Nagyot lehet spórolni a fűtésen - év végén lép életbe a szabályozás

Tekintettel a 2020 végén életbe lépő szabályozásra, amely szerint az új építésű házaknál az energiaigény legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni, a Gépész Holding szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a gázfűtés helyett érdemes megfontolni a hőszivattyú beszerelését.
Szász Péter, 2020. március 31. kedd, 10:30
Fotó: Gépész Holding

Ahhoz, hogy ma korszerűnek nevezzünk egy épületet, elengedhetetlen a jó külső hőszigetelés, a szintén jól szigetelő nyílászárók és egy olyan gépészeti rendszer, amely megfelelően szabályozza a hőtermelést. Bizonyos energetikai előírásoknak a meglévő épületek jelentős felújításánál is meg kell felelni.

Minden épülethez, lakói igényhez meg lehet találni a megfelelő épületgépészeti rendszert. Így a hőtermelői megoldásokban van mikor kizárólag gázkazán, van ahol hőszivattyú, vagy több fajta hőtermelő kap helyet. Azt fontos tudni, hogy a házhoz választjuk a fűtési rendszert és nem pedig fordítva.

Éppen ezért nyernek egyre inkább teret a hőszivattyúk, amelyek fűtésre, hűtésre és melegvíz-előállításra is egyaránt alkalmasak. A hőszivattyúknak több típusa létezik, hőforrás és hőleadói oldal alapján

  • víz-víz, azaz geotermikus,
  • levegő-víz,
  • vagy a levegő-levegő, amely közismertebben a lakossági klímaberendezés.

Leginkább a levegő-víz hőszivattyúk terjednek, hiszen kedvező hatásfokúak és nincs szükség külön hőforrás oldali telepítésére, mint a talajszondás rendszereknél. A hőforrás a külső levegő, mint a klímáknál, működéséhez pusztán villamos áram szükséges, nincs helyi károsanyag-kibocsátás.

A hőszivattyús fűtés egész éves hatásfokát, hatékonyságát legjobban az SCOP (szezonális teljesítmény együttható) és SPF (éves teljesítmény mutató) értékkel lehet szemléltetni. Ezt a fűtésre fordított energia és a felvett energia (elektromos áram) hányadosával adhatjuk meg. Minél magasabb ez a szám, annál hatékonyabb és környezetbarátabb a rendszer - magyarázzák a Gépész Holding szakértői.

Forrás: Gépész Holding

A gyártói katalógus adatok szerint az SCOP a levegő-víz hőszivattyúk esetében, alacsony hőmérsékletű fűtésnél (35  ̊C) jellemzően 3,6 - 4,6 közöttiek. Tehát a felvett 1 kWh villamos áramot éves átlagban 3,6 - 4,6 kWh fűtési hőenergia formájában adják át az épületnek.

Lássunk egy példát!

  • Egy új építésű, felületfűtési rendszerrel szerelt, 150 négyzetméteres lakóház esetében az éves fűtési energiaigény mintegy 15 ezer kWh.
  • Ha földgázzal fűtünk, akkor 1 kWh energia ára 13 forint, vagyis az éves fűtési költség 195 ezer forint.
  • Egy 3,6 SCOP-értékű hőszivattyú esetében az egységnyi energia ára 24 forint/kWh, azonban a berendezés ennek csak 3,6-od részét veszi fel, vagyis az éves fűtési költség 100 ezer forint lesz.

A fenti mintapélda szélsőségesen csak energiaköltség oldaláról számol, minden további szempont mellőzésével.Több éves megrendelői visszajelzés alapján azonban kijelenthető, hogy egy jól tervezett és kivitelezett rendszer esetén legalább 30-40 százalékkal kedvezőbb költségű a hőszivattyús fűtés, mint gázkazánnal.

A Gépész Holding a Baxi gázkazánjait, a levegő-víz hőszivattyúk közül az Atlanticot és a Baxit ajánlja, amelyekkel a családi házas méretektől egészen társasházi, kereskedelmi létesítmények hőellátását is lehet biztosítani.

A cikk megjelenését a Gépész Holding támogatta.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Madotati, 2020.04.01 08:29

Ez szép és jó, nyilván fejlődni is kell, de egy bonyolult hőszivattyús rendszernél számolni kell a nagyobb hibalehetőség okozta számottevő fenntartási, karbantartási költséggel is, elég könnyen elvihet több éves megtakarítást egy-egy garanciaidőn túl meghibásodó alkatrész....
Másik, h sajnos, vagy nem, a példában szereplő 195 ezer forintos gázköltség is aprópénz, 12 hóra számolva havi 16 ezer, vagy 6 hónapra számolva 32 ezer ft-os költség nem igazán ösztönöz drágább rendszer kiépítésére.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html