Cafeteria 2019: nagy falba ütköztek a munkáltatók

Nagy a tanácstalanság az adókedvezmények megnyirbálása miatt a béren kívüli juttatások jövőjét illetően. A vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani ezeket az elemeket, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra, a felelős döntéshez azonban részletesebb információkat és útbaigazítást várnak – derül ki az Edenred Magyarország reprezentatív felméréseiből.
K. Kiss Gergely, 2018. szeptember 19. szerda, 10:46

Csupán a hazai cégek töredéke tudja azt, miként kezelje a béren kívüli juttatásokban jövőre bekövetkező változásokat. Az Edenred Magyarország telefonos, reprezentatív kutatásainak legmeghökkentőbb megállapítása, hogy az ebbe bevont cégek mindössze 1 százaléka rendelkezik határozott elképzeléssel erről a kérdésről. A tíznél több embert foglalkoztató - ezért az új cafetéria-változásoknak leginkább kitett - társaságok közel kétharmada az év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben. Ugyanakkor viszonylag sokan, a válaszadók negyede mondta azt, hogy 2019 első negyedévére halasztotta a döntést.

A felmérésből kiderül, hogy vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54 százalék) nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában. Márpedig az idén nyáron elfogadott módosítások következtében januártól csak ez a cafetéria-elem őrzi meg eddigi adókedvezményét, az összes többi forma elbúcsúzhat tőle. A béren kívüli juttatásokat ugyanakkor egyetlen cég sem veheti félvállról: egy gördülékenyen működő, a havi fizetésen túli kompenzációs csomag manapság nem csupán differenciáló tényező, hanem megtartó erő - ami a közismert munkaerő-piaci kihívások mellett egyáltalán nem mellékes szempont.

Ezzel együtt arra a kérdésre, vajon megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. Azok többsége között viszont, akik már átgondolták ezt a kérdést, egyetértés mutatkozott a meglévő elemek megőrzésében: a megkérdezettek 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, hanem részben vagy egészben megtartaná őket. Utóbbi körnek a kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.

Csak kevesen tudják pontosan, mit akarnak

A tanácstalanság részben abban nyilvánult meg a felmérésben, hogy a kritikus kérdéseket feltűnően sokan hagyták megválaszolatlanul. Másrészt a válaszadók között is magas volt azok aránya, akik valójában nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni. Ugyanakkor feltűnően nagy egyetértés mutatkozott az adókedvezményüket elvesztő cafetéria-elemek bérbe építésével összefüggésben: a többség sem az egyéb juttatásokat (53 százalék), sem a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt (34 százalék) nem integrálná a havi fixbe. Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta azt, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres. A legtöbben azonban itt is azok vannak - a válaszadók harmada -, akik tanácstalanok a kérdésben.

Hiába a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók nagy többsége, kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: csupán 10%-uk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Nem nehéz belátni, hogy a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a játékszabályok januárral életbe lépő változásai miatt - értékelnek az Edenrednél.

HOZZÁSZÓLÁSOK