Így erősödnek a Tesco, Lidl és a többiek saját márkái

Magyarországon a kereskedelmi márkás (azaz a sajátmárkás) termékek értékbeli súlya a napi fogyasztási cikkek piacán 2014-ben 23 százalék volt - derül ki a GfK friss kutatásából.
Napi.hu, 2015. június 30. kedd, 11:44
Fotó: Napi.hu

Ez az arány 2000-2010 között folyamatosan emelkedett, majd a 2011-es enyhe visszaesést követően négy éve változatlan.

Ugyanakkor a marketingtámogatást nélkülöző kisebb gyártói, az úgynevezett B márkák súlya 2011-2014 között kissé nőtt, így tavaly már 42 százalékon állt. A harmadik szegmens, az úgynevezett A márkák súlya pedig 35 százalék maradt.

A kereskedelmi márkák aránya a fagyasztott és konzervélelmiszerek, valamint állateledelek piacán a legnagyobb, de egyre erősödik a kényelmi élelmiszereknél is. A legnagyobb arányban a nedves törlőkendő, a vatta, a multipack jégkrém, a kutyaeledel, továbbá a sűrített tej kategóriákban vannak jelen.

A vegyi áruk, valamint a nagy gyártói márkák által uralt kategóriák védettebbek a kereskedelmi márkákkal szemben. A GfK adatai szerint a tíz legkisebb sajátmárkás részesedésű kategóriából hat (áztatószer, hajszínező, fogkrém, dezodor, folteltávolító, sampon) a vegyi áruk közé tartozik, valamint ott van a szódavíz, a hagyományos instant kávémix és a cukor is.

Az eredmények alapján a magyarországi háztartások 2014-ben átlagosan 1-2 naponta vásároltak B márkás termékeket, míg kereskedelmi márkásakat 3 naponta, ehhez képest az A márkás termékek 2-3 naponta kerültek a vásárlók kosarába. Az utóbbi években csökkent a sajátmárkás termékek árelőnye, ami részben az A márkák erős promóciós tevékenységének köszönhető, részben pedig több termékkategóriában is jelentősebb áremelés volt a kereskedelmi márkáknál.

Alkalmanként költés (forint)
Megnevezés
201220132014
A márkás termékek1 3711 3301 207
B márkás termékek875877863
Kereskedelmi márkák96965999
Forrás: GfK

A márkatípusok részesedése az egyes kereskedelmi csatornákban az elmúlt két évben alig nem változott. Az A márkák aránya továbbra is a széles árukínálatot felvonultató hipermarketekben és a szakosodott drogériákban a legnagyobb. Egyedül a kis- és nagykereskedelmi célokat egyaránt szolgáló cash&carry üzletekben volt 4 százalékos növekedés a nagy gyártói márkák arányában.

A B márkák a független és láncba szerveződött hazai kisboltok palettáján a legerősebbek. A kereskedelmi márkás napi fogyasztási cikkek szempontjából 2014-ben is messze a legfontosabb csatornának a diszkont bizonyult, ahol a forgalom 61 százalékát e termékek adják. A drogériáknál a saját márkák aránya 20 százalékot ér el, és 19 százalék a súlyuk a szupermarketekben is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hunorti, 2015.06.30 11:49

....őszintén ,elég gyengék ezek az áruk ...,de nem tudom miért ?...gondolom a profitszemlélet miatt ...,de az meg a rendszerváltást mutatja ,a 90 előtt a parízel ehető volt ,20 éve nem ..1 példa ,de a virslik ,nápolyik ,egyebek ...,most akkor ez milyen kapitalizmus ?...gagyi ??
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html