Kilóg a lóláb a gödi Samsung-gyár ügyében

A Momentum szerint aránytalan és diszkriminatív a kormány rendelete, amellyel elvette a gödi Samsung-gyár területét a várostól és ezzel az iparűzési adóbevételét, ezért a párt és a momentumos polgármester alkotmánybírósági panaszt nyújtanak be. Az iparűzési adó átirányítása a várostól a Pest megyei önkormányzathoz annyira váratlan húzás volt a kormány részéről, hogy a megyei önkormányzatnak jelenleg sem kapacitása, sem apparátusa nincs az adó beszedésére és elosztására.
Domokos Erika, 2020. május 11. hétfő, 17:21
Fotó: MTI Fotó / Szigetváry Zsolt

A kormány néhány héttel ezelőtt, a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítésére hivatkozva különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung SDI akkumulátorgyárának területét.

Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az októberben ellenzéki polgármestert választott várostól a területének 20 százalékát áthelyezik a fideszes megyei közgyűlés kezébe, illetve a gyár által fizetett iparűzési adó is a helyi önkormányzat helyett a megyei fideszesek kezébe kerül. Ezzel a város költségvetésének körülbelül egyharmadát vették el, ezzel nehezítve a város működését és a járványhelyzet elleni fellépését - írta közleményében a Momentum. Fekete-Győr András, a párt elnöke szerint ez nem más, mint politikai bosszú azért, mert a város utat mutatott az előző korrupt fideszes vezetésnek, és egy új, átláthatóan, az emberekkel együttműködő vezetést választottak.

Aránytalan és diszkriminatív a kormány rendelete

A pártelnök és Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere bejelentették, hogy alkotmánybírósági panaszt tesznek az önkormányzat nevében a várostól elcsatolt területek miatt.  A rendelet, amellyel elvették a város ötödét, több esetben sérti az Alaptörvényt - közölte Balogh Csaba.

Alaptörvényt sértő a kormányrendelet a Momentum szerint azért, mert

  • az arányosság elve nem érvényesül: a város 20 százalékának elcsatolása súlyosan aránytalan korlátozása az önkormányzati tulajdonnak, valamint a költségvetés jelentős részének elvesztése is egy jelentős jogkorlátozás, amely hátráltatja a veszélyhelyzet kezelését.
  • A kormány nem hagyott elég időt az érintetteknek az új helyzetre való felkészülésre: nem egyeztettek erről sem a gödi önkormányzattal, sem a Pest Megyei Önkormányzattal, sem a Samsung képviselőivel. A rendelet mellé pedig mindössze ellentmondásos iránymutatásokat kaptak a felek. Ezért jelenleg Göd és a megye között arról zajlanak a tárgyalások, hogy a megye hogyan tudja azokat a kötelezettségeket és feladatokat átvenni, amelyekre nincs sem apparátusa, sem kapacitása.
  • A rendelet egyértelműen diszkriminatív: sehol máshol, ahol valódi problémák merültek volna fel gyárak működése, beruházásaik kivitelezése kapcsán, nem avatkozott közbe a kormány (Debrecen, Kecskemét, Győr), csak itt.
  • A rendelet sérti az önkormányzat tulajdonjogát: több százmillió forint értékű ingatlan szállt át a Pest Megyei Önkormányzatra, amire még az államosítás szabályai sem érvényesülnek.

Ezt a büntetést nem érdemlik a helyiek

"A helyzetet tisztázni kell! Most csak egy diszkriminatív döntést látunk. Göd ötödének elcsatolása nem oldja meg a gazdasági problémákat, nem segíti a veszélyhelyzet kezelését. Sőt, ilyen szintű, egyharmados költségvetési csökkentés kifejezetten hátráltatja a város járvány elleni védekezését. Annak, hogy a Magyarország területén található gyárbővítések közül miért pont a gödi Samsung-gyár került elcsatolásra, egyetlen, szimplán politikai oka van: a városnak ellenzéki vezetőt választott. Ez egy büntetés a választópolgárok felé, amit nem érdemelnek meg" - mondta sajtótájékoztatóján Balogh Csaba polgármester.

A kormány nagyon ambicionálja a dél-koreai gyár bővítését, még ha az nem is tetszik a helyieknek, a magyar állam ugyanis több mint 40 milliárd forinttal támogatja a Samsung-gyár infrastruktúrájának kiépítését, amelybe többek között útépítés és vízközmű-fejlesztés tartozik. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban azt mondta az MTI szerint a gyárbővítésről, hogy "400-500 milliárd forintos fejlesztésről van szó, amely az egyik legnagyobb beruházás Magyarországon. 1600 embernek ad munkát a gödi gyár, és további 2700 embert vesznek majd fel (a kormány reményei szerint). Ebben a helyzetben az a cél, hogy a fejlesztés mielőbb megvalósulhasson."
"A jelenlegi helyzetben kulcskérdés a munkahelyek megvédése és az elveszett munkahelyek pótlása. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha újabb és újabb beruházások jönnek létre. Ennek érdekében határozott a kormány egy új beruházás-ösztönzési rendszer indításáról és ezért döntött a különleges gazdasági övezetek létrehozásának lehetőségéről - írta az újonnan létrehozott gazdasági övezetekről Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszában. Azért Gödön alakítottak ki ilyet először, mert "itt épül a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyára".

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

DrNemoda, 2020.05.12 17:00

Végül is kinek hozzon hasznot egy gyár a tulajdonosán kívül ? Ha nem az ország első emberének ! Aki a legtöbbet dolgozza értetek ! AKinek szív van az ablakára ragasztva !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html