Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A biztosítók az idén is legkésőbb november 2-áig teszik közzé az év végi évfordulós szerződésekre vonatkozó kgfb díjaikat. Az érdekelt ügyfeleknek erről az értesítést 50 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően kell megkapniuk a biztosítójuktól.

A biztosítót váltóknak az aktuális szerződésüket a biztosítási évforduló előtt 30 nappal, vagyis legkésőbb december 1-jéig kell felmondaniuk, majd mielőbb, legkésőbb december 31-éig meg kell kötniük új szerződésüket az új biztosítóval. Aki elégedett a társaságától kapott ajánlattal, annak nincs tennivalója.

Az autósok tizede vált

A január 1-jei forduló egyre kevesebb autóst érint, hiszen Magyarországon 2010. január 1-je óta a kgfb-szerződéseknél már nem a naptári év kezdete, hanem a gépjármű megvásárlásának napja számít évfordulónak. Így a novemberi kampányidőszakban már arányaiban egyre kevesebb, de még így is 1 100 650 gépjármű üzembentartó érintett, akik január 1-i évfordulós szerződéssel rendelkeznek - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Ez a közel öt és félmillió kgfb-szerződésnek az ötödét teszi ki, ezen belül is a magánszemélyek tulajdonában lévő személygépkocsik 17,90 százalékát, több mint 636 ezret. Az elmúlt évek tendenciája alapján nagyjából minden tízedik érintett vált biztosítót.

Miután jellemzően öregebb autókról van szó, az autósok átlagos bónusza is magasabb a január 1-jén váltók között, mint a többi autós körében, a háromnegyedük B10 kategóriában van. Épp ezért az éves díj a január 1-jei évfordulósok körében mindig alacsonyabb, mint az év közben váltóké. Ennek dacára érdemes minden autósnak díjat kalkulálni, hiszen a társaságok rengeteg, (évek óta közel 100-féle) kedvezmény lehetőségét vonultatják fel a tarifálásukban.

Az MNB is lépett, az ombudsmannak sem tetszik a pótdíjazás

Annál is inkább így van ez, mivel január 1-től a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is megjelent egy új vezetői körlevele, amelyben több elvárást is megfogalmazott a biztosítókkal szemben. Mivel a biztosítók számára részletes adatok állnak már rendelkezésre tíz évre visszamenőleg mindenféle gépjárműosztályról, a továbbiakban egy piaci szereplő nem magyarázhatja a statisztikai adatok hiányával, ha biztosításmatematikai szempontból megalapozatlan, sőt, szélsőséges esetben valamelyik - jellemzően nem lakossági - díjosztályból "kiárazó" díjtarifákat hirdet meg. (Utóbbi magatartás egyébként a kfgb-piaci ajánlatbefogadási kötelezettség megkerülését is felvetheti.) Ilyen jellegű döntések korábban tipikusan üzletpolitikai okokból születhettek.

Szintén a kárstatisztikától elszakadó, nem jó gyakorlatnak minősülnek a túlzott, akár a kgfb-alapdíj két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíjak. Ezek ugyanis felülírhatják a teljes kockázatalapú díjkalkulációt, s végső soron kiüresíthetik a bonus-malus rendszert. Ugyanilyen problémák merülhetnek fel az egyéb (a taxis) pótdíjak esetében is.

Vagyis az MNB elvárásai alapján csökkenteni kellene a károkozói pótdíjakat, és azt sem lehet már megtenni, hogy egyes járműosztályokra, például vontatókra vagy motorokra irreális tarifákat kezd hirdetni valamelyik piaci szereplő pusztán azért, mert valamiért nem akarja az ezzel kapcsolatos kockázatot vállalni.

A túlzottan magas, több száz százalékos károkozói pótdíjak ellen az ombudsman is fellépett, az közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogszabálymódosítást kért az Országgyűléstől annak érdekében, hogy ezeket a szorzókat korlátozza. Ilyen törvényjavaslat azonban eddig nem került a parlament elé, tehát jogszabályi szinten nem mondják ki, hogy a biztosítók nem emelhetik a csillagos égig a korábbi években sok kárt okozott autósok díjait.

Mit tesznek majd a biztosítók?

A Magyarországon kgfb-t kínáló biztosítók jóformán mindegyike alkalmaz károkozói pótdíjat, a szorzó mértéke azonban eltér, ahogy abban is vannak eltérések, hány év után kerülhet le egy autós a feketelistáról. Van olyan biztosító, amelyiknél csak az utolsó esztendő számít, de olyan is, amelyik 4-5 évre visszamenőleg bünteti a hibázó autóst. Mivel az autósok körülbelül 3 százaléka okoz évente kötelezős kárt, ezért nagyjából az autósok 5-10 százalékát érintheti ez a pótdíj.

Abban minden biztosító egyetért, hogy a károkat és a biztosítók kiadásait fedeznie kell a beszedett díjaknak, vagyis ha a károkozó autósok pótdíjai kisebbek lesznek, akkor a kármentesekét kell emelni. A károkozói pótdíj, mivel ezzel kapcsolatban nincs különösebb elvárása az MNB-nek - csak indokolni kell, miért vetik ki, de a jogosságát matematikailag valószínűleg tudják majd igazolni a cégek -, törvény pedig nem szabályozza, ezért jövőre is az autósokkal marad.

Az Aegon közölte: az ő gyakorlatuk összhangban van az elvárásokkal, ezért náluk ezen a téren nem lesz változás. A K&H Biztosító addig nem kívánt nyilatkozni az új díjakról, amíg meg nem hirdeti azokat. A Generali viszont lépni fog: náluk 150 százalékos volt a károkozói pótdíj, ezt csökkentik majd, és január 1-től ennek megfelelően hirdetnek majd új tarifát. A csökkentett pótdíjak pedig vélhetően jövőre is maradnak majd több szereplőnél, emiatt a változások a többi, évközben váltó autóst is érinthetik majd.