Nyugat-európai asztalok ínyencsége, itthon kikopott a menüről

A galambhús szinte teljesen kiveszett a mindennapi konyhánkból, az utóbbi években mégis fellendülni látszik a húsgalambok hazai tenyésztése. A magyar gazdák termékei minőségben és árban is felveszik a versenyt a piacvezető francia kínálattal. Az exporthoz szükséges vertikum azonban még nem épült ki teljesen, valamint a jelenleg legjelentősebb hazai felvásárlóknak számító topéttermek is zárva tartanak. Barabás Jánossal, a Görbeházi Galamb Tenyészcentrum tulajdonosával beszélgettünk.
Kónya Ádám, 2021. január 21. csütörtök, 18:34
Fotó: Görbeházi Galamb Tenyészcentrum

- Hogyan került kapcsolatba a húsgalambtenyésztéssel?

- Postagalambokkal már csaknem 20 éve foglalkozom, számos versenyen részt vettem velük. Van egy klubunk is 80-90 galambtartóval, annak az elnöki pozícióját is betöltöm.

Még 2018-ban egy konferencián és kiállításon jártam, ahol bemutatták a húsgalambtenyésztésben lévő lehetőségeket. Ekkor hallottam a Szárnyaló Gazdaság programról, amely a későbbiekben segített megalapozni a gazdaságomat. Nagy István agrárminiszter és minisztériuma is rést látott a húsgalamb európai piacán, ezért pályázatot írtak ki tenyészpéldányok beszerzésére és gazdaságfejlesztésére. Az ilyen tenderek idén is folytatódnak.

Én is láttam potenciált a szektorban, ezért kihasználtam a pályázati lehetőséget. Már 2019 legelején kerestem egy, a galambtenyésztésre alkalmas ingatlant Görbeházán, amelyt megvásároltam, és kialakítottam benne a tenyészcentrumot. Franciaországból szereztem be a Mirthys húsgalambokat. Ezeknek a tenyésztésével kezdődött a munka.

- Miben különbözik a húsgalamb a postagalambtól?

- A postagalamb sportgalamb, amelyet versenyeztetésre használnak. Régen az információközlésben volt fontos szerepük. Például a világháborúkban is szállították az üzeneteket a fronton. Ebből fejlődött ki később a modern versenygalambászat.

A húsgalamb leginkább a húsa minőségében különbözik a postagalamboktól. Vörös húsa sokkal ízletesebb, egészségesebb és omlósabb, mint a versenyzésre használt fajtáké, valamint sok vasat és cinket is tartalmaz.

Nekem egyaránt vannak posta- és húsgalambjaim is, de mérleg nyelve a húsgalambok felé billent az elmúlt két évben. Körülbelül háromezer párral és kétezer fiókával rendelkezem, Görbeházán javarészt a francia Mirthys fajtából, de többféle gerlét tartunk.

Görbeházi Galamb Tenyészcentrum

- Beszéljünk kicsit a pénzügyi részről is! Mennyire éri meg ma húsgalambokkal foglalkozni?

- Egy pár gerle körülbelül 55-60 kilogramm takarmányt fogyaszt éves szinten. A takarmány ára évről évre nagyon változó. Egy galambpárnak nagyjából 14-16 fiókája lesz évente.

Az EU nyugati felében 5-7 ezer forint között mozog a konyhakész, főtt és vákuumozott húsgalamb kilónkénti ára, euróból átszámolva. Magyarországon 2-3 ezer forint a kiskereskedelmi ára.

- Milyen a húsgalamb hazai piacra? A húsuk az utóbbi időben meglehetősen kikopott a mindennapi fogyasztásból...

- Ez igaz, de kezd visszajönni! Mi 2020 nyarán léptünk először a piacra. A vásárlóink között máris több csúcsétterem szerepel, Michelin-csillagos séfek is vásárolnak tőlünk. Véleményük szerint a mi galambjaink húsminősége legalább olyan jó, mint a legjobb francia gerléké.

A pandémia miatt viszont az éttermek bezártak. A fő bevételi forrásunk jelenleg a tenyészgalambok nevelése és értékesítése más gazdaságoknak. Emellett a galamb fogyasztásának hazai népszerűsítésére is törekszünk. Ha a vírushelyzet megengedi, kóstolókat tartunk országszerte. Továbbá új magyar húsgalambfajta létrehozásán is dolgozunk, amelyhez többek között nagyobb múltú hazai és francia fajtákat keresztezünk.

- És mi a helyzet a külföldi értékesítéssel? Melyek a legnagyobb exportpiacok?

- A legnagyobb felvevőpiacok a francia, az olasz és a svájci. Kínálatra a franciák állnak a nemzetközi piac élén. Az országon kívülre még nem tudunk szállítani, mert Magyarországon jelenleg nincs exportengedéllyel rendelkező vágóhíd galambok számára. Rövid távú célunk, hogy mi magunk alakítsunk ki egyet. Amíg az fel nem épül, addig marad a hazai piac.

- Milyennek látja az iparág jövőjét idehaza?

- Hatalmas lehetőséget látok benne. Minőségben egyértelműen versenybe szállunk a nyugati kínálattal, árban viszont jóval alattuk tudunk maradni. Ezen kívül mi kizárólag GMO-mentes madáreledelt használunk, ami még egészségesebbé és keresettebbé teszi a madarainkat.

A terveink között szerepel tehát egy exportengedéllyel rendelkező vágóhíd kiépítése, feldolgozó üzemmel, valamint egy tízezer költőpáros modern tenyésztőtelep, esetleg egy takarmánygyártó üzem létrehozása. A gyártó- és feldolgozókapacitást úgy tervezzük, hogy azzal képesek legyünk kiszolgálni más húsgalambtenyésztők integrációját is. A tenyésztés iránt ugyanis a környéken nagy az érdeklődés.

HOZZÁSZÓLÁSOK