A Főtáv megtámadja a belvárost és a rozsdaövezeteket is

Az energetikai szektor digitalizációja, az új technológiák és megoldások, de még a budapesti ingatlanárak változása is a Főtáv grandiózus tervét, a budapesti hőgyűrű megépítését erősítik. A 2023-ra elkészülő hálózatfejlesztésről kérdeztük Herpai Attilát, a Főtáv Zrt. pr- és kommunikációs csoportvezetőjét.
Szabó M. István, 2019. augusztus 15. csütörtök, 10:13
Fotó: FŐTÁV Zrt.

- Európában az energetika évek óta a digitalizációról szól; a hatékonyságnövelésről, a fogyasztó közelébe vitt környezetkímélő, kisebb veszteséggel működtethető termelési rendszerekről. Hol van ebben a távhő reális helye? Hová tartozik ez a szolgáltatási szektor a modern energetikában?

- Szakmailag, energetikai szempontból a távhőszolgáltatás jelenleg a negyedik generációjánál tart. Ez elsősorban technológiai jellegű besorolás, amely azt takarja, hogy a technológia újítások mindinkább lehetőséget adnak a mind hatékonyabb működtetésre. Itt is minden okosodik és digitalizálódik, és a Főtáv igyekszik is mindezeket kihasználni.

Van olyan terület, ahol látszólag kisebb a mozgástér, de ma már a csővezeték nem csak egy cső; a korábbi évtizedekben alkalmazott technológiákat a csővezeték-fektetéstől, a monitorozáson át az anyagfelhasználásig és a karbantarthatóságig minden területet elért a modernizáció. Jelentős fejlődést jelent például, hogy az újonnan lefektetett csővezetékek nem csak előre szigeteltek, de előre installált jelzőrendszer van beleépítve, amely a monitorozást, a hiba lokalizációját és jellegét is a korábbiaknál sokkal pontosabbá teszi. De az összes kapcsolódó berendezés digitalizálhatóvá vált, ahogyan az üzemeltetéshez és irányításhoz kapcsolódó teljes irányítási rendszer is digitalizálható lett.

- A Főtáv hová helyezi saját magát a lehetőségei és az ideái alapján?

- Egyetlen példát mondanék, csak hogy érzékeltetni lehessen a változások léptékét és ütemét: jövőre elkészülünk azzal a fejlesztéssel, mely lehetővé teszi, hogy egyetlen távfelügyeleti rendszerbe kössük össze az összes hőközpontunkat. Most 3500 saját hőközpontunk van, ezek jelentős része mára lecserélődött a korábbinál sokkal kisebb méretű, de jóval nagyobb hatékonyságú hőközpontokra. Gyakorlatilag egy háromajtós ruhásszekrény méretű berendezés váltja az egész pincényi méreteket, és mivel ezek az új berendezések saját "termékek", melyek már minden ponton digitalizálhatók, így távolról szabályozhatók és távfelügyelhetők. Ezen felül további mintegy ezer olyan hőközpont van Budapesten, melyeket jelenleg az egyes társasházak működtetnek, ám technikailag nincs akadálya, hogy ezek is bekerüljenek a távfelügyeleti rendszerbe.

Az így létrejövő rendszer gyakorlatilag azt jelenti majd, hogy egyetlen diszpécserszobából irányíthatóvá válik a távhőszektorban Európa legnagyobb távfelügyeleti rendszere. De azt is, hogy így a fogyasztó egy kényelmesebb szolgáltatási korszakba lép át, mert miközben mi egy hatékonyabb megoldást kezdünk használni a valósidejű beavatkozási lehetőségek biztosításával, a fogyasztó szükség esetén gyorsabb kiszolgálást, reagálást, szolgáltatásmódosítást várhat el a Főtávtól.

- A fővárosi távfűtési szolgáltatás nehéz örökséget kapott és cipelt magával a közelmúltig. Mi változott és hogyan válik-válhat a Főtáv proaktívvá?

- Ma egy szolgáltatási rendszer akkor működik jól, ha a szolgáltató az igények elé megy. Ami viszont sokba kerül és nagyon tudatos technológiai fejlesztést kíván. Az, hogy ma elmondható: a Főtáv "offenzív üzemmódban" van, elsősorban a 4-5 éve a céghez érkező menedzsmentnek köszönhető. Ők fogalmazták meg, hogy a nehéz örökségen túl kell lépni, mert az új kor kihívásai elé kell menni. Olyan üzletfejlesztési és vállalatstratégiát fogalmaztak meg hosszú távra, amely biztosítja a folyamatos fejlődést és a proaktivitást.


Dömötör Csaba, Katona Vanda

Egy ilyen szintű átalakításhoz évtizedekben kell tudni gondolkodni és építkezni, de a korábbi időszak számai elég egyértelműen azt mutatták, hogy ha nem változtatunk, akkor előbb-utóbb "ügyfél nélkül maradunk". 2015 előtt már évente 30 megawatt (MW) hőenergiával kevesebb fogyott a fővárosban, ami két okra volt visszavezethető. Az egyik, hogy rendszer szinten is láthatóvá, érezhetővé váltak az épületkorszerűsítések, ami kevesebb felhasznált energiával "hálálta" ezt meg a fogyasztónak. A másik ok viszont kimutatható módon a felmelegedés volt. Ezzel a következménnyel járt, hogy melegebbek lettek a telek, és az átlaghőmérséklet is 0,5-1 fokkal feljebb kúszott.

