A három héttel ezelőtti kormányzati kommunikáció szerint a kereskedők ezen a jogcímen évente 36 milliárd forintot fognak fizetni, és ezt az összeget a koronavírus járvány elleni védekezéshez létrehozott alapban használják majd fel - idézi fel a tervezetet a Deloitte adótanácsadó vállalat.

Ezt követően jelent meg a különadóról szóló kormányrendelet, az adót ideiglenes jelleggel bevezetve, május 1-jétől a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszűnéséig. Nem a nyereségre, hanem az árbevételre kell fizetni, az adómérték sávosan emelkedik:

  • 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni,
  • az 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre az árbevétel 0,1 százaléka,
  • a 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti részre az adó az árbevétel 0,4 százaléka,
  • a 100 milliárd forint feletti árbevétel részre pedig 2,5 százalék.

A most benyújtott törvényjavaslat ideiglenes helyett állandóvá teszi ezt az adót, tehát a járványt követően is fizetni kell majd. Így a magyarországi adófajták jelenlegi, 50-et meghaladó száma még eggyel bővül - írja a cég.

A törvényjavaslat hivatalos indokolása szerint a kormány a munkát terhelő adók csökkentésével párhuzamosan a forgalmi-fogyasztási adókból kíván jelentősebb bevételt elérni. A fogyasztás adóztatását környezetvédelmi szempontból is hasznosnak találják, mert ha nem lenne ez az adó, akkor magasabb lenne a fogyasztás, a magasabb fogyasztás pedig nagyobb károsanyag-kibocsátással jár.

A külföldi webshopokból való rendeléssel sem lehet elkerülni az adót, aminek hatálya ugyanis kiterjed azon külföldi társaságokra is, amelyek nem alapítottak céget vagy fióktelepet Magyarországon, nincs Magyarországon boltjuk, hanem külföldről csomagszállítókkal juttatják el a terméket a magyar vevőikhez. Ez a szabály arra szolgál, hogy ne érje hátrány a magyarországi webshopokat a külföldiekkel szemben.