Quaestor-ügy: megmenthették volna a kisembereket (Frissítve)

A Buda-Cash bedőlése után ugyan rengetegen vették ki a tőkéjüket a Quaestorból, de még így is maradt volna forrás, hogy a kisbefektetők hozzájussanak a pénzükhöz. Azonban a kormány azt ígérte a bukás előtt, ha kiengedik a Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzét, akkor megmentik a céget. Ez végül nem történt meg, de pénz sem maradt a brókerházban - írja a Magyar Nemzet, de állításait a külügyi tárca vitatja.
Szabó Dániel, 2018. március 28. szerda, 10:29

A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére. A kormányzat erős nyomást gyakorolt a Quaestorra, menekítette saját vagyonát. Szijjártó Péter évtizedes kapcsolatot tart fenn Tarsoly Csabával. A Quaestor ígéretet kapott arra, hogy ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget. Több tízezer károsult azóta is fut a pénze után - fogalmazza meg főbb állításait szerdai cikkében a Magyar Nemzet, amelyben azt állítja, hogy a brókerház csődje miatt pórul járt ügyfelek helyzetén az állam rontott. A lap a nyomozati anyagok, levelezések és felszámolási dokumentumok alapján próbálja kideríteni, mi történhetett.

Mint írják, 2015. február 24-én a Buda-Cash bedőlésével a szabálytalanságok ellen fellépő Magyar Nemzeti Bank indukálta azt, hogy az emberek elkezdték kimenteni a bent tartott pénzüket a többi brókerházból is. A Quaestor ekkor még ki tudta volna fizetni a kisbefektetőit: az ügyészség által lefoglalt belső táblázat szerint (QÉP, QInvest, QBank) ezen a napon csak állampapírban 11,4 milliárd forint volt a cégek értékpapírszámláján.

A katasztrófát a lap szerint az tetézte, hogy 2015. március 5-én a Quaestor-cégcsoport vezérigazgatója, Tarsoly Csaba a Magyar Nemzeti Bankban felajánlotta a Hungária Értékpapír Zrt. megvételét, ezzel megmentését, hogy megnyugtassák a befektetőket. Állítják, a Quaestor simán ki tudta volna fizetni az ekkor 700 millió és 2 milliárd közé becsült "vételárat", és így már a Hungária Értékpapír ügyfeleit sem érte volna kár, sőt nem lett volna mellékes a tranzakció pénz- és tőkepiacra gyakorolt megnyugtató hatása sem. De az MNB részéről Windisch László, az MNB felügyeleti ügyekért felelős alelnöke tájékoztatta: vége a Hungária Értékpapírnak.

Március 7-én, szombaton a korábban Orbán Viktor elnöki tanácsadójaként is tevékenykedő Bende Gyöngyi - akit az első Fidesz-kormány bukása után a párt kérésének megfelelően vettek föl a Quaestorhoz - találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter első emberével, Benkő Szilárddal. Akkor azt az üzenetet kapták, hogy megmentik a Quaestort a csődtől, ha Magyar Nemzeti Kereskedőház bent tartott 3,8 milliárd forintját kiadják. Ez megtörtént, de segítséget nem kaptak, március 9-én még a cég reorganizációs tervét sem fogadták be - írja a lap a birtokába került dokumentumok, levelezések és az ügyészségi nyomozás adatai alapján.

Sőt, később a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója, Kerekes György felháborodott levelet írt március 25-én a Quaestor brókerének. Ebben értetlenségét fejezte ki a visszautalás miatt, amelyet állítása szerint a cég nem kért.

Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője több embernél is próbálkozott az ügyben. Még Orbán Viktor miniszterelnöknek is levelet írt, aki azt továbbította a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahol Orbán Gábor államtitkárt jelölték ki kapcsolattartásra.

A Quaestor-ügyben a cég a nyomozás és a bírósági eljárás adatai alapján nem volt tiszta: túlkibocsátást csináltak, fiktív kötvényeket bocsátottak ki és égették a pénzt.

A KKM reakciója
Szerda délben a Külgazdasági és Külügyminisztérium reagált a lap állításaira, ezeket változtatás nélkül közöljük:
Az elmúlt években már számtalanszor elmondtuk, de Simicska Lajos lapjának mai lejárató kampánycikke kapcsán újra elmondjuk:

1. A külgazdasági és külügyminiszter soha senkinek semmilyen formában sem tett ígéretet semmilyen cég megmentésére. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.