Erre a menedzsment azt az utat választotta, hogy offenzív fejlesztésbe fordítja át a rendszert, hogy legalább a csökkenést vissza lehessen pótolni. Ezt új ügyfelek szerzésével lehet a legegyenesebb módon biztosítani, amihez viszont fejlesztésekre volt és van szükség. Ez a gondolkodás végződött úgy, hogy kidolgozzuk, hogyan fejlesszük a budapesti távhőrendszert. A Főtáv irányváltásának helyességét az adatok már 2015-ben visszaigazolták: annyi új ügyfelet sikerült szereznünk, hogy a csökkenés megállt, sőt kis növekedés is volt. Azóta minden évben több mint 30 MW-tal bővül a távhőrendszer, tavaly pedig már 40 megawatt feletti növekedést tudtunk elérni. Az elmúlt években és az ideit is beleszámítva összesen csaknem 180 MW-nyi fogyasztóval sikerült szerződnünk.

- Mit kell ma tudni a főváros távhőrendszeréről ahhoz, hogy érthető legyen: mire kell Budapestnek a hőgyűrű?

- Technikailag és historikus módon a Főtáv rendszere egy szigetszerűen működő rendszer, amiben korábban kilenc, jelenleg nyolc önállóan működő hőkörzet van, melyek között semmiféle direkt kapcsolatban nincs. Ezeket látják el hőenergiával a különböző erőművek, fűtőművek. A fejlesztés lényege, hogy a hőkörzeteket egy nagy gerinchálózattal kötjük össze, ami növeli az ellátásbiztonságot, mert ha valamelyik erőművel probléma adódna, akkor a hálózaton szabadon át lehet vinni a szükséges energiamennyiséget más forrásból.

De arra is jó terepet biztosít, hogy a hőtermelők között egyfajta piaci versenyt indukál majd. Ez azt jelenti, hogy megszűnik majd az a helyzet, hogy ma a Fővárosi Hulladékhasznosító Műből 1200 forint körüli áron vásároljuk az egységnyi hőt, míg ugyanezért Budán 3500 forintot fizetünk. A fővárosban egyébként, számszerűen energiatúltermelés van, így az ilyen különbségekből ma összerakott átlagáron a hőgyűrű megépítése biztosan lefelé tud majd tolni. Ez már önmagában is indokolttá teszi az irányváltást.

A Főtáv rendszerébe jelenleg 1200 MW hőteljesítmény ad ki, a 110 kilométer hosszúságú Hőgyűrű bekapcsolása után úgy számolunk, hogy legkevesebb 200 MW pluszt érhetünk el zömmel intézmények, ipari-, és nagyfogyasztók vagy társasházak megnyerésével. Az Hőgyűrű projekt nyomvonal tervezése során azonban arra is figyeltünk, hogy az különböző rozsdaövezeteket is érintsen - vagyis olyan területeket, ahol várhatóan ingatlanfejlesztés indul majd. Ez további növekedést rejt magában.

- A hatékonyabb kiszolgálás, a hőgyűrű által "felfedezhető" új szolgáltatási területek, mint a belváros, jelentik a mérleg egyik serpenyőjét. A másikba viszont a költségek, a műszaki kihívások és az útfeltúrások kerülnek. Utóbbiról kevesebbet hallunk.

- A Hőgyűrű beruházás 40 milliárd forintos keretből épül. Ennek jelentős részét európai uniós fejlesztési forrásból finanszírozzuk. De van saját rész is, mellette pedig EU-s hitel is.

Főtáv

Az építkezés 2023-ra fejeződik be, ha elkészül a teljes hőgyűrűhálózat, indulhatnak a projektnek azok a részei, melyek a kisebb hálózati szálak bekötését célozzák. Minél összekötöttebb lesz a rendszer, és minél többen tudnak a hőgyűrű mentén rácsatlakozni a távhőre, annál zöldebb lesz Budapest. Ez nem egyszerűen egy üzleti terv, mert a "kéménymentes belváros" megteremtésével kevesebb lehet a károsanyag-kibocsátás fővárosi szinten, és az egészségesebb levegő, környezet pedig egy komoly hozadék a városlakók számára.

A műszaki kihívásokról sokat lehetne beszélni, mert az csak egy feladvány, hogy a Kossuth Lajos utca alatt futó, 600 milliméter átmérőjű gerincvezetéket például a metró miatt közműalagútban kell vezetni, de az is kihívás, hogy egy aktívan használt hídon úgy kell vezetéket építeni, hogy a híd hőtágulási amplitúdója 60 centiméter, ráadásul a téli-nyári időszakban éppen ellentétes tágulás-zsugorodás jellemzi, mint a vezetéket. De a város sok-sok pontján az is kiderült, hogy nem lehet tudni, mi van a felszín alatt. A Rác fürdőnél például az Ördögárok eddig nem ismert ágát rejtette a föld, a Krisztina körúton egy több száz éves pincerendszert, a Március 15. téren pedig a Szent Mihály kápolnát találták meg, így mindegyik komoly nyomvonal módosítást igényelt.

- A távhőt választó új fogyasztóik, az épülő irodaházak, lakóparkok milyen megtérülésre számíthatnak?

- A kollégáim 10-15 éves megtérüléssel számolnak szinte minden új ügyfél esetében. Ez már azonos lépték bármely más fűtési móddal összevetve is, ám a a távhőszolgáltatásnak velük szemben megvan az az előnye, hogy komfort- és kényelemérzete vitathatatlanul magasabb a riválisokénál, a környezetterhelése pedig jóval kisebb.

A cikk létrejöttét a Főtáv Zrt. támogatta.

HOZZÁSZÓLÁSOK