Ezek a legnépszerűbb pályázatok

Leginkább az önmaguk és a dolgozóik fejlesztésére szereznének uniós forrást a kis- és középvállalkozások (kkv), de népszerűek az innovációt támogató pályázatok is – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől (NFÜ). Olyan pályázat egy sem volt, amire ne lett volna legalább egy jelentkező.
Dzindzisz Sztefan, 2012. október 24. szerda, 08:29
Fotó: Napi.hu

Az egyik legnépszerűbb pályázat a mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt volt - közölte a Napi Gazdaság érdeklődésére az NFÜ. A tender népszerűsége annak is köszönhető, hogy mindössze 10 százalékos önerőt igényel, ezen kívül egyszerűsített eljárással, egyablakos rendszerben igényelhették a támogatást, úgy, hogy e mellé a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló mikrohitelt is biztosítottak, így pedig - legalábbis a pályázati kiírás szerint - a fejlesztés szinte teljes mértékben állami forrásból valósulhat meg. És hogy mire lehet pénz szerezni? Eszközbeszerzésre, infrastrukturális, és ingatlan-beruházásra, valamint információs technológia-fejlesztésre, tehát pont azokra, amikre egy magyar vállalkozás költ, ha fejleszteni akar.

Ezek után nem meglepő, hogy a kiscégek pillanatok elkapkodták a forrást, a központi régióban például már fel is függesztették a pályázatot, hiszen egy hónap alatt érkezett majd 15 milliárd forintnyi igény kimerítette az eredetileg tervezett keretet. Ezzel szemben az ország többi pontján az év végéig még van idő pályázni - legalábbis a jelenlegi állás szerint, hiszen addig akár el is fogyhat a pénz -, miután a 81 milliárdos keretre érkező 5840 pályázat "csak" 32,92 milliárd forintot kötött le.

Ugyancsak kiemelt népszerűségnek örvend a "Munkahelyi képzések támogatása mikro-és kisvállalkozások számára" elnevezésű tender: a pályázatot március legvégén írták ki és júniusra már le is zárták, mivel a hatmilliárd forintos keretre 11,77 milliárdos igény érkezett a 2311 pályázótól. A támogatás keretében a szakmai képzéseken túl idegen nyelvet tanulhattak a támogatott cégek dolgozói, de számítástechnikai és informatikai képzés is megvalósítható volt. Ezen kívül támogatták a vállalkozások működésével kapcsolatos képzéseket, de akár külföldön megvalósuló képzésekre is lehetett pénz szerezni.

Amennyiben pontosabb képet szeretnénk kapni a cégek képzési szokásairól, úgy a KSH legfrissebb, 2010-es adatokat feldolgozó kiadványa a válasz: eszerint a vállalkozások leginkább a csapatmunka, a problémamegoldó-, valamint a műszaki, gyakorlati és munkaspecifikus készségek fejlesztését tartották a legfontosabbnak, de a válaszolók közel negyede a műszaki, gyakorlati, munkaspecifikus készséget is kiemelte. Összességében a hagyományos szakmai képzést nyújtó vállalkozások egynegyede biztosított idegen nyelvi képzést, és több mint 20 százalékuk munkavállalóik speciális, szakmai informatikai készségeik fejlesztéséhez is hozzájárult. Csapatmunkát, problémamegoldó készségeket a kis és közepes cégek 15 százaléka fejlesztett. A legnagyobb óraszámban azonban műszaki, gyakorlati vagy munkaspecifikus ismereteket oktattak.

Az eddig említetteken kívül még egyet emelt ki az NFÜ, mégpedig a Piacorientált kutatás-fejlesztés támogatása a közép-magyarországi régióban tárgyú pályázatot. Ennek népszerűségét jól mutatja, hogy a 6 milliárdos keretre háromszoros igény érkezett, így az eredetileg tervezett négy beadási szakasz helyett már az első körben kimerült a keret. Egy másfél hónapos szünet után azonban 11,27 milliárd forinttal újra feltöltötték a keretet, így augusztusban ismét lehetett pályázni olyan - agrár-, műszaki-, orvosi- vagy természettudományi területen megvalósuló - kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatására, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új, piacképest termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

A nagymama a szomszéd szobában kötöget

Persze kérdés, hogy a pályázatok mekkora hányada éri el a tényleges célját. A lapunk által megkérdezett pályázatíró cégek szerint egyre inkább, ám nem mindig volt ilyen a helyzet: a kezdeti 2006-2008-as időszakban kifejezetten gyakori volt, hogy trükkökkel próbáltak meg plusz forrást találni a vállalkozások. Ekkor még nem volt leszabályozott rendszer, nem volt gyakori ellenőrzés, de nagy gondot okozott az ellenőrök tapasztalatlansága is, hiszen gyakran azt sem tudták mit kell ellenőrizni, mire kell odafigyelni - mondta Korn Beatrix, a Vanessa Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor mára már kiforrott az ellenőrző rendszer, sok a helyszíni vizsgálat, így a trükköző cégek hamar lebuknak - mondta a vezető.

