Csökkenő fizetések, tömeges elbocsátások a szolgáltató szektorban

A szolgáltató szektort viselte meg leginkább a járványhelyzet – ez derül ki a CIB Bank friss kutatásából, amely a koronavírus hatásait vizsgálja a hazai vállalatok körében. Az összes megkérdezett vállalat egytizedéről viszont elmondható, hogy minden tekintetben megúszta a járványt, sőt minden ötödik vállalkozásnak az árbevétele is nőni fog.
Herman Bernadett, 2020. december 2. szerda, 13:41
Fotó: Getty Images

A 300 millió forint feletti árbevételű vállalatok fele számít alacsonyabb árbevételre idén, mint tavaly - derül ki a CIB Bank 2020 október-novemberében készült telefonos kutatásának adataiból - 22 százalékuk viszont árbevétel-növekedéssel kalkulál. A CIB Bank teljes kkv-ügyfélköréről elmondható, hogy megtakarításainak állománya is stabilan nő, és a pénzintézet a járvány okozta gazdasági visszaesés közepette is közel másfélszeresére tudta növelni kkv-ügyfelei új hitelezését.

A kutatás adataiból kitűnik, hogy a vírus okozta válságot leginkább a szolgáltatási szektorban tevékenykedő cégek érezték meg: míg a megkérdezett vállalatok árbevétel-csökkenése összességében 11,4 százalékos volt, a szolgáltatók esetében elérte a 17,3 százalékot. Ennek ellenére, bár vissza kellett fogniuk fejlesztéseiket, minden második vállalat kitartott idei tervei mellett, és a pandémiával dacolva is megvalósította tervezett beruházásait. Közel ötödük kénytelen volt az egészségügyi védekezéshez és a napi működés átszervezéséhez szükséges infrastruktúrába fektetni, részben emiatt érezheti a cégek 40 százaléka, hogy működési költségei növekedtek.

Sok az elbocsátás

A járvány miatti elbocsátások mértéke egyelőre felülmúlja az új munkaerő felvételének mértékét (19 százalék 9 százalékkal szemben), a vállalatok közel háromnegyedéről viszont elmondható, hogy a munkavállalói létszám a vírus tavaszi kirobbanását követően nem változott. Az elbocsátásra kényszerülő cégek (19 százalék) a munkavállalóik (átlagosan) közel negyedétől váltak meg. Amíg általánosságban a cégek valamivel több, mint harmadánál érintette negatívan a munkavállalókat a járványhelyzet (többnyire csökkent a bérük), ez az arány a szolgáltató szektorban 47 százalék volt.

A foglalkoztatás még inkább visszaesett volna, ha sok munkaadó nem vezet be otthoni munkavégzést: a home office aránya gyakorlatilag megduplázódott a járvány alatt. Amíg tavaly csak a cégek negyedénél (23 százalék) volt elérhető a távmunka, tavasszal már több mint a felük engedélyezte a munkavállalóinak, hogy otthonról dolgozzanak. A home office aránya ugyan tavasz óta valamelyest visszaszorult - a vállalatvezetőknek csupán a fele gondolja azt, hogy otthon ugyanolyan hatékonyan lehet dolgozni, mint a munkahelyen -, de még ősszel is 39 százalék volt, amiben még nem tükröződött igazán a járvány második hullámának hatása.

Semmi jót nem várnak

A cégvezetők majdnem fele arra számít, hogy a következő hónapokban a gazdasági visszaesés tovább súlyosbodik, a többség (56 százalék) azonban azt reméli, hogy jövő őszre véget ér a válság, és elindulhat a "felpattanás". Az viszont már egy másik világ lesz: a vállalatvezetők szerint emelkedni fognak a beszerzési és az értékesítési árak, ezzel párhuzamosan pedig a munkabérek is. Kétharmaduk forintgyengülést és aktív állami gazdaságösztönző politikát prognosztizál jövőre: tízből kilencen adócsökkentést remélnek, de magas (75 százalék) azok aránya is, akik a munkavállalók bérének részleges átvállalását tekintenék hatékony segítségnek.

A járványhelyzet a bankolásra is kihatott: a cégek körülbelül fele (53 százalék) változtatott valamilyen banki ügyintézési szokásán. A harmaduk ritkábban veszi igénybe a bankfiókokat, negyedük a banki kapcsolattartóval szünetelteti a személyes találkozást, szintén negyedük pedig intenzívebb netbankhasználatra tért át. Személyes vagy digitális formában, de a vállalati pénzügyek intézésére továbbra is nagy szükség van.

A CIB csoportnál a különböző forgóeszköz- és beruházási hitelek éppúgy megtalálhatók, mint a faktor- és lízingmegoldások, így sem a megugró megrendelések, sem a kapacitásbővítés vagy a hosszú fizetési határidők nem jelenthetnek problémát. A koronavírus gazdasági hatásait követően a megfelelő pénzügyi szolgáltatások szerepe felértékelődik, ugyanis nagyban hozzájárulnak a vállalkozások kiszámítható pénzügyi működéséhez, és ezzel a gazdaság támogatásához is.

HOZZÁSZÓLÁSOK