Multivilág Magyarországon - megdöbbentőek a számok

Bár az összes Magyarországon működő cégnek - darabszámra - mindössze 3,3 százaléka van külföldi kézben, a teljes munkaidőben a versenyszférában dolgozók negyedét foglalkoztatják, illetve az összes árbevétel és beruházás felét mondhatják magukénak.
Dzindzisz Sztefan, 2012. július 31. kedd, 14:03
Fotó: Napi.hu

A Magyarországon teljes munkaidőben foglalkoztatottak 20 százaléka dolgozott teljes mértékben külföldi tulajdonban lévő társaságoknál a 2011 május végi adatok szerint az öt főt, illetve ennél nagyobb létszámban alkalmazottakat foglalkoztató vállalkozásoknál, míg további 5,7 százalék olyan cégnél kapott állást, amelyet 50 százaléknál nagyobb arányban birtokoltak külföldiek - tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH). Annak alapján, hogy a KSH adatai szerint májusban 1,6 millióan dolgoztak teljes munkaidőben a versenyszférában, bő 413 ezren dolgoztak többségében külföldi tulajdonú cégnél.

Külföldi dominancia az áramtermelésben

Ennél részletesebb adatok még nem állnak az NMH rendelkezésére, a KSH adatbázisában pedig 2009-es a legfrissebb bővített statisztika a nemzetgazdasági ágazatokban dolgozó nem pénzügyi cégekről, így ez utóbbiakból szemezgetünk a továbbiakban.

Eszerint három évvel ezelőtt 587 ezren dolgoztak külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatnál, ami az összes, versenyszférában foglalkoztatott 24,2 százalékának felelt meg. (Ez az adat nem vethető össze közvetlenül a 2011-essel, az eltérő számbavételi kör miatt.) Érdekesség, hogy a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás, illetve légkondicionálás területén dolgozóknak több mint a fele dolgozott külföldiek által birtokolt cégben, de a feldolgozóiparban is elérte ez az arány a 44 százalékot. A másik végletet az építőipar jelentette a maga mindössze 7,1 százalékával, de a szállítás, raktározásban (9,1 százalék), a vendéglátásban (12,2 százalék) és a tudományos tevékenységet folytatók (10,2 százalék) is nagy részben hazai cégeknél dolgoznak.

Forrás: KSH

Magyarországon ebben az évben 18,4 ezer külföldi tulajdonú vállalkozás működött (az összes cég 3,3 százaléka), amelyek azonban az árbevételből már jóval nagyobb szeletet kanyarítottak ki maguknak. A külföldi irányítású nem pénzügyi vállalatok az összes árbevétel több mint felével, 51,7 százalékkal rendelkeztek (ezen kívül a termelési érték 53,6 százalékát és a hozzáadott érték 49,1 százalékát adták), különösen a számítógép és egyéb elektronikai eszközöket gyártó külföldi cégek örülhettek, hiszen az árbevételek 97,3 százalékát vették magukhoz, de a járműgyártás (94,2 százalék), távközlés (89,9 százalék) és a dohányipar (86 százalék) sem panaszkodhatott. Ezen kívül az előbb említett energiaellátó szektorban tevékenykedő cégek is örülhettek, akik az összes árbevétel 78,2 százalékát vették magukhoz, de a feldolgozóipar is 66 százalékot tudhatott magáénak, ahogy a kommunikációs cégek sem panaszkodhattak a 65,5 százalékos arányukra. A KSH által szemlézett ágazatok közül a vízellátással, szennyvízkezeléssel, illetve hulladékgazdálkodással foglalkozó magyar cégeknél maradt a legtöbb bevétel, hiszen itt a külföldiek "mindössze" 14,9 százalékos árbevételi arányt értek el, de hazai szemszögből nézve jól teljesített az építő- és az ingatlanipar, amely a bevételek negyedét engedte át külföldi versenytársainak.

A beruházások tekintetében is a külföldi vállalatok vitték a prímet, az összes beruházás majdnem fele (48,3 százalék, 1500 milliárd forint) köthető hozzájuk. A külföldi döntéssel létrejött hazai beruházás több mint egyharmadát (37,3 százalék) a feldolgozóipar kapta, és itt az összes nemzetgazdasági beruházás 66,2 százaléka a külföldi leányvállalatoknál valósult meg.

Érdekes, ám a hazai viszonyokat ismerve kevésbé meglepő statisztika, hogy amíg a magyar tulajdonú cégek átlagosan három embert alkalmaztak 2009-ben, addig a külföldi irányításúak ennek közel tízszeresét 32-öt.

Osztrák, német fölény

A Magyarországon működő külföldi leányvállalatokat 2009-ben mintegy száz országból irányították, ezek többségének (61,4 százalék) székhelye az Európai Unió valamely tagállamában volt. Az EU tagországainak többségi aránya (a szálláshelyszolgáltatást, vendéglátást kivéve) minden nemzetgazdasági ágban megállapítható: legnagyobb mértékben az energiaiparban (74,8 százalék), de a bányászatban, a feldolgozóiparban, a víz- és hulladékgazdálkodásban, valamint a szállításban is meghaladja a 70 százalékot.

