A közlemény szerint a két szervezet a vízi, a közúti és a vasúti áruszállítás kombinációjával olyan kiszámítható, környezetkímélő és gazdaságos megoldásokkal szeretné segíteni megbízói versenyképességét, amelyekkel a Duna vízállásából eredő kockázatok csökkennek és a használatarányos útdíj okozta fuvarköltségek mérséklődnek.

A Magyarországon bejegyzett fuvarozó vállalatok tavaly az áruk alig 3 százalékát, azaz 7,9 millió tonnát továbbítottak vízi úton, míg a belvízi forgalom aránya Nyugat-Európában ennek több mint a duplája, 8 százalék. A vízi áruszállítás széleskörű elterjedését a Duna magyarországi szakaszának kiszámíthatatlan vízállása akadályozza, pedig ez a szállítási mód környezetkímélő és gazdaságos lenne a logisztikai szolgáltatók számára.

Fajlagosan, a közúthoz képest akár 60 százalékkal, a vasúthoz viszonyítva 35 százalékkal kedvezőbb áron lehet árut szállítani vízen egy-egy Duna-menti viszonylatra, 70 kilométeres elő- és utófuvarozással számolva. A használatarányos útdíj bevezetése a közúton akár 30 százalékkal is megnövelheti a fuvarköltséget.

A két szervezet szerint a megbízóknál mérséklődne a költségnövekedés, ha meghatározott esetekben vízi úttal kombinált szállítási módot vennének igénybe. A vízi szállítás hosszabb menetideje önmagában nem jelent hátrányt, a megnövekedett szállítási idő alatt ugyanis raktározási időt lehet spórolni, amivel további 3-8 százalékos költségmegtakarítás érhető el.

A multimodális fuvarozás hazai helyzetének javítása összhangban van Magyarország és az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy a magyar belvízi forgalom részesedése 2030-ra elérje a 10 százalékot, illetve a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások 30 százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák le - áll a közleményben.