Ezért nagy üzlet a sertés - másfélmilliárdot csaltak el

A Veszprém Megyei Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat egy 49 éves Veszprém megyei férfival szemben, aki 2009-től kezdődően, hat éven keresztül úgy működtetett sertésértékesítéssel, húsfeldolgozással foglalkozó vállalkozásokat, hogy azok áfafizetési kötelezettségét csak részben vallotta be, illetve két gazdasági társaság adófizetési kötelezettségét is hamis számlák felhasználásával csökkentette - adta hírül az ügyészség.
Domokos Erika, 2018. június 28. csütörtök, 11:16
Fotó: Pixabay

A vádlott tizenhat társának bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás miatt kell felelnie a bíróság előtt. A vádlottak cselekménye a többéves elkövetési időn keresztül csaknem 1,5 milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetés áfa-bevételét - írta a veszprémi főügyészség közleményében.

A szlovák sertés magyar lett

A vádiratban foglaltak szerint az elkövető kezdetben az egyik hozzátartozójának neve alatt, mint egyéni vállalkozó, majd egy gazdasági társaság nevében értékesített sertéseket az egyik nagy húsipari cégnek, azonban a tevékenységét csak részben vallotta be. A férfi 2010-ben már egy újabb kft. keretei között értékesítette a jellemzően Szlovákiából, nettó áron megvásárolt sertéseket, melyek azonban hamis számlák befogadása révén a könyvelésében már belföldi beszerzésként szerepeltek, s így azok áfatartalmának levonásba helyezésével a cég adófizetési kötelezettségét csökkenteni tudta - ismertette az ügyet a főügyészség.

Változott az adózás, változott a módszer

A kft. 2013 tavaszán beszüntette a tevékenységét, a vádlott azonban továbbra is a húsiparban vállalkozott, immár névleg egy másik hozzátartozója, azonban ténylegesen az általa irányított cégen keresztül. A kft. egy bérelt monori vágóhídon végezte az állatok feldolgozását, s azokat nagyrészt budapesti húskereskedőknek értékesítette. Az értékesítés után fizetendő áfa visszaigénylésére azonban ekkor is hamis belföldi beszerzést igazoló számlák felhasználásával került sor. Amikor az élősertés után fizetendő áfakulcs csökkent, azonban a feldolgozott tőkehús adózása változatlan maradt, az elkövetési módszer is részben megváltozott.

Az unió területéről származó és Magyarországra behozott élősertést egy ténylegesen nem működő cég látszólag megvásárolta és feldolgozta, s az immár feldolgozott húst a magasabb áfával számlázta tovább a vádlott által irányított gazdasági társaságnak, amely a valótlan számlák könyvelésbe történt befogadásával az adófizetési kötelezettségét csökkentette - áll a közleményben.

(Razziasorozatra készülhetnek a magyar gazdák - ezt a cikket olvasta?)

HOZZÁSZÓLÁSOK