Elkezdődött a szüret - jó évjáratot várnak a magyar borászok

Nagyon jó évjárat lesz az idei – vélik a szőlészek, a héten pedig a kisebb borászatokban már elindult a szüret, amit most kezdenek el a nagyüzemek is.
Tóth László Levente, 2019. augusztus 31. szombat, 07:40
Fotó: Napi.hu

A korai érésű fajták, a Néró, a Csabagyöngye, az Irsai Olivér és a Cserszegi fűszeres leszedésével, illetve egyes villányi gazdáknál a Kékoportóval kezdetét vette az idei szüret, s kezdik szedni a tömegfajtákat is. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) legutolsó felmérése szerint a borvidékek többségén időben el tudták végezni a munkát, s a szőlészek úgy látták, hogy nagyon jó évjárat lesz a 2019-es.

Idén körülbelül 4,6-4,8 millió mázsa szőlőt szüretelhetnek az országban, ebből várhatóan 2,8-3,2 millió hektoliter bort állítanak majd elő, de sok függ még az időjárástól, hiszen a szőlőfajták nagy része közepes vagy késői érésű. A Kékoportóból ebben az évben, az időjárás viszontagságai miatt, előreláthatóan átlagos évjáratú bor lesz, a tavalyi csúcsminőség után. Villányban szeptember közepén kezdik szüretelni a Merlot és a Cabernet Franc fajtákat, szeptember végén, október elején pedig a Cabernet Sauvignont. Utóbbi kettő szőlőfajtánál is okozhat még meglepetéseket az időjárás.

Rekordév vagy katasztrófa?

A termelési kilátások azonban biztatóak, különösen azután, hogy tavaly sokáig még azt sem lehetett tudni, hogy rekordév vagy katasztrófa elé néznek a magyarországi szőlőtermelők. A növény fejlődése a múlt év tavaszán csak későn indult el, de aztán jelentősen felgyorsult.

Tavaly március végén még hófúvások nehezítették a munkákat az ültetvényeken, három hétre rá pedig berobbant a meleg idő. Tavaly végül 3,92 millió mázsa szőlőt sikerült leszüretelni, s ebből 3,75 millió hektoliter bor készült, csaknem 30 százalékkal több, mint a 2017-es bortermelés, amikor 4,56 millió mázsa szőlőt szüreteltek.

Más kérdés a felvásárlási árak ügye, amelyek egy része ajánlat formájában kiverte a termelőknél a biztosítékot, mivel a megszellőztetett árszint sok esetben még az önköltséget sem fedezné. Az időben megkötött termékértékesítési szerződéssel azonban az ilyesfajta vitákat jobbára meg lehet előzni.

Sok a bor másutt is

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió bortermelése (szőlőlé és szőlőmust nélkül) 182,3 millió hektoliter volt 2018-ban, 27 százalékkal több az előző évinél. Globálisan pedig tavaly 45-46 millió hektoliterrel több bort állítottak elő a termelők, mint amennyi a fogyasztás, ezért jelentős készlet halmozódott fel a pincékben.

Magyarországon például idén júliusban 700-800 ezer hektoliterrel több bor volt a pincékben a megszokottnál. Emiatt volt szükség önkéntes alapon a zöldszüretre - nálunk először. A zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását jelenti, az így leszedett szőlő egyéb célra nem használható fel. Most európai uniós forrásból tudtak fizetni azért, hogy a szőlő ne kerüljön a piacra. Zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőterület kevesebb mint 8 százalékára, mintegy 5200 hektárra nyújtottak be a termelők, végül 3500 hektárról szedték le a szőlőt. A hektáronként 600-800 ezer forintos zöldszüreti támogatást a Magyar Államkincstár október 15-ig fizeti ki az érintettek részére.

A globális borfogyasztás növekvő trendje 2014 óta tartott, elsősorban az Egyesült Államok és Kína fogyasztásának növekedése miatt a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) adatai szerint. Az OIV a világ borfogyasztását 2018-ban azonban már 243 és 249 millió hektoliter közöttire becsülte, valamivel alacsonyabbra az egy évvel korábbinál. Az Egyesült Államok borfogyasztása 33 millió hektoliter volt 2018-ban, 1,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Magyarország borfogyasztása pedig 3,9 százalékkal 2,4 millió hektoliterre nőtt.

Olcsó a magyar bor

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján a belföldön termelt és belföldön értékesített, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok feldolgozói értékesítési ára 18,8 ezer forint volt hektoliterenként 2019 júliusában.

A vörös- és rozéborok közül a földrajzi jelzés nélküli borokat hektoliterenként 21 ezer forintért, az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott borokat 24,3 ezer forintos áron értékesítették. A belföldön termelt és külföldön értékesített oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok értékesítési ára 29 ezer forint volt hektoliterenként. Az oltalom alatt álló, földrajzi jelzéssel ellátott vörös- és rozéborokat pedig hektoliterenként 25,8 ezer forintos áron értékesítették a nemzetközi piacon.

HOZZÁSZÓLÁSOK