Mi lesz veled, magyar nyúl?

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak ugyanakkor növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent.
Tóth László Levente, 2020. április 3. péntek, 09:10
Fotó: Napi.hu

A hazai előállítású nyúlhús-termékek 96 százaléka európai piacokra megy, azonban az egyes országokban elrendelt korlátozások miatt a termékek iránti kereslet drasztikusan visszaesett, emiatt a fogyasztói árak is jelentősen csökkentek - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös elemzéséből. A feldolgozók kénytelenek árat csökkenteni, ami az élőnyúl-felvásárlási árak csökkentéséhez vezet.

A hazai tenyésztőszervezetek egyik fő bevételi forrása a belföldre és külföldre történő tenyészállat-értékesítés. Azonban a jelenlegi járványhelyzet miatt a tenyészállatok külföldre kiszállítása akadozik, bizonyos esetekben megállt. A felvásárlás bizonytalansága miatt érdemes megfontolni a tenyészállatok szokásos frissítését, illetve a termékenyítést az elemzés szerint.

A járványhelyzet miatt a takarmányokban használt vitaminok ára drasztikusan emelkedett, ami a takarmányok árában is megmutatkozik, kilogrammonként akár 2-4 forint áremelkedéssel, valamint további növekedés várható. Ráadásul a szabad piacon az egyes alapanyagok, például szója, olíva, olajpogácsa hiánya is tapasztalható. Érdemes felkészülni arra, hogy a hosszú távú szerződéssel vagy lekötött készlettel nem rendelkezők várhatóan magasabb áron, kilogrammonként akár 10-15 forint emelkedés mellett tudnak majd takarmány-alapanyaghoz jutni.

A koronavírus miatt elrendelt korlátozó intézkedéseknek köszönhetően a fuvarozók emeltek díjaikon, illetve a járvány gócpontjának számító, a nyúl ágazati export fő piacát képviselő Olaszország felé csak jócskán megemelt díjjal vagy egyáltalán nem vállalják a szállítást. Elképzelhető, hogy a feldolgozók a csökkentett ár ellenére sem lesznek képesek eladni áruikat az európai piacokon, így megfontolandó a piac beindulásáig a termékek fagyasztott állapotban tárolása. Ez azonban jelentős többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet. A nehézségek áthidalása érdekében javasolt a felvásárlók/feldolgozók és a termelők közötti szorosabb együttműködés.

Napjainkban már csak két vágó és feldolgozó működik a korábbi hat üzemből. A nyúlhús-fogyasztás elsősorban európai piacok - főként olasz, német és svájci fogyasztók által kedvelt termék - történik, ezért az olaszországi korlátozások jelentősen érintik a termékek export értékesíthetőségét. A feldolgozott termékek 96 százaléka kerül exportpiacokra, ezért a termékpálya minden szereplője aggodalommal figyeli az olasz, a német és a svájci járványhelyzetet, valamint a fogyasztók étkezési és vásárlási szokásainak változását.

A hazai termelők hezitálnak a tenyészállatok szokásos frissítése ügyében. Több termelőnek az is kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben végezzen-e termékenyítést, lesz-e folyamatosan felvásárlás, amely a feldolgozható alapanyag rendelkezésre állásának bizonytalanságát eredményezi.

A feldolgozóüzemek tárolási kapacitásai, mélyhűtő tárolói nem alkalmasak a hosszabb idejű készletezésre, illetve saját források terhére a készletek hosszabb távú finanszírozása is jelentős forráslekötést igényelne, amelyhez nincs megfelelő tőkeellátottságuk. A koronavírus-járvány elhúzódása ugyanakkor az exportszállítások elmaradását eredményezheti, amely miatt a felhalmozódó készleteket mélyhűtött állapotban szükséges tárolni a piacok megindulásáig. Ez az átmeneti tárolás jelentős többletköltséget és likviditásbeli zavarokat eredményezhet az elemzés szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK