezárása lehet majd a válasz. Ezt egy módon tudjuk elkerülni: minél több hozzáférhető közterületre van szükség a sűrűn lakott városrészekben, akár teljes utcák és útszakaszok lezárásával az autók előtt. A pesti alsó rakpart vagy akár sűrűn lakott belső kerületek főutcái, a Csalogány utcától a Király utcán vagy a Dohány utcán át a Népszínház utcáig mind alkalmasak lehetnek erre - vélekedik a szakember.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zsaba, 2020.03.29 23:12

A napi szedálást most emelni kéne, mert izgatottabb a fogyatékos nálycsorgató boborján...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mpapa, 2020.03.29 22:43

Ahogy nő majd újra a forgalom úgy megy el az emberek kedve a kerékpározástól. Elég pár dízel amiből kiszerelik a részecskeszűrőt mert drága a cseréje és folytja a motort, pár régi autó aminek rosszul van beállítva az adagolója és gyorsításnál fekete füstcsíkot húz amit még percek után is lehet látni és érezni a levegőben. De benzines autónál is előfordul, hogy eszi az olajat kékes vagy rossz égés esetén fehér füsttel kombinálva. Na ha ez megismétlődik, márpedig meg fog minden nap és már is kevésbé lesz jóleső a biciklizés. Lehet fuldokolni, majd néhány év után járni a tüdőgondozóban asztmás rohamokkal.
Röhej, hogy az ilyen autók átmennek a műszaki vizsgán és amíg az ilyen autókat nem szűrik ki a forgalomból azonnal haladék nélkül addig lehet álmodozni nagyobb kerékpáros forgalomról de ez komoly alternatíva nem lesz csak egy elméleti opció.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

dalia7, 2020.03.29 22:24

Szerintem is nagy lehetőségek vannak, felesleges a tömegközlekedés csak fertőzés veszélyt v jelent...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html