Befellegzett az adócsaló őrző-védő cégeknek?

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt.
Domokos László, 2019. június 22. szombat, 08:52
Fotó: Pixabay

A vagyonvédelem az egyik legfertőzöttebb áfacsalásos iparág, a számlázási lánc végén nem egy esetben "felejtkezik el" valaki vagy az áfa, vagy a foglalkoztatással járó közterhek megfizetéséről. Emiatt az ágazat már több mint egy évtizede az adóvizsgálatok kereszttüzében áll és a NAV elkeseredett harcot folytat az elcsalt adóforintok visszaszerzése érdekében.

Mivel azonban az adócsaló a legtöbb esetben nem utolérhető, ezért az adóhatóság ostora a lánc valamely közbenső szereplőjén csattan: felróva neki azt, hogy tudnia kellett volna a számlázási láncban elkövetett adócsalásról. Ilyenkor az adóhatóság megtagadja ezen közbenső szereplő áfalevonási jogát.

Annak alátámasztására, hogy a közbenső szereplőnek tudnia kellett volna a számlázási láncban elkövetett adócsalásról, az adóhatóság a gyakorlatban közvetett bizonyítékokat próbált a cilinderből előhúzni. Ezek viszont a legtöbbször vitára adtak okot - állapította meg Barta Péter adótanácsadó, a Jalsovszky Iroda ügyvédje.

Végre előálltak a farbával

Az adóhatóság nemrégiben megjelent tájékoztatója ebben próbál meg rendet tenni, amikor felsorolja, hogy egy, a vagyonvédelmi szolgáltatási láncban részt vevő, prudens szereplőnek milyen általános ellenőrzéseket kell elvégeznie a partnere kapcsán. Így vizsgálandó például a bevont alvállalkozó adószáma, cégkivonata, valamint beszámolója is. A NAV ezen felül további segítséget is nyújt annak eldöntésére, hogy az alvállalkozó tisztességesen jár-e el: ha az általa ajánlott vállalkozói nettó óradíj alacsonyabb 1356 forintnál, akkor a megrendelőnek gyanítania kell, hogy fennáll az adócsalás kockázata.

A NAV szerint szintén gyanút kelt, ha a megrendelő nem ellenőrzi megfelelően a vagyonvédelmi szolgáltatás jogszabályi feltételeinek a teljesülését. Vizsgálandó például, hogy a bevont vállalkozó rendelkezik-e a szükséges engedélyekkel, szerepel-e a vagyonvédelmi szolgáltatást végzők nyilvántartásában, továbbá legfeljebb egy alvállalkozót von-e be a teljesítésbe (a vagyonvédelmi törvény ugyanis tiltja további, vagyis egynél több alvállalkozó bevonását). Szintén gyanút kelthet az, ha ugyan az óradíj meghaladja a fenti óradíj-minimumot, azonban nem éri el azt a rezsi óradíjat (mintegy 2300 forint), amely érték alatt a közbeszerzési eljárásokban egyáltalán nem lehet részt venni.

És mi van, ha mégis?

Joggal merül fel két kérdés. Egyrészt, ha valaki a NAV által leírt valamennyi feltételt teljesíti, úgy bizton számíthat-e arra, hogy senki nem fogja az adólevonási jogát kétségbe vonni? Másrészt az ellenőrzés bármelyikének az elmulasztása automatikusan maga után vonja-e az adólevonás megtagadását? A válasz mindkét kérdésre: nem  - mondja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szekértője.

Fontos tudni, hogy a NAV tájékoztatója nem jogszabály, annak jogi kötőereje nincsen. Attól eltérő véleményt tehát bármely fél érvényesíthet egy bírósági eljárásban.

Emellett ha valaki az adóhivatal által leírt feltételeket teljesíti, önmagában nem jelenti azt, hogy nem tudott, vagy nem tudhatott volna a láncban elkövetett adócsalásról. Egy ilyen esetben azonban az adóhatóságnak komoly bizonyítási nehézséggel kell majd megbirkóznia. Mindenképpen elmondható tehát, hogy egy jóhiszeműen eljáró, tisztességes adózó, aki a NAV által előírt feltételeket teljesíti, igen jó esélyekkel számíthat arra, hogy adólevonási jogát utólag nem fogják kétségbe vonni - véli a szakértő.

HOZZÁSZÓLÁSOK