A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Se B terv, se török kártya nincs az asztalon − derült ki Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter közelmúltbeli nyilatkozataiból, azaz a magyar gazdaságpolitika számára egyértelmű és mielőbbi cél az EU/IMF-megállapodás megkötése. (Hasonló értelemben nyilatkozott tegnap a kormányszóvivő is.) A tárgyalás előtti "informális egyeztetések" azonban elég lassúak és vontatottak ahhoz, hogy a részletkérdések sokaságán még hónapokig el lehessen vitatkozni. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter múlt heti nyilatkozata, miszerint június 22-éig, azaz az Ecofin-találkozóig − amelyen értékelik, hogy Budapest elég lépést tett-e a 2013-as hiány a GDP 3 százaléka alatt tartása érdekében − bízik egy IMF-találkozóban, nem szól a hivatalos tárgyalások megkezdéséről. Az EU valószínűleg nem siet, így akár a korábban még tavaszra várt szerződéskötés inkább csak 2012. szeptemberben esedékes.

Egyik fél sem törekszik arra, hogy létrejöjjön a megállapodás. Ha ténylegesen elindulnának a tárgyalások, onnan már nehéz felállni megegyezés nélkül − mondta lapunknak Németh Dávid, az ING szenior elemzője. A nemzetközi környezet és Európa megítélése annyit javult, hogy egyelőre Magyarország nem jelentene fertőzésveszélyt az eurózóna országaira. A jelenlegi helyzet arra jó, hogy az EU meg tudja mutatni, képes szigorúan fellépni a szabályok betartatása érdekében, miközben a magyar fél is igyekszik megnyugtatni a piacokat, hogy kész a megállapodásra, hangsúlyozva: az IMF-fel akár meg is tudna állapodni, egyedül az unió aggályai fékezik a folyamatot.

Megrendült a bizalom az EB és a magyar fél között

A tárgyalásokat Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint sem sietik el a felek, ugyanakkor az elhúzódó egyeztetések mögött más motivációkat lát. Meggyengült a bizalom az Európai Bizottság (EB) és a magyar fél között, amelyet a különböző hangnemű Orbán-beszédek csak fokoznak (a José Manuel Barroso EB-elnökhöz írt, tárgyalókészséget hangsúlyozó levél szemben áll a március 15-ei, támadó hangvételű beszéddel). Amíg a kormány nem kényszerül rá a hitelfelvételre, addig ténylegesen nem is tud pénzügyi kontrollt gyakorolni. A likviditási tartalék olvadásával azonban egyre nagyobb szüksége lehet a hitelfelvételre, és tartós devizakötvény-kibocsátás nélkül el tud jönni ez az állapot − véli az elemző.

Most már nem vagyok abban biztos, hogy mindenáron meg kell egyezni a Valutaalappal − jelentette ki Csaba László közgazdász az Indexnek. A megállapodást persze nem bánnám, mert ez azt üzenné a befektetőknek, hogy nem lesz sok nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedés a jövőben. Ettől a piacok nagyon tartanak, mert bármilyen rossz hírt be tudnak árazni, de a bizonytalanságot nem − fogalmazott a CEU tanára. Független elemzőként úgy vélem, hogy ha Magyarország nem állapodik meg, de a világgazdaságban kedvező irányú változások mennek végbe, akkor mi elég kicsik vagyunk ahhoz, hogy IMF-megállapodás nélkül is a piacon maradhassunk − véli a szakértő.

A devizatartalék magas szintjét már kritizálta a kabinet, azonban a kormányzati betétek teljes állománya sem lenne elegendő a 2012-ben lejáró devizahitelek finanszírozására. Február végén a devizatartalék szintje 31 milliárd euró volt, a kormányzati betétek havi átlagos szintje − 290−300 forint/euróval számolva − pedig 4,0−4,2 milliárdot ért el. Idén ugyanakkor 4−5 milliárd euró hitel jár le. A nemzetközi hangulat javulása mellett vélhetőleg az elmúlt hónapokhoz képest kisebb hozamokon lehetne kibocsátani a refinanszírozáshoz szükséges devizakötvény-állományt.

Májusban jöhet a devizakötvény-aukció

A hozamcsökkenésben az április második felében esedékes új konvergenciaprogram is lényeges szerepet játszhat. Vélhetőleg ebből kiderül, hogy a kormány milyen konkrét lépéseket tesz a 2013-as költségvetésben. A kötvénykibocsátás így elemzők szerint májusban vagy az EU pénzügyminisztereinek ülése után következhet. Ennek értéke 2,0−2,5 milliárd euró lehet, ami az idei éves igények fele − mondta Németh, aki szerint majd az aukciós eredmények, valamint az uniós, hitelminősítői és piaci visszajelzések alapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. és a kormány eldönti, hogy a hiányzó részt inkább forint- vagy további devizakötvény-kibocsátásból teljesíti. A 2013-as finanszírozás lényegesen nagyobb terhet jelent majd az országnak, addig azonban még sok dolog történhet. A hitelmegállapodást viszont nem sietik el a felek − véli az elemző.

Hogyan reagálhat a forint a csúszásra?

A piac végtelenül türelmesnek tűnik, ami azt mutatja, hogy jelenleg pozitívan tekintenek Magyarországra, illetve nem érzik, hogy mindenképpen szükség van az IMF-megállapodásra - kommentált Kolba Miklós, az ING Bank deviza-üzletágának vezetője. Hozzátette: a türelmet jelzi, hogy az elmúlt három hónapban nem történt előrelépés az ügyben, az euró mégis 290 forint alatt van, holott a Moody's is jelezte, leminősítést eredményezhet a csúszás.
Kolba szerint a piaci szereplők úgy ítélhetik meg, hogy jelenleg jó helyen van az árfolyam, a hozamok megfelelően magasak, ráadásul ott van a szándék a háttérben, hogy ha rosszabbra fordulnak a dolgok, akkor meglesz a megállapodás.

Akadnak azonban ellentétes vélemények is: Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank szakértője szerint mindegyik fél a megegyezést keresi, a fő feladat most az, hogy tisztázzák a tárgyalások kezdetéhez szükséges vitatott pontokat. Számos nehezen meghatározható tartalmi kérdés van, ezek tisztázása elhúzódhat. Egy devizakötvény-kibocsátással az alacsonyabb hozamszint miatt érdemes várni, azonban kockázatos lehet, ha nagyon sokáig húzódik. Tavaly három részletben, összesen 4 milliárd euró értékben adtak el állampapírokat, és idén sem tudnák ennél több részletre osztani a tipikusan nagybefektetők által vásárolt papírok kibocsátását. Mivel így a hozamszintekről is mérsékeltebb információ van, ez növelheti a kormány és az ÁKK óvatosságát − véli Keszeg.