Magyar valóság: a másoktól behajtott pénzből a saját adósságukat törlesztik

Tavaly Magyarországon a cégek árbevételének mintegy 8 százaléka a késedelmes kintlévőségek behajtásából származott, 2017-hez képest 2 százalékpontos emelkedés történt - derül ki az EOS Csoport 2018. tavaszán készült európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmányából, amit csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Dzindzisz Sztefan, 2019. február 21. csütörtök, 12:10
Fotó: Pixabay

A magyarországi cégek képviselőinek 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok, valamint az ügyvédi irodák is. Ez az arány nem mutat jelentős változást az elmúlt évhez képest, európai összehasonlításban azonban magasnak számít, ugyanis a megkérdezett európai vállalatoknak csupán a 37 százaléka működik együtt külső partnerrel.

A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy a behajtásból származó pénzt Magyarországon a vállalatok 54 százaléka saját kintlévőségeik törlesztésére használja fel, míg 50 százalékuk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget. A megkérdezett vállalat vezetők 46 százaléka említette, hogy tevékenységi körének bővítésére, vagy kutatás-fejlesztésre költ (38 százalék), a vállalatok 24 százaléka pedig a pénzügyi piacon fekteti be ezt a bevételt.

Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja 17 európai országban 3400, köztük 200 magyar vállalati döntéshozót kérdezett meg kutatásában. (Ennyi pénzzel tartoznak a magyar kórházak.)

HOZZÁSZÓLÁSOK