2. Az MNKH Zrt. a legbiztonságosabb formában, állampapírban tartotta az adófizetők pénzét, és nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket, a közpénz ennek köszönhetően nem került veszélybe, nem veszett el. Az a 13 ezer ügyfél, aki állampapírban tartotta a pénzét ugyanúgy visszakapta, mint az MNKH Zrt.

3. Mivel az MNKH Zrt. a tőkéjét állampapírban tartotta és nem kockázatos vállalati kötvényben, így a tőke kivétele semmilyen formában nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez, és semmilyen formában nem gátolta az ügyfelek kártalanítását, ugyanis állampapírból kötvényes ügyfelek nem kártalaníthatók.

4. Szijjártó Péternek győri, sporttal is foglalkozó képviselőként feladata volt, hogy kapcsolatban legyen a győri cégvezetőkkel, külgazdasággal foglalkozó miniszterként pedig feladata, hogy kapcsolatban legyen a külgazdasággal foglalkozó cégvezetőkkel.

Furcsa lett volna, ha az elmúlt két évtizedben nem lett volna kapcsolata a külgazdasággal és sporttal is foglalkozó, győri Quaestor vezetőjével. Hasonló módon - feladatából adódóan - a külügyminiszter ma is több száz cégvezetővel van kapcsolatban.

Később az ügyészség is reagált a cikkben foglaltakra. "A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a Quaestor csoportnak 2015. február 24. napján azzal kellett számolnia, hogy három héttel később, 2015. március 18. napján az ügyfeleknek értékesített lejáró fiktív kötvények miatt - az engedéllyel értékesített kötvényeket nem is számolva - 16 milliárd forintot meghaladó összeget kell kifizetnie. A Quaestor csoport meglévő likvid pénzeszközei tehát ekkor már a lejáró fiktív kötvények ellenértékének kifizetésére sem volt elegendő, nemhogy egy másik - milliárdos kötelezettségekkel terhelt - gazdasági társaság megvásárlására, írta közleményében Ibolya Tibor fővárosi főügyész.

Szerinte a cikk a fenti tényeken kívül önmagának is ellentmond, mert ha a Quaestor cégcsoport 2015. március 5. napján fizetőképes helyzetben volt, akkor miért lett volna szükség három nappal később a cégcsoport megmentése érdekében "reorganizációs" tervekre.

"A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint a kizárólag a vádlottak állításain alapuló, védekezési taktikájuk részeként megjelent egyoldalú közlés nem felel meg a közvélemény hiteles és pontos tájékoztatására vonatkozó követelménynek, annál inkább a közvélemény félretájákoztatására alkalmas" - foglalta össze a hatóság álláspontját.

A fotó forrása: Napi.hu.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matura, 2018.03.28 11:58

A quaestor maga a fidesz, a titkos bankja volt lásd fharaon
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2018.03.28 11:23

Tehát a kormány értesült a csődhelyzetről.
Az állami pénzeket (!!!) és a Fideszhez közelálló személyek vagyonkáját kimentették, aztán hagyták bedőlni a Questor-t.

Van ebben azért pár probléma!
A hatályos (az akkor is hatályos törvények alapján) állami pénzeket csak az MÁK (Magyar Államkincstár) kezelhet, csak ott lehet számlát vezetni!!!
Igaz ez az állami intézményekre és magára az államra is. Ha például egy vidéki intézmény villanyszámlát fizet, akkor azt a MÁK-on keresztül, az ott vezetett számlájáról utalja. De még a munkabéreket is onnan fizetik!
Ezek után kérdés, hogyan kerül Szijjártó Péter minisztériumának pénze a Questor-ba? Esetleg felelőse van az ügynek? Hogy kerülhetett önkormányzatok pénze oda, amikor az előbb említett szabály rájuk is vonatkozott?
Ha a kormány utólag azt állította, hogy a Questor piramisjáték elven működött, akkor ezzel elismerték, hogy az állami pénzeket piramisjátékban futtatták?
Nem merül-e fel a bennfentes kereskedés, vagy egyéb bűncselekmény nem húzható-e az ügyre? Itt privilegizált ügyfelek (az állami intézmények, minisztériumok is ügyfelek ebben az esetben) jogtalan előnyhöz jutottak, így volt lehetőségük a tőkéjüket és ráadásul a hozamaikat (ez végképp nem járt volna) visszakapni a többi befektető kárára!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csaba1002, 2018.03.28 10:57

A tolvajok országa lettünk!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html