Az összes külföldi leányvállalat 15 százalékát Ausztriából, 14,4 százalékát Németországból irányítják, ugyanakkor ez utóbbiak aránya az összes leányvállalat teljesítményében ennek a kétszerese; árbevételben 26,2 százalék, hozzáadott értékben 28 százalék. A német érdekeltségű leányvállalatok elsősorban a kereskedelemben (bolti vegyes kiskereskedelem és az ahhoz kapcsolódó nagykereskedelem, valamint üzemanyag-kereskedelem) és a feldolgozóiparban, azon belül a közútijármű-gyártásban és az ahhoz kapcsolódó iparágakban vannak jelen.

Forrás: KSH

Az öreg kontinensről számos másik országból is irányítanak magyar leányvállalatot, a franciák főleg a gyógyszergyártás, műanyagtermék-gyártás, villamosenergia-termelés és -kereskedelem, gázkereskedelem, bolti vegyes kiskereskedelem, háztartásicikk-kereskedelem területén jeleskednek, a hollandok az elektronikus fogyasztásicikk-gyártásban és gépjárműüzemanyag-kereskedelemben, a britek az élelmiszer-nagykereskedelemben és bolti vegyes kiskereskedelemben, a svájciak a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelmében és a gyógyszer-nagykereskedelemben, az olaszok a műanyagalapanyag-gyártásban, villamosmotor-gyártásban, gázkereskedelemben és gépjárműüzemanyag-kiskereskedelemben, míg a finnek a híradás-technikai termékek gyártásában vannak jelen.

EU, USA, Japán

Az EU-n kívüli külföldi tulajdonosok székhelye a legnagyobb arányban az Egyesült Államokban van, ők összesítésben a második helyen vannak az éves árbevételük és a megtermelt hozzáadott értékük alapján. Nagy a gazdasági szerepük a feldolgozóiparon belül a gépgyártásban, a közútijárműalkatrész-gyártásban, az elektronikaialkatrész-gyártásban, valamint a számítógépgyártásban. A kereskedelem amerikai irányítású leány vállalatai a gépjárműkereskedelemben realizálják a legnagyobb árbevételt, amit az  élelmiszer, a gépi berendezések, valamint a háztartási cikkek nagykereskedelme követ. Az amerikai irányítású magyarországi leányvállalatok közel 76 ezer főt foglalkoztattak.

Az USA-n kívül Japán szerepe volt meghatározó 2009-ben, ők főleg a hazai közútigépjármű- és alkatrészgyártásban, valamint az elektronikus fogyasztásicikk-gyártásban jeleskedtek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2012.07.31 23:14

@obsi: Hmmm... s egy írónk Kanadába emigrált ilyen nézetekért, amit ön írt le.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Trambulin, 2012.07.31 21:47

@obsi:

A birkáknak ige.
Aki viszont nem érzi magát birkának ( hidd el egy birkának tök mindegy ki vezeti melyik legelőre számára csak az a lényeg hogy legelőn legyen és ebben igaza is van egy birkának) az meg nem követ semmiféle vezérürüt.

A birkáknak Orbán kell. Lehet követni minden birkának.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

herrmann, 2012.07.31 17:35

Tudod obsi, bárhogy is értette ezt a "félázsiai származék" szöveget a Mini.elnökünk, a multi-, bank-, spekuláns-, bróker-, kommunista-, stb ellenes populista dumával amit évek óta alkalmaz Vezérünk, valójában igazolja azt, amin szűk berkeken belül valószínűleg csak vihorászik Orbán Rogánnal, Lázárral, Kövérrel, Semjénnnel, Matolcsyval és egyéb őskommunista haverokkal, hogy tényleg olyan birkák vagyunk (mármint mi, a választók), mint azok a bizonyos "félázsiaiak".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2012.07.31 17:18

Minden ember egy közös őstől származik.
Az evolúció során a természeti erőktől befolyásolva és életmódjuknak köszönhetően eltérő génkészletekkel lettek "ellátva".
Ahogyan nincs magyar, úgy nincs pl. zsidó gén sem.
Viszont vannak pl. askenázi zsidókra jellemző betegségek.
Olyan, hogy "félázsiai" sem antropológiai sem származástani szempontból nem értelmezhető.
Orbán Viktor arra értette (szerintem), hogy az orosz népre jellemző erős kezű vezérre (ott cár, most Putyin) van szüksége.
A birkákat vezérürünek kell a megfelelő legelőre kísérnie.
Ebben pontosan igaza van akár hogyan is fáj.
A kérdés ki a vezérürü és melyik legelő a cél.

Lehet cél a multik által fenntartott bérrabszolga helyek is.
Egyértelmű, hogy azonnal nem lehet kizavarni őket.
Új legelőt szerezni a legnehezebb.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

gewinner62, 2012.07.31 17:07

@herrmann:

pontosan-akinek pénze van az is kiviszi hunniából...és máshol fektet be...multik nélkül...drágaság és munkanélküliség lenne...persze a multik hunniában még így drágábbak,mint a leendő szellemi és gazdasági vasfüggöny nyugati oldalán.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html