Át kell írni 77 magyar törvényt az EU lépése miatt

Bár már két éve elfogadták, csak idén májusban lépett hatályba az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a köznyelvben GDPR-ként emlegetett jogszabály. Ennek hatása van viszont olyan törvényekre is, mint a csőd-, vagy éppen tűzvédelmi törvények, sőt, kiterjed az atomenergia-felügyeleti szerv-re is. A módosítások betartása elengedhetetlen.
Németh Géza, 2018. október 4. csütörtök, 06:20

A héten jelent meg a kormány honlapján az a saláta-törvény tervezet, amely 77 jogszabályt módosít. A szöveg célja az Európai Unió adatvédelmi reformjának a végrehajtása, amely egészen új megvilágításba helyezi és a korábbinál erőteljesebben védi a személyes adatokat. Bár elsőre börleszkszerű bürokratikus tévelygésnek tűnnek a változtatások, valójában teljesen logikusan épülnek fel.

A csődtörvény módosítása kimondja, hogy a fizetésképtelenségi nyilvántartás az adatokat kereshető formában - a fizetésképtelenségi nyilvántartással összefüggő utolsó bejegyzéstől számított - 15 évig őrzi meg, ezt követően még öt évig archivált adatként kell megőrizni, majd azt követően haladéktalanul törölni kell.

A felszámolói névjegyzéket vezető szerv - a hatósági ellenőrzés keretében - ellenőrizheti, hogy a felszámolónál foglalkoztatott személy büntetlen előéletű-e, és nem áll-e felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve (a szakképzettségének megfelelő foglalkozására nézve) foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ezekre az adatokra vonatkozóan a felszámolói névjegyzéket vezető szervezet - a hatósági ellenőrzés céljából - elektronikus úton adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a felszámoló által foglalkoztatott személy büntetett előéletű, vagy felszámolóbiztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró, illetve szakképzettségének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, erről a tényről haladéktalanul értesíti a felszámoló céget. A cégnek 21 napon belül fel kell mondania annak, aki kizárt, hogy ott dolgozzon, és erről értesítenie kell a felszámolói névjegyzéket vezető szervezetet. Arról, hogy ki és milyen munkakörben dolgozik a felszámolónál, a felszámolói névjegyzéket vezető szerv adatokat kérhet az adóhatóságtól.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló, 1996-ban született törvény kiegészül egy speciális szabállyal. Ez pedig úgy szól, hogy a TAJ-számot az atomenergia-felügyeleti szerv (az Országos Személyi Dozimetriai Nyilvántartás vezetése során) a sugárterhelésnek kitett munkavállalók egészségügyi nyomon követéséhez kezelheti.

A tűzvédelmi törvény pedig előírja, hogy a tűzjelzés fogadásakor, a bejelentő mely adatait kell rögzíteni. Ezek a következők: a bejelentő neve, telefonszáma (ha nincs akkor a lakcíme), a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helye és jellege, a személyi sérülés, haláleset adatait, továbbá a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

A tűzoltóság és a közreműködő önkéntes tűzoltó egyesület - a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében - a kárhelyszínen tartózkodó, a káreseményről érdemi információval szolgálni tudó, a káreseménnyel érintett személyek következő adatait rögzítheti: név, lakcím, egyéb elérhetőség, továbbá a gépjárművének a rendszáma, ha az a káreseménnyel érintett.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.

HOZZÁSZÓLÁSOK