Ezt megerősítette Ferenczy Károly, a Brüsszel Center értékesítési igazgatója is, aki azonban - kollégájával egyetértésben - kiemelte, hogy máig vannak olyan pályázatok, ahol megmaradtak a kiskapuk. Ilyen például a fentebb említett mikrovállalkozások fejlesztésére kiírt tender, melynél akár - viszonylag olcsón - ingatlanhoz is hozzájuthatnak a pályázók. Ebben az esetben nyilván egy harmadik emeleti panel öröklakás is lehet iroda, így ha a három éves fenntartási időszakban a cég székhelyeként funkcionál, akkor előfordulhat, hogy valaki lakás-, vagy akár balatoni üdülő vásárlására használta a pénzt - mondta Ferenczy. A szakember hozzátette, hogy bár ezt a fajta csalást viszonylag nehéz ellenőrizni, ám ha a nagymama a szomszéd szobában kötöget, akkor kilóg lóláb, és hangot adott annak a véleményének, hogy az egyre hatékonyabb ellenőrzések során "sok minden ki fog derülni".

Még mindig nehézkes a pályázás
Ellentmondásos az uniós pályázati lehetőségek megítélése a kkv-k körében - derül ki a K&H felméréséből. A kutatás szerint bár kis mértékben javult a kiírások megítélése, miután egyre több cég talál számára hasznosnak ítélt pályázati kiírást, ugyanakkor mélyponton van a támogatás elérhetőségének megítélése, mivel a tavaly márciusban megújított pályázati rendszer nem teljesen váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az előző negyedévhez képest 32 százalékról 39 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, akik nehezebbnek vélik a pályázatok elérhetőségét. A mikrovállalkozásoknál ez az arány 31 százalékról 40 százalékra, a kisvállalkozásoknál pedig 34 százalékról 40 százalékra emelkedett, és kizárólag a középvállalatoknál tapasztalható javulás.

Természetesen nem csak ez az egy módszer van az uniós forrásokkal való trükközéshez: mindkét szakember elsőként szólt a leggyakoribb módszerről, a túlárazásokról. Bár egy eszközbeszerzésnél viszonylag könnyű kiszúrni az így próbálkozókat, egy szolgáltatásnál már nehezebb: például kevesebb embert képeznek egy oktatás során, mint amennyire támogatást nyertek, de nehéz meghatározni egy informatikai szaktanácsadás árát is.

Egy másik tipikus módszer, hogy a pályázatot elnyerők visszautalják a támogatás egy részét az ajánlatadónak. Az ellenőrök ugyanis csak azokba a dokumentumokba tudnak beletekinteni, amik a projektet érintik, nem tudják az összes számlamozgást figyelni, így a csalók később egy álszerződéssel utalják vissza a pénzt, amivel az adóhatóság számára is elérhetetlenné teszik a lebuktatást. Ugyancsak előfordul, hogy a fővárosi céget egy hátrányos kistérségbe jegyeztet be a tulajdonos, mert így akár meg is duplázhatja az elérhető pénzforrás mennyiségét.

Mindezek ellenére mindkét megszólalónk kiemelte, hogy mára már jelentősen csökkent a csalással próbálkozó cégek száma, ami a gondolkodásmód változásának és - legfőképpen - a szigorodó ellenőrzéseknek köszönhető. A csalók számára emellett az is visszatartó erő, hogyha valamelyik pályázatnál lebukik, akkor automatikusan kizárják őket az összes tenderből, márpedig a pályázatírók szerint, mivel egy cég általában több vasat tart a tűzben, a legtöbben megfontolják érdemes-e kockáztatni.

Amikor nem érik el a célt
A legnépszerűtlenebb pályázatoknál az előzőekkel ellentétben nem az a legfontosabb szempont, hogy hányan jelentkeznek rá, hiszen például néhány kiemelt projektnél alapvetően kevés a beérkező pályázat van. A sikertelenség mértékét inkább az adja, hogy a kiíró által vártnál jóval kevesebben jelentkeztek rá (olyan pályázat egy sem volt, ahol ne lett volna legalább egy jelentkező). Az ilyen esetek akkor fordulnak elő a leginkább az NFÜ szerint, amikor olyan uniós elvárásoknak kell megfelelni, amelyek "a hazai környezetben nem mindig találjál meg a kellő fogadtatást".

Ilyen volt például a Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (Kombinált Hitel Garanciával - KHG) a Közép-Magyarországi régióban, amely a tervezettnél korábban zárult le és a keretösszege is csökkent a kiírás alatt. A pályázat célja az lett volna, hogy kis-és középvállalkozások különféle belső fejlesztéseit (pl. eszközvásárlás, ingatlan-beruházás, marketing) támogassák "KHG" eljárás segítségével annak érdekében, hogy ezen beruházások révén fejlődhessenek a vállalkozások, új munkavállalókat foglalkoztathassanak, és új piacokat szerezhessenek.

Hasonló példa a Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése (KHG), amelynek a keretösszege ugyancsak csökkent a kevés beérkező pályázat miatt, de még pályázható 2012. december 31-ig. Ezen kiírás célja, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával segítsék a kkv-k versenyképességét - ám eddig túl nagy igény erre nem mutatkozott.

HOZZÁSZÓLÁSOK