A földgázszektor is támogatja a távhőt

A tavalyihoz képest mintegy 9 milliárd forinttal nő a távhőszolgáltatók támogatása a rezsidíjak csökkentése miatt, az áramfelhasználók mellett január elsejétől a földgázszektor is hozzájárul az olcsóbb távfűtéshez. A szakma ugyanakkor nem számít a kintlevőségek csökkenésére.
Leszák Tamás, 2013. január 16. szerda, 11:55

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az áramfogyasztók és a földgázszektor közösen finanszírozzák idén a távhőszolgáltatók rezsicsökkentés miatti kompenzációját, a már létező kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj mellett ugyanis január elsejétől − a Magyar Energia Hivatal (MEH) lapunk kérdésére adott válaszai alapján − a "földgázszektorból származó befizetések" jelentik a támogatás forrását. Az áramfogyasztók által kilowattóránként 1,2 forint értékben fizetett "kapcsolt fillérből" tavaly közel 43 milliárd forint folyt be − ami a fejlesztési miniszter rendeletében meghatározott társaságok kompenzációjára fordítható −, idén azonban már összesen 52 milliárdra számíthatnak a szolgáltatók. A karácsony előtt kiadott NFM-rendelet szerint új elemként a termelők a hazai termelésű földgáz meghatározott mennyisége után (az első negyedévben) megajoule-onként 0,087 forint kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulást fizetnek − ez mintegy egymilliárd forint többletbevételt eredményez. A MEH lapunkkal azt közölte, a kompenzációs kassza e tételből származó bevétele az előzetes számítások szerint az év egészében "ezen összeg többszöröse lesz", illetve további fedezetet jelent a távhő-szolgáltatói kompenzációs kasszában a 2011−2012-es fűtési szezonban felhalmozódott maradványösszeg.

A többlettámogatás gyakorlatilag teljesen kompenzálja a szolgáltatók rezsicsökkentésből eredő veszteségeit, az ugyanakkor előfordulhat, hogy egy-egy cég a szükségesnél valamivel kevesebb pénzhez jut, ez azonban várhatóan nem okoz majd komolyabb problémákat − mondta a Napi Gazdaságnak Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. Fekete ugyanakkor továbbra is átmenetinek tartja a távhőár-szabályozás hatályos rendszerét, a hatósági ár kialakítása ugyanis nem transzparens, bár a pontosság sokat javult a kezdeti állapothoz képest. Az illetékes tárca továbbra is a befagyasztott szinthez képest változtat, így a korábbi, önkormányzati szabályozásból eredően továbbra sem tekinthető egységesnek a rendszer.

Nagyobb meglepetésekre azonban nem kell készülniük a mostani fűtési szezonban a távhőszolgáltatóknak, egyelőre sem a gáz beszerzési árában, sem egyéb tényezőkben nem látszik komolyabb változás. Gondok ott jelentkezhetnek, ahol a gázalapon kapcsoltan hőt és áramot termelő egységek is önkormányzati tulajdonban vannak. A távhőszolgáltatók kétszázalékos nyereségkorlátja miatt kiugró eredményekre egyébként sem kell számítani, hiszen az e feletti pozitív eredményt csak fejlesztésre költhetik a cégek, egyébként a támogatási alapba kell befizetniük a többletet. A teljes magyar távhőcsőrendszer nagyjából 1500 kilométer, ami a 150−180 milliárd forint árbevételhez képest összességében kevesebb mint 200 millió forint többlet-adóterhelést jelent majd a közműadó miatt.

A rezsicsökkentés várhatóan a távhőszektorban egységesen 10 százalékkal alacsonyabb összegű számlákat eredményez majd, ettől ott lehet eltérés, ahol a használati meleg víznél a felhasznált vizet is a hőszolgáltató számlázza. Fekete Csaba ugyanakkor nem számít a kintlevőségek gyors csökkenésére, a mostani lépés inkább a növekedési dinamikából vehet vissza. A MEH legfrissebb, tavaly novemberi adatai alapján 60 napon túli számlatartozása mintegy 89 ezer lakossági távhőfogyasztónak van, összesen nagyjából 12 milliárd forint értékben (a hivatal először tavaly kért be ilyen adatokat).

HOZZÁSZÓLÁSOK