Ezek a legnépszerűbb pályázatok

Az egyik legnépszerűbb pályázat a mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt volt - közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére az NFÜ. A tender népszerűsége annak is köszönhető, hogy mindössze 10 százalékos önerőt igényel, ezen kívül egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhették a támogatást, úgy, hogy e mellé a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló mikrohitelt is biztosítottak, így pedig - legalábbis a pályázati kiírás szerint - a fejlesztés szinte teljes mértékben állami forrásból valósulhat meg. És hogy mire lehet pénz szerezni? Eszközbeszerzésre, infrastrukturális, és ingatlan-beruházásra, valamint információs technológia-fejlesztésre, tehát pont azokra, amikre egy magyar vállalkozás költ, ha fejleszteni akar.

Ezek után nem meglepő, hogy a kiscégek pillanatok elkapkodták a forrást, a központi régióban például már fel is függesztették a pályázatot, hiszen egy hónap alatt érkezett majd 15 milliárd forintnyi igény kimerítette az eredetileg tervezett keretet. Ezzel szemben az ország többi pontján az év végéig még van idő pályázni - legalábbis a jelenlegi állás szerint, hiszen addig akár el is fogyhat a pénz -, miután a 81 milliárdos keretre érkező 5840 pályázat "csak" 32,92 milliárd forintot kötött le.

Ugyancsak kiemelt népszerűségnek örvend a "Munkahelyi képzések támogatása mikro-és kisvállalkozások számára" elnevezésű tender: a pályázatot március legvégén írták ki és júniusra már le is zárták, mivel a hatmilliárd forintos keretre 11,77 milliárdos igény érkezett a 2311 pályázótól. A támogatás keretében a szakmai képzéseken túl idegen nyelvet tanulhattak a támogatott cégek dolgozói, de számítástechnikai és informatikai képzés is megvalósítható volt. Ezen kívül támogatták a vállalkozások működésével kapcsolatos képzéseket, de akár külföldön megvalósuló képzésekre is lehetett pénz szerezni.

Az eddig említetteken kívül még egyet emelt ki az NFÜ, mégpedig a Piacorientált kutatás-fejlesztés támogatása a közép-magyarországi régióban tárgyú pályázatot. Ennek népszerűségét jól mutatja, hogy a 6 milliárdos keretre háromszoros igény érkezett, így az eredetileg tervezett négy beadási szakasz helyett már az első körben kimerült a keret. Egy másfél hónapos szünet után azonban 11,27 milliárd forinttal újra feltöltötték a keretet, így augusztusban ismét lehetett pályázni olyan - agrár-, műszaki-, orvosi- vagy természettudományi területen megvalósuló - kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképest termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

A nagymama a szomszéd szobában kötöget

Persze kérdés, hogy a pályázatok mekkora hányada éri el a tényleges célját. A lapunk által megkérdezett pályázatíró cégek szerint egyre inkább, ám nem mindig volt ilyen a helyzet: a kezdeti 2006-2008-as időszakban kifejezetten gyakori volt, hogy trükkökkel próbáltak meg plusz forrást találni a vállalkozások. Ekkor még nem volt leszabályozott rendszer, nem volt gyakori ellenőrzés, de nagy gondot okozott az ellenőrök tapasztalatlansága is, hiszen gyakran azt sem tudták mit kell ellenőrizni, mire kell odafigyelni - mondta Korn Beatrix, a Vanessa Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor mára már kiforrott az ellenőrző rendszer, sok a helyszíni vizsgálat, így a trükköző cégek hamar lebuknak - mondta a vezető.

Ezt megerősítette Ferenczy Károly, a Brüsszel Center értékesítési igazgatója is, aki azonban - kollégájával egyetértésben - kiemelte, hogy máig vannak olyan pályázatok, ahol megmaradtak a kiskapuk. Ilyen például a fentebb említett mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt tender, melynél akár - viszonylag olcsón - ingatlanhoz is hozzájuthatnak a pályázók. Ebben az esetben nyilván egy harmadik emeleti panel öröklakás is lehet iroda, így ha a három éves fenntartási időszakban a cég székhelyeként funkcionál, akkor előfordulhat, hogy valaki lakás-, vagy akár balatoni üdülő vásárlására használta a pénzt - mondta Ferenczy. A szakember hozzátette, hogy bár ezt a fajta csalást viszonylag nehéz ellenőrizni, ám ha a nagymama a szomszéd szobában kötöget, akkor kilóg lóláb, és hangot adott annak a véleményének, hogy az egyre hatékonyabb ellenőrzések során "sok minden ki fog derülni".

Természetesen nem csak ez az egy módszer van az uniós forrásokkal való trükközéshez: mindkét szakember elsőként szólt a leggyakoribb módszerről, a túlárazásokról. Bár egy eszközbeszerzésnél viszonylag könnyű kiszúrni az így próbálkozókat, egy szolgáltatásnál már nehezebb: például kevesebb embert képeznek egy oktatás során, mint amennyire támogatást nyertek, de nehéz meghatározni egy informatikai szaktanácsadás árát is.

Egy másik tipikus módszer, hogy a pályázatot elnyerők visszautalják a támogatás egy részét az ajánlatadónak. Az ellenőrök ugyanis csak azokba a dokumentumokba tudnak beletekinteni, amik a projektet érintik, nem tudják az összes számlamozgást figyelni, így a csalók később egy álszerződéssel utalják vissza a pénzt, amivel az adóhatóság számára is elérhetetlenné teszik a lebuktatást. Ugyancsak előfordul, hogy a fővárosi céget egy hátrányos kistérségbe jegyeztet be a tulajdonos, mert így akár meg is duplázhatja az elérhető pénzforrás mennyiségét.

Mindezek ellenére mindkét megszólalónk kiemelte, hogy mára már jelentősen csökkent a csalással próbálkozó cégek száma, ami a gondolkodásmód változásának és - legfőképpen - a szigorodó ellenőrzéseknek köszönhető. A csalók számára emellett az is visszatartó erő, hogyha valamelyik pályázatnál lebukik, akkor automatikusan kizárják őket az összes tenderből, márpedig a pályázatírók szerint, mivel egy cég általában több vasat tart a tűzben, a legtöbben megfontolják érdemes-e kockáztatni.