Aranyhamisítási ügy: kiderül, mit rejtenek a trezorok

Több tízmilliárd forint helyett alig több mint egymilliárdért hirdették meg az aranyhamisítási ügybe keveredett Kézizálog-Lombard cégduó vagyonát. A kérdés többek közt az, üveggyöngyre vagy valódi briliánsra licitálhatnak az érdeklődők.
Szakonyi Péter, 2016. július 25. hétfő, 07:09
Fotó: Reuters

Mennyit érnek a becsődölt Kézizálog Zrt. trezorjaiban levő ékszerek? Másfél éve ez foglalkoztatja az egykori zálogcéget finanszírozó bankokat. A Bíró Péter, egykori pápai fociklub tulajdonos által vezényelt Kézizálog Zrt. és Lombard Kereskedelmi és Szolgálató Kft. cégduó tavalyi csődjét követően ugyanis kisebbfajta pánik alakult ki a zálogtevékenységet finanszírozó nyolc bank vezetésében, hiszen egyértelművé vált: a biztosítékképpen trezorokban tárolt ékszerek és drágakövek a töredékét sem érik a korábban becsült értéknek. Ezt súlyosbította a lapunk által feltárt tény: Bíró trombitarézből készült "aranytömböket" adott biztosítékként pénzintézeteknek és magánszemélyeknek milliárdos kölcsönök fedezetéül. Az első esetben a kár meghaladhatja a 20 milliárd forintot, az "aranytömbökkel" átvert személyek és cégek veszteségének mértéke egyelőre nem ismert - de bizonyára ez esetben is több milliárd forintról lehet szó.

A veszteségek legalább részbeni megbecsülésére most remek alkalom kínálkozik, hiszen a két társaság felszámolója meghirdette eladásra a vagyonelemeket. A július 29-én startoló elektronikus árverések augusztus közepén záródnak. A Cégközlönyben megjelent kiírás szerint a Lombard Kft. vagyonelemeit a Cég-Révész Vagyonkezelő Reorganizációs Szakértő Kft., míg a Kézizálog Zrt. trezorjaiban talált tárgyakat a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. hirdette meg.

Ingatlan és "márkás" órák kalapács alatt

A Lombard-csomagban kifejezetten érdekes vagyonelemek találhatók. A cég székhelye,a  ferencvárosi Lónyai utca egyik házában levő, összesen 1200 négyzetméternyi ingatlan, amelyek kikiáltási ára 330 millió forint. (Ezekre egyébként több banknak és a társasháznak is végrehajtási joga van.) Ami ezen felül van, az jórészt zsákbamacska. Rossz minőségű  bundák együttesen 3 millió forintért, irodabútorok, porcelánok és ezüstök 3,5 millióért, és "márkás" órák: 36 darab 1,7 millió forintért. A licitálók lelkesedését vélhetően lehűti az a tény, hogy a felszámoló ez esetben sem ad semmiféle szavatosságot a meghirdetett és eladott tételekre. Könnyen lehet tehát, hogy a márkásnak meghirdetett óráknak (mint például Omega, TAG Heuer) csak a felirata "eredeti", a számlap mögötti szerkezet hamisítvány.

Ékszerek és drágakövek csomagokban

Biztatóbbnak néz ki a másik, összesen 1,2 milliárdos licitáron meghirdetett Kézizálog-csomag. A nyolc tételre bontott és nyilvános árverésre bocsátott csomagok mindegyikében ékszerek, drágakövek és órák szerepelnek - de a Lombart tételekkel szemben ezeket igazságügyi szakértő megvizsgálta, és a becsértékről szakértői jelentést is mellékelnek. Az már más kérdés, hogy a szakértő által meghatározott ár tükrözi-e az ékszer piaci értékét, vagyis ezen az áron eladhatók-e? Az is kérdés, hogy a szakértői díjak milyen könyv szerint értéket tükröznek - úgy tudjuk, hogy a cégek trezorjaiban levő tárgyak értékbecslését jóval 100 millió forint feletti áron végezte el egy szakértő. Ilyen jellegű értékbecslést általában a tárgy valós értékének pár százalékáért végzik el, ezért legalábbis megkérdőjelezhető, hogy ez a vállalkozás még a botrány kirobbanása előtt 25 milliárdra tette a Kézizálog-Lombard  zálogtárgyak értékét, pár hónappal később egy másik becslés viszont ennek már csak töredékét tarthatta valósnak.

