Robbant az áfabomba Kecskeméten - ismert üzletembereket kapcsoltak le

Két évvel az előzetes letartóztatások után vádat emeltek egy sokmilliárdos adócsalás ügyében. A kecskeméti számlagyár úgynevezett körhinta csalással tüntetett el milliárdokat. Ötven embert vádolnak.
Szakonyi Péter, 2018. július 18. szerda, 09:01

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 50 személlyel - 47 férfivel és 3 nővel - szemben, akik 2011 és 2016 között ún. körhintacsalás módszerével, belföldi és uniós cégeket felhasználva egy számlázási láncot hoztak létre, amivel a költségvetésnek több mint 4,2 milliárd forint kárt okoztak.

A nagyüzemi csalás lényege a következő: a bűnszervezetben érintett vádlottak Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megye területén belföldi cégeket fiktív számlákkal láttak el. A "körhintacsalás" lényege az volt, hogy a számlázási láncolat végén álló belföldi vállalkozások, ún. "bróker" cégek voltak a haszonhúzók. E cégek, mint végső vásárlók az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfa mentes közösségi értékesítés útján eladták a fiktív számlák alapján megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó uniós gazdasági társaságoknak.

A számlázási lánc legalján belföldi vállalkozások, az ún. "hiányzó kereskedők" (missing trader) voltak. E cégek nem végeztek valós üzleti tevékenységet, adókötelezettségeiket nem teljesítették, majd jelentős összegű rendezetlen áfa tartozások hátrahagyásával eltűntek. A bűnszervezet nagyszámú hiányzó kereskedővel induló számlázási láncot épített fel a bűncselekmény elkövetése érdekében. A láncolatban a "hiányzó kereskedő" és a "bróker" között helyezkedtek el a közbenső, ún. "buffer" vállalkozások. Ezek a cégek szerezték be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbértékesítettek.

Speciális szolgáltatás adócsalóknak

A Bács-Kiskun Megyei főügyészség megállapítása szerint bűnszervezet lényegében "szolgáltatást" nyújtott olyan cégek részére, amelyek a fiktív számlákra igényt tartottak. A bűncselekmények elkövetése során két bűnszervezet működött egymás mellett, melyek támogatták egymást, tevékenységük bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 uniós céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására a vádbeli időszakban. A bűnszervezet olyan számlázási láncot hozott létre, amelynek révén több mint 4,2 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.

A főügyészség a vádlottakat üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, költségvetési csalás bűntettének más alakzataival, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A vádlottak közül 27 személy bűnszervezetben követte el a költségvetési csalást. Bűnösségük kérdésében a Kecskeméti Törvényszék fog dönteni.

Mega-razzia, tömeges letartóztatások

A bonyolult ügy hátterében minden idők egyik legmozgalmasabb rajtaütése áll. Még 2016 nyarán a NAV Dél-alföldi regionális igazgatósága több mint kétszáz adónyomozó és informatikus segítségével gyűjtötte be a bizonyítékokat az ország 73 pontjáról. Az első menetben tucatnyi üzletembert és a számlagyár kiötlőjét és vezetőjét, egy egykori pénzügyőrt tartóztattak le, majd folytatódtak a "tömegjelenetek" és 2016 decemberében már arról tudósítottunk, hogy 75-en kerültek előzetes letartóztatásba. A nagy lendülettel indult nyomozás láthatóan megtorpant tavaly nyáron, amikor a gyanúsítottakat egytől egyik szabadlábra helyezték - a megyei főügyészség szerda reggeli közleményéből viszont kiderül, hogy a kár a korábban becsült 20 milliárdnak csak a negyede és a gyanúsítottak száma is ötvenre csökkent.

Ahogy korábban a Napi.hu megírta, a kecskeméti számlagyár értelmi "atyja" egy helyi finánc volt, akit a tudósításokban csak H. Csabának jelöltek. A mai kifejezéssel élve költségvetési csalást építőipari vállalkozások köré építette, majd lebukott és jogerősen négyéves börtönbüntetésre ítélték. A hamis és valódi számlákkal manipuláló számlagyár azonban csak ezt követően indult be igazán, s állítólag ekkor került a képbe két ismert helyi üzletember Vidmann Zoltán és Plutzer Tamás. Az előbbi az agrárágazatban volt érintett, az utóbbi pedig a legnagyobb hazai ásványvíz gyártó cégcsoport az Aquarius-Aqua Kft. és a Buszesz zrt. tulajdonosaként volt ismert. Az adóhatóság nyomozói előbb 4, majd 20 milliárdos adócsalást tételeztek fel - így került a két ismert üzletember is előzetes letartóztatásba. Sajtóértesülések szerint Vidmannt balul sikerült agrárberuházások "sodorták bajba", Plutzer pedig szövevényes szlovákiai adómegkerülő "cselekkel" csatlakozott a kecskeméti számlagyárhoz.

HOZZÁSZÓLÁSOK