Újabb segítséget kapnak a bedőlt hitelesek az MNB-től

Májustól szigorúbb szabályok vonatkoznak a követeléskezelőkre. A nehéz helyzetbe került adósoktól a bankok megszabadultak, a követeléskezelő cégek gyakorlata viszont nem mindig fogyasztóbarát.
Herman Bernadett, 2019. április 15. hétfő, 19:11
Fotó: Pixabay

Az elmúlt években több nagybank is eladta a bedőlt hitelállományát követeléskezelőknek - írja friss tanulmányában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez az adósok számára előnyökkel és hátrányokkal is járhat. Az előnyök között van, hogy a követeléskezelők a bankoknál nagyobb engedményt is adhatnak az adósoknak, rugalmasabb, személyre szabottabb megoldásokkal állhatnak elő.

A mérlegnek azonban van egy másik serpenyője is, amelyben olyan vélt vagy valós hátrányok vannak, amelyek a követeléskezelőkre vonatkozó, a bankokhoz képest lazább szabályokból fakadnak. Az MNB emiatt ajánlást adott ki a követeléskezelők számára, amely május 1-én lép majd hatályba. A cél a követeléskezelők üzletileg megbízható és átlátható működésének előmozdítása, és ezzel a szektorba vetett bizalom erősítése.

Adják-veszik a tartozásokat

Az MNB egyik nagy baja a követeléskezelőkkel, hogy nem tájékoztatták megfelelően az adósokat. Volt, hogy az adós évekig nem kapott teljes körű kimutatást a tartozása alakulásáról, és nem szembesült annak az emelkedésével sem. Szintén megesett, hogy az adós nem volt képes követni, hogy az egy adott időpontban teljesített befizetését, mikor könyvelték el. Az ajánlás szerint most már elvárás, hogy ha a tartozás meghaladja a mindenkori minimálbér összegét, akkor legalább évente egyszer tájékoztatni kell erről az adóst.

Az is általános gyakorlat, hogy a követeléskezelők egymás között is adják-veszik a követeléseket, így az ügyfelek adóssága néhány év alatt akár 3-4 intézmény portfóliójában is megjelenik. Ez a gyakorlat, bár nem fogyasztóbarát, nem is jogellenes - állapítja meg az MNB. Az adósok sorsát viszont ez hátrányosan befolyásolhatja. Gyakori panasz ugyanis, hogy az új követeléskezelő csak azokért a történésekért vállal felelősséget, amelyek az ő időszaka alatt történtek, a korábbi események miatti panasszal az előző intézményhez irányítja az ügyfelet. Olyan eset is előfordulhat, hogy a korábbi követeléskezelő már nem is létezik, ilyenkor az ügyfél úgy érezheti, hogy a követelés adásvételének az áldozatává vált.

Át kell adni az előzményeket

A jegybanki ajánlás alapján a jövőben át kell adni a követelés előéletének megismeréséhez szükséges háttérdokumentációt is. Szintén elvárás, hogy az átruházást követő időszakban a portfóliót eladó és az azt megvásárló követeléskezelő szorosan működjék együtt a felmerülő fogyasztói panaszok megválaszolása érdekében.

A jegybank azt is elvárja, hogy a követeléskezelők olyan megoldásokkal álljanak elő, amelyek segítik a tartozás mielőbbi rendezését. A prudens intézményi működés alapfeltétele a megfelelően képzett munkaerő, a kontrollfunkciók erőteljes jelenléte, a belső szabályozottság és a fejlett nyilvántartási rendszerek felállítása. Korábban ezeket nem szabályozták részletesen, az ajánlás ezt a hiányosságot is pótolja. Az MNB emellett azt is megtiltja, hogy a követeléskezelők felduzzasszák a követeléseket az indokoltnál nagyobb költségek felszámolásával, az adósok többsége ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy vitába bocsátkozzék a pénzügyi céggel az adósság összegének változásáról.

A bankok leépítik a nem fizetőket

Tavaly az MNB adatai szerint összesen 129 milliárd forintnyi bruttó lakossági követelést adtak el a bankok, ezért mindössze 52 milliárd forintot kértek. Ez lényegesen kevesebb a 2017-esnél, amikor 205 milliárd forintnyi nem teljesítő hitelt adtak el a bankok. A csúcsév 2016 volt, amikor 425,6 milliárd forintnyi állománytól szabadultak meg a hitelintézetek. Akkor engedélyezte az MNB a bankoknak, hogy egy utolsó kísérletet tegyenek a nem teljesítő hitelesek kölcsöneinek rendezésére, ha pedig ez nem vezet eredményre, akkor pedig felmondhatják a szerződéseket.

Az eredmény látványos volt: a háztartások nem teljesítő hiteleinek állománya a bankszektorban 5 százalék alá csökkent. A baki mérlegek javulása azonban nem jelentette azt, hogy ezek a hitelek rendeződtek, a követeléskezelőknél lévő állományt is beszámítva éppen csak elindult a javulás. A háztartások nem teljesítő kötelezettsége jelenleg is összesen 6800-6900 milliárd forint között mozog - mondták az Intrum és a GKI nemrég tartott sajtótájékoztatóján.

HOZZÁSZÓLÁSOK