Hogy mit tartalmaznak ezek a csomagok, nem derül ki, a hirdetményben részletes leírás nem található - a tételeket vélhetően csak a pénteki licitre jelentkezők ismerhetik meg. A legolcsóbb csomag 350 ezerről indul, míg a legvaskosabb 364 millióról.

A Kézizálog Zrt. banki tartozásai 2015. május 12-én
HitelintézetDevizanemÁllomány (millió Ft)
K&Hforint2500,0
Raiffeisenforint3505,9
OTPforint2251,0
CIBforint1485,7
CIBeuró3551,7
UniCreditforint160,3
UniCreditforint3230,0
Széchenyiforint325,0
Széchenyieuró266,3
Sberbankforint1912,0
Commerzbankeuró1635,0
Forrás: E-beszámoló

Nyolc csomag, nyolc bank

Hogy miért nyolc csomagot hirdettek meg? Erre is csak feltételes válasz adható: pontosan ennyi pénzintézet finanszírozta meg a cég zálogtevékenységét. Mivel minden egyes bennmaradt zálogtárgy mögé egy-egy bank követelése állítható, úgy tűnik, a finanszírozókat ily módon próbálják meg legalább részben kielégíteni. Ezt a megközelítést erősítheti az a tény, hogy a zálogfiókokban különböző színű zálogjegyeket adtak ki az ügyfeleknek - egy szín egy finanszírozó bankot jelölt, tehát így egyértelmű, hogy mely tárgyat, ékszert vagy drágakövet melyik bank pénzéből finanszírozták. A  Kézizálog Zrt. tavaly májusi tevékenységet záró mérlege szerint nyolc bank összesen 22 milliárd forinttal finanszírozta a tevékenységét, de közel sem biztos, hogy "csak" ennyiről lehet szó.

A pénteki liciten feltételezhetően zömmel cégek indulnak majd, hiszen csomagonként több száz vagy ezer tárgyról lehet szó. Ennyi valódi vagy valódinak látszó tárgyat magánszemély vélhetően nem vásárol, legyenek azok bármilyen olcsók. A vevőket elriaszthatja az is, hogy az elektronikus árverési felület nem teszi lehetővég a tárgyak kézbe vételét, és megvizsgálását. Briliáns ékszert, drága órát vagy ezüst tálat venni fotó alapján több mint rizikós, arról nem is beszélve, hogy a két cégnek és ezeket a totális csődig irányító Bíró Péternek kevés a reputációja. A pápai fociklub egykori tulajdonosa ugyanis a zálogházi átverésekkel egyidőben kamu öntvényeket is kibocsátott, valamint  trombitarézből készült "aranytömbökkel" csapott be vagyonos embereket és cégeket. Ez utóbbi "aranytömbök" vélhetően nem szerepelnek a most meghirdetett csomagokban, ezeket a nyomozóhatóság bűnjelként tavaly lefoglalta.

Csak egymilliárdot ér a zálogkészlet?

A Kézizálog Zrt. felszámolásának elindulása előtt még több lehetőség kínálkozott az ott tárolt zálogtárgyak értékesítésére. Felvetődött, hogy az érintett bankok a trezorból elszállítják és maguk dobják piacra az általuk finanszírozott zálogtárgyakat. Az is felvetődött, hogy a teljes készletet átadják egy hazai vagy külföldi árverezőnek, majd ezt követően az eladásból befolyó összeget arányosan szétosztják a pénzintézetek között. Végül a harmadik lehetőség valósult meg a felszámolással: a felszámoló árusítja ki a több ezer darabból álló készletet. Ebben vélhetően az is szerepet játszott, hogy a nyolc bank eleinte vonakodott felbecsültetni a zálogtárgyakat. Ennek oka volt a magas becsüsi költség is.

Úgy tudjuk, a CIB, a K&H és a Raiffeisen viszonylag gyorsan lépett, míg a többiek kivártak. Egyik bank már a bedőlés előtt saját szakértőt ültetett a Kézizálog zálogfiókjaiba. Ennek feladata a cég saját becsüsének ellenőrzése volt.

Úgy tudjuk, hogy mind a nyolc bank végül felbecsültette a zálogban maradt tételeket, s az eredmény lesújtó volt. A becsérték mindössze a finanszírozott érték öt százalékát tette ki - ez a 22 milliárd forintos összhitel esetén 1,1 milliárd  forintra jönne ki. A most meghirdetett két csomag licitára ehhez közeli: 1,2 milliárd forint - plusz tétel a székhelyül szolgáló ingatlan 300 millió forint körüli induló ára.

HOZZÁSZÓLÁSOK