Egyre komolyabb gondot okoz az információk hiánya a végtörlesztésekkel kapcsolatban - senki nem tudja igazából, mennyien is éltek már a lehetőséggel. Miután a területen teljes a csend, érthető módon a politika is csak csapkodni tud.

Ennek köszönhető, hogy Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke  pénteken sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a bankok összejátszanak, hogy minél kevesebben jussanak forinthitelhez, és így minél kevesebben élhessenek a végtörlesztés lehetőségével. A képviselő szerint a pénzintézetek a kiskapukat keresik, ezért a Fidesz-frakcióban folyamatos a törvényalkotási munka annak érdekében, hogy minden akadályt elhárítsanak a végtörleszteni szándékozók elől. "Ha a bankok problémákat vetnek fel, kifogásokat találnak, akkor ha kell, törvényi pontosítással ezeket a kifogásokat elhárítjuk" - jelentette ki, nem zárva ki, hogy november 3-án újra módosítják a végtörlesztési törvényt.

Arról a politikus hallgatott, hogy a folyamatos módosítások fő oka az, hogy a jogszabály számos ponton jelenleg is pontatlan, nem alkalmazható - miként erre a Napi Gazdaság Online többször is rámutatott. Ennek okán tehát nehéz lenne a bankokat a sarokba küldeni.

Ugyanakkor a területet ismerő szakértők szerint ideje volna, hogy végre adatok jelenjenek meg a végtörlesztések állásáról, miután a legnagyobb bizonytalanságot épp az okozza, hogy nincsenek mérőszámok. A Magyar Bankszövetség elnöksége korábban úgy foglalt állást, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatban csak közleményekben adnak felvilágosítást, épp ezért a bankok nem közölnek egyedi adatokat a végtörlesztéssel kapcsolatban. Maga a Bankszövetség ugyanakkor - úgy tudjuk - nem kér adatokat a végtörlesztéssel kapcsolatban a tagbankoktól.

MNB vagy PSZÁF?

A Magyar Nemzeti Bank elvben rendelkezik adatokkal, hiszen a jegybank felajánlotta a kereskedelmi bankoknak, hogy a végtörlesztéshez szükséges svájci frankot és eurót az MNB-ből szerezzék be. Ugyanakkor a bankban azt is előre jelezték, hogy mikor és milyen formában tájékoztatnak majd a náluk elérhető részletekről. Ezek szerint a tendereken elfogadott mennyiségről az MNB havonta nyújt tájékoztatást, az MNB statisztikai mérlegéről szóló előzetes statisztikai közleménnyel egy időben, első alkalommal 2011. november 14-én.

Az MNB rendelkezésére ugyanakkor csak részadatok állnak majd, hiszen csak azon hitelintézetek végtörlesztéséről kaphatnak képet, akik élnek a jegybanki ajánlattal.

Teljes képet a végtörlesztés állásáról mai ismereteink szerint csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) alkothat, miután a szervezet a bankok felé rendkívüli jelentéstételi kötelezettséget írt elő a témakörben. A felügyelet ugyanakkor ezt az adatszolgáltatást a prudenciális felügyeleti tevékenysége körében írta elő a hitelintézetek számára, épp ezért egyes vélemények szerint nem volna szerencsés, ha a fenti okból bekért adatokat a PSZÁF nyilvánosan is publikálná. Ugyanakkor az MNB-t a felügyelet arról tájékoztatta, hogy készül a végtörlesztéssel kapcsolatos adatok publikálására.

Jelentős az érdeklődés

A nem nyilvános információk szerint az érdeklődés jelentős a végtörlesztés iránt. Míg korábban - az első napok után - épp arról lehetett hallani, hogy a bankok attól tartanak, hogyha arról érkeznének jelentések, hogy igen csekély érdeklődés mutatkozik a végtörlesztés lehetősége iránt, attól a politikai döntéshozók új és új szabályozásokat jelentenének be annak érdekében, hogy szélesítsék a végtörlesztők körét és lehetőségeit, addig mostanra - amikorra "megérkeztek" a politikusi fenyegetések - épp ellenkező a helyzet: a hírek szerint sok helyen már 15 százalékot is meghaladta a végtörlesztők aránya.

Az érdeklődés tekintetében ugyanakkor bank és bank között jelentős eltérések találhatóak. Miután viszont a végtörlesztésnek vélhetően egy U-alakú periodikája lesz, a saját (családi, stb.) vagyonból végtörlesztők igen magas száma arra enged következtetni, hogy különösebb további politikai ráhatás nélkül is igen sokan választják majd a devizahiteltől való megszabadulást, hiszen a forinthitelből végtörlesztők száma csak a következő hónapokban ugrik majd meg igazán.

A fentiekből következően úgy hisszük, ma már a bankok érdeke is, hogy nyilvánosságra kerüljenek adatok a végtörlesztésről - ha másért nem, hát azért, hogy a politika lássa, hogy a folyamat halad, s így nincs szükség újabb, a bankok veszteségeit tovább növelő lépésekre.