A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Jövőre sem várható jelentősebb kiskereskedelmi beruházás a magyar piacon, sőt az sem kizárt, hogy néhány fejlesztést elhalasztanak a nemzetközi láncok.

Lassíthatnak a diszkontok is

Az Auchan a Cora-lánc felvásárlásával lesz elfoglalva és küzd Győrben a plázastop ellen, a Spar a Plus korábbi felvásárlásával és integrálásával lényegében 6-7 évnyi fejlesztést tudott le egyszerre, a Tesco pedig legfeljebb annyi áruházat ad majd át 2013-ban, mint idén − vagyis néhányat. A lánc ráadásul az internetes kereskedelem beindításával van elfoglalva.

Kapcsolódó

A diszkontpiac izgalmas lehet, ám a Napi Gazdaság információi szerint a két rivális (Aldi, Lidl) sem terjeszkedik olyan gyors ütemben, mint az előző 2-3 évben. A kiskereskedelmi piac így jövőre aligha járul hozzá szignifikánsan a munkahely-teremtési programhoz, de sokkal inkább aggasztó jel, hogy a beszállítók körében is bizonytalanság jellemző. A "kirakat" fejlesztésekkel szemben a többség nem tervez beruházásokat, illetve ha tervez is, csak opcionálisan, az ország gazdasági stabilitásától függővé téve a lépést. A nemzetközi tulajdonosok döntéseit erősen befolyásolja a forint árfolyamának hektikus mozgása, az "unortodox" gazdaságpolitika, illetve az adópolitika kiszámíthatatlansága.

Vesztésben a magyar vezetők

A vállalati háttér-információk szerint mindezt tetézi, hogy a magyar menedzserek sorra veszítik el pozíciójukat. A jelenség nem új keletű, ám a mostani piaci helyzetben problémát okoz. A magyar vezetők helyét cseh, lengyel vagy más régiós országból származó üzletemberek veszik át. A magyar leányvállalatok ezzel a csoporton belül kompetenciát és anyavállalati bizalmat vesztenek.

Összességében elmondható, hogy ha van még olyan anyavállalat, amely befektetést tervez a régióban, pénzét nem biztos, hogy itt költi el. A döntésekben ugyanis komoly szerepet kap a regionális vezetők kapcsolatrendszerének alakulása és véleménye − természetesen az adott ország versenyképessége és jellemző megtérülési mutatói mellett.

A gyártók és a kereskedők is úgy vélik, akkor lehetne újra "építkezni" és valós beruházási lehetőségeket tervezni, ha a belső fogyasztás elérné (legalább) a 2004−2005-ös stabil szintet. A kiskereskedelmi forgalom zuhanása ugyan jelenleg lassulni látszik, a volumenindexet azonban szűk (végtörlesztő és munkahellyel bíró háztartásokra jellemző) vásárlóerő rángatja. A többség fogyasztása − darabszámra − hónapról hónapra csökken, miközben a kiadások növekednek. A kiskereskedelmi és vele együtt a beszállítói szektor olyan lefelé tartó spirálba került, amelyből elemzők szerint az infláció mérséklésével törhetne ki, a növekedés azonban az áfa csökkentése nélkül aligha elképzelhető.